[Mennyire veszélyes a propilén-Glikol – Inhaláció, bőrkontaktus és hosszú távú hatások áttekintése]

A propilén-glikol, melyet gyakran rövidítve PG-ként ismerünk, egy olyan vegyület, amely szinte észrevétlenül szövődik be mindennapi életünk számos területébe. Színtelen, szagtalan, viszkózus folyadék, amely kiváló oldószerként és nedvességmegkötő anyagként funkcionál. E sokoldalú tulajdonságainak köszönhetően az élelmiszeripartól a gyógyszeriparon át a kozmetikumokig, sőt, még a modern vapelés világában is kulcsszerepet játszik.

Bár a propilén-glikol évtizedek óta széles körben alkalmazott és általánosan biztonságosnak (GRAS – Generally Recognized As Safe) tartott anyag, a felhasználási módok sokfélesége és az új technológiák, mint például az e-cigaretták elterjedése, folyamatosan felvetik a kérdést: mennyire veszélyes valójában a propilén-glikol? Különösen az inhaláció, a bőrkontaktus és a hosszú távú expozíció lehetséges hatásai foglalkoztatják a közvéleményt és a tudományos kutatókat.

Cikkünk célja, hogy mélyrehatóan elemezze a propilén-glikollal kapcsolatos egészségügyi kockázatokat, a tudományos bizonyítékok és a szabályozási keretek tükrében. Kitérünk az egyes expozíciós útvonalakra, a rövid és hosszú távú hatásokra, valamint eloszlatunk néhány gyakori tévhitet is, hogy Ön megalapozott képet kapjon erről a sokat vitatott anyagról.

A propilén-glikol kémiai profilja és felhasználási területei

A propilén-glikol (1,2-propándiol) egy szerves vegyület, azon belül is egy diol, ami azt jelenti, hogy molekulájában két hidroxilcsoport (-OH) található. Kémiai képlete C₃H₈O₂. Ez a molekuláris szerkezet adja neki kiváló oldószer és nedvességmegkötő (higroszkópos) tulajdonságait.

Az anyagot először 1859-ben szintetizálták, és azóta fokozatosan vált az ipar és a mindennapok egyik alapvető összetevőjévé. Jellemzően a petrolkémiai ipar melléktermékeként keletkező propilén-oxid hidrolízisével állítják elő, de léteznek már bio-alapú előállítási módszerek is.

A PG egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem mérgező, ellentétben közeli rokonával, az etilénglikollal, amellyel gyakran összekeverik. Ez a különbség alapvető fontosságú a biztonsági profiljának megértésében.

Széleskörű alkalmazás a modern iparban

A propilén-glikol felhasználási területei rendkívül diverzifikáltak, ami tükrözi sokoldalúságát és viszonylagos biztonságosságát. Néhány példa:

• Élelmiszeripar: Élelmiszer-adalékanyagként (E1520) emulgeálószerként, stabilizátorként, nedvességmegkötőként és oldószerként használják. Megtalálható fagyasztott desszertekben, üdítőitalokban, édességekben, pékárukban és aromákban. Segít megőrizni a termékek frissességét és állagát.
• Gyógyszeripar: Számos gyógyszerben oldószerként vagy hordozóanyagként funkcionál, például orális, injekciós és helyi alkalmazású készítményekben. Segít a hatóanyagok feloldásában és stabilizálásában.
• Kozmetikumok és testápolási termékek: Krémekben, testápolókban, samponokban, dezodorokban és sminktermékekben nedvességmegkötőként (humektánsként) és emulgeálószerként használják. Segít megőrizni a bőr hidratáltságát és a termékek állagát.
• E-cigaretta folyadékok (e-liquid): Az e-cigaretta folyadékok alapvető összetevője, a növényi glicerinnel (VG) együtt. Felelős a „torokhatásért” (throat hit) és a nikotin, valamint az aromák oldószereként szolgál.
• Fagyálló és hűtőfolyadékok: Alacsony fagyáspontja miatt környezetbarát fagyállókban és hűtőfolyadékokban is alkalmazzák, különösen olyan rendszerekben, ahol élelmiszerekkel vagy ivóvízzel való érintkezés lehetséges.
• Füstgépek és színházi köd: A szórakoztatóiparban füstgépek folyadékában használják, hogy sűrű, vizuálisan hatásos ködöt hozzon létre.
• Ipari oldószerek: Festékekben, bevonatokban és műanyagokban is megtalálható oldószerként.

Ez a sokrétű felhasználás teszi szükségessé, hogy pontosan megértsük a propilén-glikol biztonsági profilját, különösen a különböző expozíciós útvonalak, mint az inhaláció és a bőrkontaktus tekintetében.

Az inhaláció kockázatai: Az e-cigaretták esete

Az inhaláció, vagyis a belégzés útján történő expozíció a propilén-glikol esetében leggyakrabban az e-cigaretták és a füstgépek használatával merül fel. Az e-cigarettákban a PG az e-liquid alapjának egyik fő komponense, amely a fűtés hatására aeroszollá alakul, és a felhasználó belélegzi.

Amikor a propilén-glikol gőzzé vagy aeroszollá alakul és a légutakba jut, a szervezet különböző módon reagálhat. Fontos megkülönböztetni a rövid és hosszú távú hatásokat, valamint az alacsony és magas koncentrációjú expozíciókat.

Rövid távú hatások belégzés esetén

Az e-cigaretta használók gyakran számolnak be bizonyos rövid távú mellékhatásokról, különösen a használat elején vagy nagyobb mennyiségű pára belégzése után. Ezek a tünetek általában enyhék és átmenetiek:

• Torokirritáció és köhögés: A PG ismert a “torokhatásáról”, ami egy enyhe irritációt jelent a torokban. Ez sok vaper számára kívánatos, mivel hasonlít a hagyományos cigaretta élményéhez, de mások számára kellemetlen lehet.
• Szájszárazság és szomjúság: A propilén-glikol higroszkópos természete miatt vizet von el a környezetéből, így a száj és a torok nyálkahártyájáról is. Ez szájszárazságot és fokozott szomjúságérzetet okozhat. Megfelelő folyadékbevitellel ez általában kezelhető.
• Orr- és garatirritáció: Egyes felhasználók enyhe orr- vagy garatirritációt tapasztalhatnak, különösen érzékenyebb légutak esetén.

Ezek a tünetek általában maguktól elmúlnak, vagy csökkennek a szervezet hozzászokásával. A kutatások szerint az e-cigaretta használatából eredő rövid távú légúti irritáció az esetek többségében nem vezet súlyos egészségügyi problémákhoz az egészséges egyének körében.

Hosszú távú expozíció és a tudományos kihívások

A propilén-glikol inhalációjának hosszú távú hatásai a legkevésbé feltárt területek közé tartoznak, különösen az e-cigaretta elterjedése miatt. Bár a PG-t évtizedek óta belélegzik színházi füstgépekből vagy gyógyszeres inhalátorokból, az e-cigaretták használatának intenzitása és gyakorisága új kérdéseket vet fel.

Jelenleg kevés közvetlen, hosszú távú humán vizsgálat áll rendelkezésre, amely kifejezetten az e-cigarettából származó PG aeroszolok hatásait elemezné. Az eddigi kutatások főként állatkísérletekre és in vitro vizsgálatokra támaszkodnak.

Az állatkísérletek során magas koncentrációjú PG gőz belélegzése tartósan nem mutatott jelentős toxikus hatásokat a tüdőre vagy más szervekre. Azonban fontos megjegyezni, hogy az állatkísérletek eredményei nem mindig ültethetők át közvetlenül az emberre, és a vizsgálati körülmények gyakran eltérnek a valós expozíciótól.

Különbségek a tiszta PG és az e-liquidben lévő PG között

Az e-cigaretta folyadékok nem kizárólag propilén-glikolt tartalmaznak. Általában növényi glicerint (VG), nikotint, aromákat és egyéb adalékanyagokat is magukban foglalnak. Ez a komplex keverék befolyásolhatja az inhaláció hatásait.

Az aromák, különösen egyes édes vagy krémes ízek, tartalmazhatnak olyan vegyületeket, mint a diacetil vagy az acetil-propionil, amelyekről ismert, hogy belélegezve légúti problémákat okozhatnak (pl. “popcorn tüdő”). Bár ezek nem közvetlenül a PG-vel kapcsolatosak, az e-liquid összetevőinek szinergikus hatása fontos szempont.

A fűtési hőmérséklet is lényeges. Ha az e-cigaretta túlmelegszik, vagy a folyadék kifogy (dry hit), a PG és a VG termikus bomlása során káros vegyületek, például formaldehid és acetaldehid keletkezhetnek. Ezek a vegyületek bizonyítottan irritálóak és potenciálisan karcinogének. Azonban a modern e-cigaretták és a megfelelő használat mellett ezek a bomlástermékek általában alacsony szinten vannak jelen, vagy elkerülhetők.

Asthmás és allergiás egyének fokozott érzékenysége

Azok az egyének, akik már meglévő légúti betegségekkel, például asztmával vagy krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD) küzdenek, vagy allergiásak, fokozottan érzékenyek lehetnek a propilén-glikol belégzésére.

Néhány tanulmány kimutatta, hogy az asztmás betegeknél a PG belégzése enyhe bronchoconstrikciót (hörgőszűkületet) okozhat. Bár a hatás általában enyhe és reverzibilis, ezeknek az egyéneknek különös óvatossággal kell eljárniuk az e-cigaretta használatával kapcsolatban, és mindenképpen konzultálniuk kell orvosukkal.

Ritkán előfordulhat allergiás reakció is a propilén-glikolra, ami légúti tünetekkel, például sípoló légzéssel vagy nehézlégzéssel járhat. Ez azonban rendkívül ritka az inhaláció során, és gyakrabban a bőrkontaktus során jelentkezik.

Passzív expozíció kérdése

A passzív expozíció, vagyis a másodlagos e-cigaretta pára belégzése szintén felmerülő kérdés. A kutatások szerint az e-cigaretta által kibocsátott pára sokkal kevesebb káros anyagot tartalmaz, mint a hagyományos cigaretta füstje, és a koncentrációk is alacsonyabbak.

Ennek ellenére a zárt térben történő vapelés során a PG és más vegyületek koncentrációja megnőhet a levegőben. Bár a jelenlegi tudományos konszenzus szerint a passzív vapelés kockázata jelentősen alacsonyabb, mint a passzív dohányzásé, a teljes kockázat felméréséhez további kutatásokra van szükség, különösen a hosszú távú hatásokra vonatkozóan.

Bőrkontaktus és helyi alkalmazás: Kozmetikumok és gyógyszerek

A propilén-glikol a bőrrel való érintkezés során is gyakran előfordul, mivel számos kozmetikai termék, testápoló, gyógyszerészeti krém és kenőcs alapvető összetevője. Itt is fontos megvizsgálni, hogy milyen hatásai lehetnek a közvetlen bőrkontaktusnak.

A PG a bőrön keresztül is felszívódhat, de a felszívódás mértéke általában alacsony, különösen az ép, egészséges bőr esetében. Azonban a bőr védőrétegének sérülése, például ekcéma vagy nyílt seb esetén a felszívódás fokozódhat.

Irritáció és allergiás reakciók: Kontakt dermatitis

A propilén-glikolról ismert, hogy bizonyos esetekben bőrirritációt vagy kontakt dermatitist okozhat. Ez a reakció lehet irritatív vagy allergiás jellegű.

• Irritatív kontakt dermatitis: Ez a leggyakoribb reakció, és nem egy valódi allergia. Akkor fordul elő, ha a PG koncentrációja magas, vagy ha a bőr érzékeny, száraz vagy sérült. Tünetei közé tartozik a bőrpír, viszketés, égő érzés, hámlás vagy szárazság az alkalmazás helyén. Az irritáció általában enyhe és átmeneti, és a termék használatának abbahagyásával vagy a koncentráció csökkentésével megszűnik.
• Allergiás kontakt dermatitis: Ez egy ritkább, de súlyosabb immunválasz. Akkor alakul ki, ha az immunrendszer tévesen káros anyagnak ismeri fel a PG-t, és antitesteket termel ellene. Tünetei közé tartozik a súlyos viszketés, bőrpír, duzzanat, hólyagok és nedvedzés. Az allergiás reakció azonnal vagy késleltetve (akár 24-72 óra múlva) is jelentkezhet az expozíció után.

Az allergiás kontakt dermatitis diagnosztizálásához patch tesztet alkalmaznak, ahol kis mennyiségű PG-t helyeznek a bőrre, és figyelik a reakciót. Fontos tudni, hogy a PG-re való allergia aránya a lakosság körében alacsony, becslések szerint 0,8-3,5% között mozog.

Ki hajlamosabb a bőrtünetekre?

Bizonyos egyének fokozottan hajlamosak lehetnek a propilén-glikol okozta bőrirritációra vagy allergiára:

• Érzékeny bőrűek: Azok, akiknek általában is érzékeny a bőrük, könnyebben reagálhatnak a PG-re.
• Ekcémások és atópiás dermatitisben szenvedők: Ezeknél a bőrállapotoknál a bőr védőrétege sérült, ami fokozott áteresztőképességet és érzékenységet eredményez. Számukra a PG-t tartalmazó termékek használata különösen problémás lehet.
• Nyílt sebek vagy sérült bőr: A sérült bőrön keresztül a PG könnyebben felszívódik és irritációt okozhat.

A koncentráció is kulcsfontosságú. Alacsony koncentrációban a PG ritkán okoz problémát, de magasabb koncentrációjú termékek (pl. egyes oldószerek vagy speciális gyógyászati készítmények) nagyobb eséllyel válthatnak ki reakciót.

Alkalmazása gyógyszerészeti krémekben és kenőcsökben

A propilén-glikol széles körben használt összetevő a helyi alkalmazású gyógyszerészeti készítményekben, például kortikoszteroid krémekben, gombaellenes kenőcsökben és fájdalomcsillapító gélekben.

Itt oldószerként, hatóanyag-hordozóként és penetrációt fokozó szerként funkcionál, segítve a hatóanyagok mélyebb bejutását a bőrbe. Bár a betegek egy kis százaléka tapasztalhat irritációt, a gyógyszerészeti alkalmazásokban a PG előnyei általában felülmúlják a lehetséges hátrányokat, különösen a hatóanyagok hatékony célba juttatása szempontjából.

Az orvosok és gyógyszerészek tisztában vannak a PG lehetséges mellékhatásaival, és megfelelő körültekintéssel alkalmazzák. Allergiás reakció esetén alternatív készítményeket írhatnak fel.

Összességében a bőrkontaktus során a propilén-glikol általában biztonságosnak tekinthető, de az érzékeny bőrűeknek és az allergiára hajlamos egyéneknek érdemes odafigyelniük a termékek összetételére és szükség esetén bőrgyógyásszal konzultálniuk.

Orális bevitel és emésztőrendszeri hatások: Élelmiszerek és gyógyszerek

A propilén-glikol nem csupán a levegőben és a bőrön keresztül, hanem szájon át, az élelmiszerekkel és gyógyszerekkel is bekerülhet a szervezetbe. Ez az expozíciós út talán a leginkább szabályozott, mivel az élelmiszer-adalékanyagok és gyógyszerek biztonságát szigorúan tesztelik.

Az élelmiszeriparban a PG-t E1520 néven tartják számon, és számos feldolgozott termékben megtalálható. Gyógyszerekben pedig oldószerként, nedvességmegkötőként vagy emulgeálószerként szolgál, biztosítva a hatóanyagok stabilitását és oldhatóságát.

Metabolizmus a szervezetben

Amikor a propilén-glikol szájon át bejut a szervezetbe, gyorsan felszívódik az emésztőrendszerből. A májban metabolizálódik, elsősorban tejsavvá és piruváttá alakul, majd belép a Krebs-ciklusba, ahol energiává alakul, vagy tovább bomlik szén-dioxiddá és vízzé. Kis mennyiségben glükuronsavvá is átalakulhat, és glükuronid formában ürül ki a veséken keresztül.

Ez a metabolikus útvonal hasonló a szervezet természetes anyagcseréjéhez, ami magyarázza a PG alacsony toxicitását. Az egészséges egyének szervezete hatékonyan dolgozza fel és üríti ki a propilén-glikolt.

Biztonságosnak ítélt napi bevitel (ADI)

A propilén-glikol biztonságosságát számos nemzetközi és nemzeti élelmiszer-biztonsági hatóság, mint például az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) értékelte. Ezek a szervezetek megállapították a tolerálható napi beviteli értéket (ADI – Acceptable Daily Intake).

Ez azt jelenti, hogy egy 70 kg-os felnőtt számára naponta akár 1750 mg (1,75 gramm) propilén-glikol bevitele is biztonságosnak tekinthető. A legtöbb ember étrendjével vagy a gyógyszerekkel bevitt PG mennyisége jóval ez alatt a határ alatt marad.

Nagy dózisok hatása: Toxicitás és mellékhatások

Bár a propilén-glikol alacsony toxicitású, rendkívül nagy dózisok bevitele esetén toxikus hatások jelentkezhetnek. Ez azonban rendkívül ritka, és általában csak véletlen mérgezések vagy orvosi beavatkozások során, nagy mennyiségű PG-t tartalmazó gyógyszerek gyors infúziója esetén fordul elő.

A nagy dózisok lehetséges mellékhatásai közé tartozik:

• Központi idegrendszeri depresszió: Szélsőséges esetekben szédülést, zavartságot, sőt kómát is okozhat.
• Metabolikus acidózis: A PG tejsavvá alakulása miatt nagy mennyiségű bevitel esetén felhalmozódhat a tejsav, ami a vér pH-értékének csökkenéséhez vezethet. Ez különösen veszélyes lehet vese- vagy májelégtelenségben szenvedőknél.
• Vese- és májkárosodás: Ritka esetekben, extrém dózisoknál vagy már meglévő szervi diszfunkció esetén.
• Szívritmuszavarok: Nagyon ritkán, intravénás alkalmazás során.

Ezek a súlyos hatások szinte kizárólag olyan klinikai helyzetekben fordulnak elő, ahol a PG-t nagy mennyiségben, intravénásan alkalmazzák (pl. bizonyos gyógyszerek oldószereként), és a szervezet kiválasztó rendszere már eleve károsodott.

Kockázati csoportok orális bevitel esetén

Bizonyos csoportok fokozottan érzékenyek lehetnek a propilén-glikolra, még az ADI érték alatti bevitel esetén is, vagy nagyobb kockázattal nézhetnek szembe nagy dózisok esetén:

• Újszülöttek és csecsemők: Metabolikus rendszereik még éretlenek, különösen a májenzimek aktivitása alacsonyabb, ami lassabb PG lebontást eredményezhet. Ezért a csecsemőgyógyászati készítményekben a PG használatát korlátozzák.
• Vese- vagy májproblémákkal küzdők: A csökkent vese- vagy májfunkcióval rendelkező egyének lassabban képesek feldolgozni és kiüríteni a PG-t, ami felhalmozódáshoz és toxikus szintek eléréséhez vezethet még alacsonyabb dózisoknál is.
• Alkoholisták: Az alkohol fogyasztása befolyásolhatja a PG metabolizmusát, mivel ugyanazok az enzimek vesznek részt a lebontásban.

Ezen kockázati csoportok esetében az orvosok és gyógyszerészek különös figyelemmel vannak a propilén-glikolt tartalmazó gyógyszerek adagolására és alkalmazására.

Hosszú távú hatások és krónikus expozíció: Mit mondanak a kutatások?

A propilén-glikol hosszú távú hatásainak vizsgálata kulcsfontosságú annak megállapításában, hogy az anyag biztonságosan használható-e a mindennapi életben. Különösen az e-cigaretták elterjedése óta merült fel a kérdés, hogy a krónikus expozíció milyen következményekkel járhat az emberi egészségre.

A tudományos közösség évtizedek óta vizsgálja a PG-t, és számos átfogó tanulmány készült a különböző expozíciós útvonalakról. Fontos azonban kiemelni, hogy az e-cigarettából származó inhalációs expozíció egy viszonylag új jelenség, amelyre vonatkozóan még gyűlnek az adatok.

Karcinogenitás: Nincs bizonyíték rá

A propilén-glikolt számos állatkísérletben és in vitro vizsgálatban tesztelték a lehetséges rákkeltő hatása szempontjából. Az eddigi kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a PG nem karcinogén. Sem szájon át történő, sem inhalációs, sem bőrkontaktusos expozíció során nem találtak bizonyítékot arra, hogy a propilén-glikol daganatokat okozna.

Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) és a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) sem sorolja a propilén-glikolt a rákkeltő anyagok közé. Ez az egyik legfontosabb megállapítás az anyag biztonsági profiljával kapcsolatban, és segít eloszlatni a vele kapcsolatos tévhiteket.

Reprodukciós toxicitás és fejlődési rendellenességek

A reprodukciós toxicitás, azaz a termékenységre vagy a magzat fejlődésére gyakorolt káros hatás is egy vizsgált terület. Állatkísérletek során nagyon magas dózisú propilén-glikol bevitel esetén sem mutattak ki jelentős reprodukciós vagy fejlődési rendellenességeket.

Az emberi adatok korlátozottak, de a terhes és szoptató nők számára általában azt javasolják, hogy minimálisra csökkentsék a vegyi anyagoknak való kitettséget, beleértve a PG-t is, különösen az e-cigaretta használata esetén. Azonban a propilén-glikol alapvetően nem tekinthető reprodukciós toxinnak a jelenlegi tudományos álláspont szerint.

Neurotoxicitás: Ritka esetek, nagy dózisoknál

A propilén-glikol neurotoxikus hatásai rendkívül ritkák, és szinte kizárólag extrém nagy dózisok, intravénás alkalmazás vagy már meglévő vese- és májbetegségek esetén fordulnak elő. Ilyenkor a PG és metabolitjai felhalmozódhatnak a szervezetben, ami központi idegrendszeri tüneteket, például zavartságot, szédülést, eszméletvesztést és görcsrohamokat okozhat.

A normál élelmiszer-adalékanyagként vagy kozmetikai összetevőként való expozíció során a PG nem okoz neurotoxikus hatásokat.

Szervspecifikus hatások (vese, máj)

Mint korábban említettük, a propilén-glikol metabolizmusa a májban történik, kiválasztása pedig a veséken keresztül. Az egészséges egyének szervezete hatékonyan kezeli a PG-t, és nem okoz szervkárosodást.

Azonban a már meglévő vese- vagy májkárosodással rendelkező betegek esetében a PG felhalmozódhat, ami potenciálisan károsíthatja ezeket a szerveket. Ezért ezeknél a betegeknél a PG-t tartalmazó gyógyszerek adagolását gondosan ellenőrizni kell.

A krónikus alacsony szintű expozíció kérdése

A legnehezebben vizsgálható terület a krónikus alacsony szintű expozíció hosszú távú hatása. A mindennapi életben folyamatosan ki vagyunk téve kis mennyiségű PG-nek élelmiszerekből, kozmetikumokból és a levegőből (pl. színházi füst). Az e-cigaretta használók esetében az inhalációs expozíció napi szintű és tartós lehet.

Jelenleg nincs egyértelmű tudományos bizonyíték arra, hogy a propilén-glikol krónikus, alacsony szintű expozíciója súlyos, hosszú távú egészségügyi problémákat okozna az egészséges felnőttek körében. A legtöbb tanulmány a PG-t alacsony toxicitásúnak találja még tartós expozíció esetén is.

Azonban a tudományos konszenzus azt vallja, hogy további, hosszú távú epidemiológiai vizsgálatokra van szükség, különösen az e-cigaretta használók körében, hogy teljes képet kapjunk a lehetséges hatásokról. Ez különösen igaz azokra a vegyületekre, amelyek a PG és VG bomlása során keletkeznek magas hőmérsékleten, vagy az e-liquidekben található aromákra.

Különleges kockázati csoportok és egyedi érzékenység

Bár a propilén-glikol általánosan biztonságosnak tekinthető a legtöbb ember számára, vannak olyan különleges kockázati csoportok és egyedi érzékenységgel rendelkező egyének, akiknél a PG expozíciója nagyobb odafigyelést igényelhet, vagy akár kerülendő is lehet.

Ezek a csoportok jellemzően eltérő metabolikus kapacitással, éretlen szervrendszerrel vagy már meglévő krónikus betegségekkel rendelkeznek, amelyek befolyásolhatják a PG feldolgozását és kiválasztását a szervezetből.

Csecsemők és kisgyermekek

Az újszülöttek és csecsemők a legérzékenyebb korcsoportok közé tartoznak a propilén-glikol tekintetében. Ennek oka, hogy a májukban lévő enzimek, amelyek a PG lebontásáért felelősek (alkohol-dehidrogenáz és aldehid-dehidrogenáz), még nem teljesen fejlettek és kevésbé aktívak, mint felnőtteknél.

Ez lassabb PG metabolizációhoz és hosszabb eliminációs félidőhöz vezethet, ami a vegyület felhalmozódását okozhatja a szervezetben. Nagyobb dózisok esetén metabolikus acidózis és központi idegrendszeri depresszió alakulhat ki. Emiatt a csecsemőgyógyászati készítményekben a PG használatát szigorúan korlátozzák, és gyakran előírják a PG-mentes alternatívák alkalmazását.

Vese- és májbetegek

Azok az egyének, akik krónikus vese- vagy májproblémákkal küzdenek, szintén fokozott kockázatnak vannak kitéve. Mivel a PG metabolizmusa a májban, kiválasztása pedig a veséken keresztül történik, ezen szervek károsodása jelentősen befolyásolhatja a PG lebontásának és kiürítésének hatékonyságát.

Csökkent vese- vagy májfunkció esetén a propilén-glikol és metabolitjai (különösen a tejsav) felhalmozódhatnak a szervezetben, ami toxikus szintekhez és súlyos mellékhatásokhoz vezethet, mint például a már említett metabolikus acidózis, vesekárosodás, központi idegrendszeri tünetek.

Ezért a vese- és májbetegek számára a PG-t tartalmazó gyógyszerek adagolását szigorúan ellenőrizni kell, és szükség esetén a dózist csökkenteni, vagy alternatív kezelést választani.

Terhes és szoptató anyák

Bár a propilén-glikol nem bizonyítottan teratogén (fejlődési rendellenességet okozó) vagy reprodukciós toxin, a terhesség és a szoptatás időszaka kiemelt óvatosságot igényel. A magzat és az újszülött érzékeny a vegyi anyagokra, és a PG átjuthat a placentán, valamint bekerülhet az anyatejbe.

A legtöbb egészségügyi szervezet azt javasolja, hogy a terhes és szoptató anyák minimálisra csökkentsék a vegyi anyagoknak való kitettségüket. Az e-cigaretta használata különösen kerülendő ebben az időszakban, mivel a PG mellett más potenciálisan káros anyagok is belélegezhetők.

Idősek

Az idősebb felnőttek metabolikus folyamatai lelassulhatnak, és a vese- és májfunkciók is csökkenhetnek az életkorral. Ezért az idősebb betegeknél is nagyobb a kockázata a propilén-glikol felhalmozódásának, különösen ha nagy dózisú gyógyszeres kezelésben részesülnek, amely PG-t tartalmaz.

Az adagolás módosítása és a betegek gondos monitorozása elengedhetetlen az idősek esetében, hogy elkerüljék a PG okozta toxicitást.

Allergiások és asztmások

Ahogy korábban említettük, az allergiás és asztmás egyének fokozottan érzékenyek lehetnek a propilén-glikolra. A bőrkontaktus során allergiás kontakt dermatitis alakulhat ki, míg az inhaláció légúti irritációt vagy asztmás rohamot válthat ki.

Azoknak, akiknél korábban már diagnosztizáltak PG allergiát, mindenképpen kerülniük kell az anyagot tartalmazó termékeket. Az asztmásoknak pedig óvatosan kell eljárniuk az e-cigaretta használatával, és konzultálniuk kell orvosukkal a lehetséges kockázatokról.

Összességében ezek a kockázati csoportok viszonylag kis részét teszik ki a teljes népességnek, de az ő esetükben a propilén-glikol biztonságosságával kapcsolatos általános állítások nem feltétlenül érvényesek. Mindig fontos figyelembe venni az egyéni egészségi állapotot és konzultálni szakemberrel, ha kétségek merülnek fel.

Szabályozási keretek és biztonsági előírások

A propilén-glikol széles körű felhasználása miatt számos iparágban és alkalmazási területen szigorú szabályozási keretek és biztonsági előírások vonatkoznak rá. Ezek a szabályozások biztosítják, hogy az anyagot biztonságos szinten és megfelelő minőségben használják, minimalizálva az egészségügyi kockázatokat.

A szabályozó hatóságok, mint az FDA (Egyesült Államok), az EFSA (Európai Unió) és más nemzeti ügynökségek folyamatosan felülvizsgálják a rendelkezésre álló tudományos adatokat, és szükség esetén módosítják az előírásokat.

Élelmiszer-adalékanyag (EFSA, FDA)

Az élelmiszeriparban a propilén-glikolt az E1520 kód alatt engedélyezett adalékanyagként tartják nyilván. Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) és az FDA (Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) is biztonságosnak minősítette bizonyos koncentrációban történő felhasználás esetén.

Az EFSA 2018-ban felülvizsgálta a propilén-glikol biztonságosságát, és megerősítette a korábbi tolerálható napi beviteli értéket (ADI), ami 25 mg/testtömeg-kg. Ez az érték a rendelkezésre álló toxikológiai adatok alapján került megállapításra, figyelembe véve a legérzékenyebb populációkat is.

Az FDA a propilén-glikolt a “Generally Recognized As Safe” (GRAS) kategóriába sorolja, ami azt jelenti, hogy a szakértők általában biztonságosnak ítélik a rendeltetésszerű felhasználás során.

Gyógyszerészeti minőség (USP, EP)

A gyógyszeriparban a propilén-glikolt csak a legmagasabb tisztasági és minőségi szabványoknak megfelelően szabad felhasználni. Ezt a minőséget a különböző gyógyszerkönyvek, mint például az USP (United States Pharmacopeia) és az EP (European Pharmacopoeia) írják elő.

Ezek a szabványok garantálják, hogy a gyógyszerészeti minőségű PG mentes legyen a káros szennyeződésektől és megfeleljen a szigorú tisztasági követelményeknek. A gyógyszergyártók rendszeresen tesztelik a bejövő alapanyagokat, hogy biztosítsák a megfelelőséget.

Kozmetikai termékek

A kozmetikai termékekben használt propilén-glikolra is vonatkoznak szabályozások, bár ezek országonként eltérhetnek. Az EU Kozmetikai Rendelete (EC No 1223/2009) például meghatározza az engedélyezett összetevőket és azok maximális koncentrációit.

A kozmetikai termékekben a PG-t nedvességmegkötőként, oldószerként és viszkozitásszabályozóként használják. A koncentrációk általában alacsonyak, és a termékeket úgy formulálják, hogy minimalizálják az irritáció kockázatát, különösen az érzékeny bőrű fogyasztók számára.

E-cigaretta folyadékok szabályozása (TPD, egyéb nemzeti szabályozások)

Az e-cigaretta folyadékok, amelyek jelentős mennyiségű propilén-glikolt tartalmaznak, viszonylag új termékcsoportot jelentenek, és szabályozásuk folyamatosan fejlődik.

Az Európai Unióban a Dohánytermékek Irányelve (Tobacco Products Directive – TPD) szabályozza az e-cigarettákat és az utántöltő folyadékokat. Ez az irányelv előírja:

• A termékek biztonsági és minőségi követelményeit.
• A maximális nikotinkoncentrációt (20 mg/ml).
• A folyadéktartályok maximális méretét.
• Az összetevők bejelentési kötelezettségét.
• A csomagolási és címkézési előírásokat (pl. gyermekzáras kupakok).

Az Egyesült Államokban az FDA szabályozza az e-cigarettákat dohánytermékként. Számos országban további nemzeti szabályozások is életben vannak, amelyek a PG és más e-liquid összetevők tisztaságára és felhasználására vonatkoznak.

Ezek a szabályozások célja, hogy biztosítsák a fogyasztók számára a biztonságos termékeket, és korlátozzák a potenciálisan káros anyagoknak való kitettséget.

Munkahelyi expozíciós határértékek (OEL)

Az ipari környezetben, ahol nagy mennyiségű propilén-glikollal dolgoznak, munkahelyi expozíciós határértékeket (OEL – Occupational Exposure Limits) állapítottak meg a munkavállalók védelme érdekében. Ezek a határértékek meghatározzák a PG levegőben megengedett maximális koncentrációját, amelyet egy munkavállaló egy munkahelyi műszak során biztonságosan belélegezhet.

Az OEL értékeket általában hosszú távú (8 órás) és rövid távú (15 perces) expozícióra vonatkozóan is megadják. A munkáltatóknak biztosítaniuk kell a megfelelő szellőzést és védőfelszerelést a munkavállalók számára, hogy a PG koncentrációja a határértékek alatt maradjon.

Ezen szabályozási keretek összessége biztosítja, hogy a propilén-glikol felhasználása a legtöbb alkalmazási területen ellenőrzött és biztonságos legyen, minimalizálva a potenciális egészségügyi kockázatokat.

A propilén-glikol és az etilénglikol közötti különbség: Gyakori tévhit eloszlatása

Az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb tévhit a propilén-glikollal kapcsolatban, hogy összetévesztik az etilénglikollal. Ez a két vegyület bár hasonló hangzású névvel rendelkezik és mindkettő glikol, kémiailag és toxikológiailag is jelentősen eltér egymástól. Az etilénglikol sokkal mérgezőbb, mint a propilén-glikol, és súlyos egészségügyi problémákat okozhat, sőt halálos is lehet.

Fontos, hogy tisztázzuk ezt a különbséget, mivel az összetévesztés felesleges aggodalmakat szülhet, és téves információkat terjeszthet.

Kémiai különbségek

Mindkét vegyület glikol, azaz két hidroxilcsoportot (-OH) tartalmazó alkohol. Azonban a szénláncuk hossza és elrendezése eltér:

• Etilénglikol (EG): Kémiai képlete C₂H₆O₂. Ez a legegyszerűbb diol, két szénatommal.
• Propilén-glikol (PG): Kémiai képlete C₃H₈O₂. Három szénatomot tartalmaz.

Ez az egyetlen szénatomnyi különbség alapvetően megváltoztatja a vegyületek metabolizmusát és toxicitását a szervezetben.

Toxicitási profilok

Az etilénglikol toxicitása elsősorban a metabolizmusának köszönhető. Lenyelés után a májban gyorsan oxálsavvá alakul. Az oxálsav kalcium-oxalát kristályokat képez, amelyek lerakódnak a vesékben, súlyos vesekárosodást és akut veseelégtelenséget okozva. Ezenkívül a metabolitok súlyos metabolikus acidózist és idegrendszeri károsodást is előidézhetnek.

Az etilénglikol mérgező dózisa viszonylag alacsony, már néhány milliliter is súlyos mérgezést okozhat felnőttekben, gyermekeknél pedig még kevesebb. Gyakran használják fagyálló folyadékokban, ahol a mérgező tulajdonságai miatt különösen veszélyes háziállatokra és gyermekekre.

Ezzel szemben a propilén-glikol toxicitása, ahogy azt korábban részleteztük, lényegesen alacsonyabb. A PG tejsavvá alakul, amely a szervezet természetes anyagcsere-útjába illeszkedik és energiává alakul. Csak rendkívül nagy dózisok esetén, vagy már meglévő szervi károsodás esetén okoz súlyos mellékhatásokat, mint a metabolikus acidózis vagy központi idegrendszeri depresszió. Az ADI értéke is jóval magasabb, mint az etilénglikolé (ami gyakorlatilag nulla).

Miért keverik össze őket?

Az összetévesztés több okra vezethető vissza:

• Hasonló nevek: A “glikol” utótag mindkét vegyület nevében szerepel, ami könnyen félrevezető lehet.
• Fagyálló alkalmazás: Mindkét anyagot használják fagyálló folyadékokban. Az etilénglikol az olcsóbb és elterjedtebb, míg a propilén-glikolt “nem mérgező” vagy “környezetbarát” fagyállóként forgalmazzák, ahol az állatok vagy emberek véletlen lenyelésének kockázata fennáll (pl. lakókocsik, hajók vízrendszerei). Ez a közös alkalmazási terület is hozzájárulhat a tévedéshez.
• Információhiány vagy félreértelmezés: A média és az interneten terjedő információk gyakran pontatlanok, és nem tesznek különbséget a két anyag között, ami tovább erősíti a tévhitet.

A különbség megértése kulcsfontosságú a propilén-glikol biztonságosságának korrekt megítéléséhez. Amikor a “mérgező fagyálló” kifejezést halljuk, szinte mindig az etilénglikolra kell gondolnunk, nem pedig a propilén-glikolra, amely az élelmiszerekben, gyógyszerekben és kozmetikumokban is biztonságosan alkalmazható.

A biztonságos használat elvei és javaslatok

Annak ellenére, hogy a propilén-glikol alacsony toxicitásúnak tekinthető, a biztonságos használat elveinek betartása kulcsfontosságú, különösen a különböző expozíciós útvonalak és az egyéni érzékenységek figyelembevételével. Az alábbi javaslatok segítenek minimalizálni a potenciális kockázatokat és biztosítani a PG-t tartalmazó termékek felelős használatát.

Mindig ellenőrizze az összetevőket

Legyen tudatos fogyasztó, és olvassa el a termékek címkéjét. Különösen, ha Ön a kockázati csoportokba tartozik (pl. allergiás, asztmás, csecsemője van, vagy vese-/májbetegségben szenved), ellenőrizze, hogy az adott termék tartalmaz-e propilén-glikolt (E1520 élelmiszerekben, vagy “Propylene Glycol” kozmetikumokban és gyógyszerekben).

Az e-liquidek esetében is fontos a megbízható gyártók termékeit választani, amelyek pontosan feltüntetik az összetevőket és a koncentrációkat.

Kerülje a túlzott expozíciót

Bár a PG alacsony toxicitású, a “túl sok sosem jó” elve itt is érvényes. Próbálja meg minimalizálni a propilén-glikolnak való kitettséget, amennyire lehetséges és ésszerű:

• E-cigaretta használat: Mérsékelje a vapelést, különösen zárt, rosszul szellőző helyiségekben. Kerülje a “dry hit”-eket, amelyek káros bomlástermékeket okozhatnak.
• Kozmetikumok: Ha érzékeny a bőre, válasszon PG-mentes kozmetikumokat, vagy végezzen patch tesztet egy kis bőrfelületen, mielőtt széles körben alkalmazná a terméket.
• Élelmiszerek: Bár az élelmiszerekben lévő PG mennyisége általában biztonságos, a túlzottan feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának csökkentése általánosan javasolt az egészséges táplálkozás részeként.

Figyeljen a tünetekre

Legyen éber a szervezet jelzéseire. Ha propilén-glikolt tartalmazó termék használata után bármilyen szokatlan tünetet észlel (pl. súlyos bőrpír, viszketés, légzési nehézség, szédülés, hányinger), hagyja abba a termék használatát.

Különösen az allergiás reakciók vagy az asztmás tünetek megjelenése esetén fontos azonnal cselekedni.

Minőségi forrásból származó termékek preferálása

Mindig válasszon megbízható gyártótól származó, jó minőségű termékeket. Ez különösen igaz az e-liquidekre, ahol a tisztaság és az összetevők pontossága kulcsfontosságú. A szabályozott és ellenőrzött forrásból származó termékek nagyobb valószínűséggel felelnek meg a biztonsági előírásoknak és mentesek a káros szennyeződésektől.

Konzultáció szakemberrel (orvos, gyógyszerész)

Ha bármilyen aggálya van a propilén-glikollal kapcsolatban, vagy ha Ön a kockázati csoportokba tartozik, feltétlenül konzultáljon orvosával vagy gyógyszerészével. Ők tudnak személyre szabott tanácsot adni az Ön egészségi állapotának és életmódjának figyelembevételével.

Ez különösen fontos gyógyszerek szedése esetén, ahol a PG oldószerként szerepelhet, vagy ha terhességet tervez, illetve szoptat.

Megfelelő tárolás és kezelés

Az ipari vagy laboratóriumi környezetben a propilén-glikolt biztonságosan kell tárolni és kezelni, a gyártó utasításai és a helyi előírások szerint. Ez magában foglalja a megfelelő szellőzést, védőfelszerelés használatát és a bőrrel való közvetlen érintkezés elkerülését.

A háztartási termékek esetében mindig tartsa be a címkén feltüntetett használati és tárolási utasításokat.

Ezen alapelvek betartásával a propilén-glikolt tartalmazó termékek használata a legtöbb esetben biztonságos marad, miközben minimalizálhatók a lehetséges kockázatok.

Mítoszok és tévhitek a propilén-glikollal kapcsolatban

A propilén-glikol körüli vita során számos mítosz és tévhit keletkezett, amelyek gyakran félrevezetőek és felesleges aggodalmat keltenek. Ezek a tévhitek általában a tudományos információk hiányából, a félreértelmezésekből vagy a szándékos dezinformációból fakadnak. Fontos, hogy tisztázzuk ezeket, hogy objektív képet kapjunk az anyagról.

“Mérgező fagyálló” – tévút az etilénglikollal való összetévesztés miatt

Ahogy azt már részletesen kifejtettük, ez a legelterjedtebb és legkárosabb tévhit. A propilén-glikolt gyakran nevezik “mérgező fagyállónak” az etilénglikollal való összetévesztés miatt. Azonban a két anyag kémiailag és toxikológiailag is jelentősen eltér.