Kína a világgazdaságban – Hatások, lehetőségek és a jövőre gyakorolt hatás elemzése

A világgazdaság elmúlt évtizedeinek egyik legmeghatározóbb jelensége Kína felemelkedése, amely mára a globális gazdasági térkép megkerülhetetlen szereplőjévé vált. A korábban elzárt, agráralapú országból alig néhány generáció alatt a világ második legnagyobb gazdaságává, a legjelentősebb exportőrévé és a technológiai innováció egyik vezető motorjává avanzsált. Ez a metamorfózis nem csupán a kínai lakosság életminőségét alakította át gyökeresen, hanem számtalan módon befolyásolja a nemzetközi kereskedelmet, a pénzügyi piacokat, a geopolitikai erőviszonyokat és a globális kihívásokra adandó válaszokat is. A következőkben részletesen elemezzük Kína gazdasági súlyát, a globális hatásait, a rejlő lehetőségeket és a jövőre gyakorolt potenciális befolyását.

A kínai gazdasági csoda gyökerei a késő 1970-es évekig nyúlnak vissza, amikor Deng Xiaoping vezetésével megkezdődtek a piacgazdasági reformok és a gazdaság fokozatos nyitása. A “szocialista piacgazdaság” modellje, amely az állami irányítás és a piaci mechanizmusok szokatlan elegyét hozta létre, lenyűgöző növekedési pályát eredményezett. A különleges gazdasági övezetek létrehozása, a külföldi befektetések ösztönzése és a munkaerőpiaci reformok mind hozzájárultak ahhoz, hogy Kína a globális gyártási láncok kulcsfontosságú elemévé váljon. A 2001-es WTO-csatlakozás pecsételte meg az ország globális integrációját, megnyitva az utat a soha nem látott mértékű exportvezérelt növekedés előtt.

Kína gazdasági erejének pillérei

Kína gazdasági hatalma több, egymást erősítő tényezőre épül. Ezek közül kiemelkedik a hatalmas munkaerő-tartalék, a jelentős belső piac, a kormányzati stratégiai tervezés, valamint az egyre növekvő technológiai képességek. Ezek a pillérek együttesen biztosítják az ország ellenálló képességét és folyamatos fejlődését a változó globális környezetben.

A világ gyára és az exportmotor

Évtizedekig Kína volt a „világ gyára”, ahol szinte mindent előállítottak, a legegyszerűbb fogyasztási cikkektől a komplex elektronikai eszközökig. Ez a pozíció a hatalmas, olcsó munkaerőnek, a hatékony logisztikai infrastruktúrának és a kedvező befektetési környezetnek köszönhető. Az exportvezérelt növekedés modellje lehetővé tette az ország számára, hogy jelentős devizatartalékokat halmozzon fel, amelyek később stratégiai beruházások alapját képezték. A globális ellátási láncok ma is nagymértékben függenek a kínai termeléstől, ami rávilágít az ország gazdasági sebezhetőségére, de egyben a globális rendszerre gyakorolt befolyására is.

A gyártási kapacitás azonban nem maradt statikus. Az elmúlt években Kína a magas hozzáadott értékű termékek előállítása felé mozdult el, egyre inkább a robotika, az automatizálás és a fejlett technológiák alkalmazására fókuszálva. Ez a strukturális átalakulás nemcsak a termékek minőségét és kifinomultságát javítja, hanem a globális versenyképességet is erősíti, új dimenziót adva a „Made in China” címkének.

Hatalmas belső piac és a fogyasztás ereje

Bár Kína sokáig az exportra támaszkodott, az 1,4 milliárdos lakosságával a világ egyik legnagyobb belső piacával is rendelkezik. A középosztály gyors növekedése és a vásárlóerő emelkedése alapjaiban változtatta meg a gazdasági dinamikát. A kormányzat egyre inkább a belső fogyasztás ösztönzését tekinti prioritásnak, ezzel csökkentve az exportfüggőséget és stabilizálva a gazdaságot. Az e-kereskedelem, a digitális fizetési rendszerek és az online szolgáltatások terén Kína világelső, ami a fogyasztói szokások és a piaci innováció élvonalába helyezi az országot.

Az urbanizáció is jelentős szerepet játszik a belső piac bővítésében. Milliók költöznek évente a városokba, ahol új lakásokra, szolgáltatásokra és fogyasztási cikkekre van igény. Ez a demográfiai változás folyamatosan táplálja a gazdasági növekedést, és vonzó célponttá teszi Kínát a külföldi vállalatok számára, akik szeretnének részesedni ebből a hatalmas potenciálból.

Technológiai innováció és digitális forradalom

Kína már rég nem csupán másolja a technológiákat, hanem aktívan fejleszti és exportálja azokat. A mesterséges intelligencia (AI), az 5G hálózatok, a kvantumszámítástechnika és a biotechnológia terén az ország a világ élvonalában van. A kormányzati támogatás, a hatalmas befektetések K+F területén, valamint a magánszektor dinamizmusa együttesen teremtettek egy olyan ökoszisztémát, amely kedvez az innovációnak. A digitális gazdaság, az e-kereskedelmi óriások (Alibaba, JD.com) és a fintech vállalatok (Ant Group, Tencent) a globális iparágak standardjait diktálják.

A technológiai önellátás és a kritikus technológiákban való függetlenség kiemelt célja a kínai vezetésnek, különösen a USA-Kína technológiai rivalizálás fényében. Ez a törekvés ösztönzi a hazai chipgyártás fejlesztését, a szoftveres megoldások innovációját és a nyílt forráskódú technológiák támogatását. A cél egy olyan robusztus és önfenntartó technológiai ökoszisztéma létrehozása, amely kevésbé sebezhető a külső nyomással szemben.

A Beruházás az Övezet és Út Mentén (BRI) kezdeményezés

A Beruházás az Övezet és Út Mentén (Belt and Road Initiative – BRI), más néven az „Új Selyemút” egy monumentális infrastrukturális projekt, amelynek célja Kína és a világ többi része közötti kereskedelmi és infrastrukturális kapcsolatok erősítése. Ez a kezdeményezés több mint 100 országot érint, Ázsiától Európán át Afrikáig. A BRI keretében kikötők, vasutak, utak, energiavezetékek és telekommunikációs hálózatok épülnek, amelyek nemcsak Kína gazdasági befolyását növelik, hanem a résztvevő országok gazdasági fejlődéséhez is hozzájárulhatnak.

A BRI azonban nem mentes a kritikáktól. Egyes elemzők adósságcsapda diplomáciának nevezik, aggódva, hogy a fejlődő országok túlzottan eladósodnak Kínával szemben, ezzel politikai és gazdasági befolyás alá kerülve. Mások a környezeti hatások és az átláthatóság hiánya miatt emelnek szót. Ennek ellenére a BRI továbbra is Kína külpolitikai és gazdasági stratégiájának sarokköve, amely hosszú távon alakítja a globális kereskedelmi útvonalakat és az erőviszonyokat.

Emberi erőforrás és oktatás

Kína hatalmas emberi erőforrásokkal rendelkezik, és az elmúlt évtizedekben jelentős hangsúlyt fektetett az oktatás fejlesztésére. Évente több millió diplomás lép ki a munkaerőpiacra, sokan közülük műszaki és természettudományi területeken szereznek képzettséget. Ez a jól képzett munkaerő alapvető fontosságú a technológiai fejlődés és a gazdasági átalakulás szempontjából. A kínai egyetemek és kutatóintézetek egyre inkább a globális élvonalba kerülnek, vonzzák a tehetségeket és hozzájárulnak a tudományos áttörésekhez.

Az oktatásba való befektetés és a tehetséggondozás kulcsfontosságú Kína számára, hogy a demográfiai kihívások ellenére is fenntartható maradjon a növekedés. A népesség elöregedése és a munkaerőpiaci dinamika változása miatt a minőségi oktatás és a folyamatos képzés lesz az egyik legfontosabb eszköz a versenyképesség megőrzésében.

Kína globális hatásai – Lehetőségek és kihívások

Kína gazdasági felemelkedése számos pozitív és negatív hatással jár a világra nézve. Ezek a hatások komplexek és gyakran egymásnak ellentmondóak, egyszerre teremtve lehetőségeket és kihívásokat a nemzetközi közösség számára.

Pozitív globális hatások

Kína gazdasági növekedése jelentősen hozzájárult a globális gazdasági növekedéshez, és számos előnnyel járt a világ számára:

• Alacsonyabb fogyasztói árak: A kínai tömegtermelés és a hatékony gyártási folyamatok globálisan csökkentették a fogyasztási cikkek árát, növelve ezzel a vásárlóerőt a világ számos részén.
• Globális piac a termékek és szolgáltatások számára: Kína hatalmas belső piaca óriási lehetőséget kínál a külföldi vállalatoknak, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat értékesítsék, ezzel ösztönözve a globális kereskedelmet és beruházásokat.
• Infrastrukturális fejlesztések: A BRI keretében megvalósuló projektek javítják a közlekedési és logisztikai infrastruktúrát a résztvevő országokban, ami hozzájárulhat a gazdasági fejlődésükhöz.
• Szegénység csökkentése: Kína saját sikere a szegénység elleni küzdelemben inspirációt és modellt nyújt más fejlődő országok számára. Az ország gazdasági növekedése közvetetten is hozzájárult a globális szegénység csökkentéséhez.
• Technológiai fejlődés: Kína jelentős befektetései a K+F-be és az innovációba globális szinten is előmozdítják a technológiai fejlődést, különösen az AI, az 5G és a megújuló energiaforrások területén.

Kihívások és aggodalmak

A pozitív hatások mellett Kína felemelkedése számos kihívást és aggodalmat is felvet a globális színtéren:

• Kereskedelmi egyensúlyhiányok: Kína hatalmas exporttöbblete számos országban, különösen az Egyesült Államokban, kereskedelmi feszültségeket okoz, és a hazai iparágak versenyképességét érintő aggodalmakhoz vezet.
• Szellemi tulajdon védelme: A szellemi tulajdonjogok megsértése, a technológiai transzfer kényszerítése és a kiberkémkedés továbbra is komoly problémát jelent a külföldi vállalatok számára, és aláássa a nemzetközi bizalmat.
• Környezeti hatások: A gyors iparosodás Kínában súlyos környezeti problémákat okozott, beleértve a légszennyezést, a vízszennyezést és az éghajlatváltozást. Bár Kína aktívan dolgozik ezen problémák megoldásán, a globális hatások továbbra is jelentősek.
• Adósságdiplomácia és geopolitikai befolyás: A BRI kritikái gyakran az adósságcsapda kockázatára és Kína növekvő geopolitikai befolyására összpontosítanak, különösen a fejlődő országokban.
• Állami vállalatok és tisztességtelen verseny: Az állami tulajdonú vállalatok (SOE-k) dominanciája és a kormányzati szubvenciók torzítják a versenyt a globális piacokon, ami aggodalmakat vet fel a tisztességtelen piaci gyakorlatokkal kapcsolatban.
• Emberi jogi aggodalmak: Az emberi jogi helyzet Kínában, különösen a Hszincsiang tartományban és Hongkongban, komoly nemzetközi kritikát vált ki, és hatással van a gazdasági kapcsolatokra is.

Ezek a kihívások rávilágítanak arra, hogy Kína gazdasági ereje nemcsak lehetőségeket, hanem jelentős kockázatokat és feszültségeket is hordoz magában a globális rendszer számára. A nemzetközi közösségnek egyensúlyt kell találnia a Kínával való együttműködés és a kihívások kezelése között.

Lehetőségek a nemzetközi vállalatok és nemzetek számára

A kínai gazdaság dinamizmusa és hatalmas mérete ellenére számos lehetőséget kínál a külföldi vállalatok és nemzetek számára, akik hajlandóak alkalmazkodni a helyi sajátosságokhoz és megérteni a piaci mechanizmusokat.

Hozzáférési pontok a kínai piachoz

A kínai középosztály növekedése és a fogyasztói igények diverzifikálódása új piacokat nyit meg a prémium termékek, a luxuscikkek, az egészségügyi szolgáltatások, az oktatás és a turizmus számára. A digitális platformok, mint az Alibaba Tmall Global vagy a JD Worldwide, lehetővé teszik a külföldi márkák számára, hogy közvetlenül elérjék a kínai fogyasztókat anélkül, hogy fizikai jelenlétet kellene létesíteniük az országban. Ez különösen vonzó a kis- és középvállalkozások számára.

A kínai piacra való belépés azonban gondos tervezést és a helyi kultúra mélyreható ismeretét igényli. A WeChat és a Douyin (TikTok) marketingstratégiákba való integrálása, valamint a helyi influencerekkel való együttműködés kulcsfontosságú lehet a sikerhez. A kínai fogyasztók hűségesek a márkákhoz, amelyek megértik és tiszteletben tartják az ő igényeiket és értékeiket.

Befektetési lehetőségek és iparági együttműködések

Kína nemcsak fogyasztói piac, hanem jelentős befektetési célpont is. A külföldi közvetlen befektetések (FDI) továbbra is áramlanak az országba, különösen a magas technológiai szektorokba, a zöld energiába és a fejlett gyártásba. A kínai kormányzat igyekszik liberalizálni a befektetési környezetet, csökkentve a korlátozásokat és javítva a külföldi vállalatok jogi védelmét.

Az innováció területén is számos együttműködési lehetőség rejlik. A kínai vállalatok nyitottak a külföldi technológiákra és a közös K+F projektekre, amelyek mindkét fél számára előnyösek lehetnek. A startup ökoszisztéma Kínában rendkívül dinamikus, és lehetőséget kínál a globális partnerek számára, hogy részesedjenek a gyorsan növekvő technológiai szektorban.

Az elektromos járművek (EV) és az akkumulátorgyártás területén Kína vezető szerepet tölt be, ami vonzza a külföldi autógyártókat és beszállítókat. Magyarország például jelentős kínai akkumulátorgyártó befektetéseket vonzott be, ezzel is erősítve a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat és a regionális ipari kapacitást.

Ellátási láncok diverzifikálása és rugalmassága

Bár a világ nagymértékben függ a kínai ellátási láncoktól, a COVID-19 világjárvány és a geopolitikai feszültségek rávilágítottak a túlzott függőség kockázataira. Sok vállalat keresi a módját, hogy diverzifikálja ellátási láncait, csökkentve ezzel a Kínára való kizárólagos támaszkodást. Ez azonban nem feltétlenül jelenti Kína teljes elhagyását, hanem inkább a „China + 1” stratégia alkalmazását, ahol a vállalatok Kína mellett más országokban is kiépítenek gyártási kapacitásokat.

Ez a trend új lehetőségeket teremt más ázsiai országok, mint Vietnam, India vagy Indonézia számára, valamint Mexikó és Kelet-Európa számára is. Ugyanakkor Kína maga is fejleszti az ellátási láncok rugalmasságát és ellenálló képességét, a hazai termelés erősítésével és a kulcsfontosságú alkatrészek önellátásának biztosításával.

Kína belső kihívásai és a gazdasági átalakulás

Bár Kína gazdasága lenyűgöző növekedést mutatott, az ország számos komoly belső kihívással néz szembe, amelyek befolyásolhatják a jövőbeni fejlődési pályáját. A kormányzat aktívan dolgozik ezeknek a problémáknak a kezelésén, és a gazdasági modell átalakításán.

Az elöregedő társadalom és a demográfiai változások

A népesség elöregedése az egyik legnagyobb hosszú távú kihívás Kína számára. Az egygyermekes politika következményeként a születési ráta drámaian lecsökkent, és a munkaerőpiac zsugorodásával kell számolni. Ez terhet ró a nyugdíjrendszerre és az egészségügyi ellátásra, miközben csökkenti a gazdaság növekedési potenciálját. A kormányzat már enyhített a családtervezési politikán, de a demográfiai trendek megfordítása hosszú és nehéz feladat lesz.

Az elöregedő társadalom hatása a fogyasztói szokásokra is kiterjedhet, és megváltoztathatja a gazdaság szerkezetét. Az automatizáció és a robotika fejlesztése kulcsfontosságú lesz a munkaerőhiány kompenzálására, valamint a termelékenység fenntartására.

Adósságállomány és pénzügyi kockázatok

Kína teljes adósságállománya, beleértve a vállalati, háztartási és állami adósságot is, jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedben. Különösen aggasztó a helyi önkormányzatok és az ingatlanpiac adóssághelyzete. A Evergrande válsága és más ingatlanfejlesztők problémái rávilágítottak a szektor sebezhetőségére és a pénzügyi fertőzés kockázatára. A kormányzat igyekszik szabályozni a piacot és csökkenteni a kockázatokat, de a folyamat lassú és komplex.

A pénzügyi stabilitás fenntartása kiemelt prioritás, és a központi bank óvatosan kezeli a monetáris politikát, hogy elkerülje a rendszerszintű kockázatokat. A digitális jüan (e-CNY) bevezetése is része a pénzügyi rendszer modernizálásának és a pénzügyi felügyelet erősítésének.

Környezeti degradáció és fenntarthatósági törekvések

A gyors ipari fejlődés súlyos környezeti problémákat okozott Kínában, mint a légszennyezés, a vízhiány és a talajromlás. A kínai kormány felismerte ezen problémák súlyosságát, és jelentős erőfeszítéseket tesz a fenntartható fejlődés eléréséért. Befektetnek a megújuló energiaforrásokba, szigorítják a környezetvédelmi előírásokat, és támogatják a zöld technológiákat.

Kína vezető szerepet játszik a globális klímaváltozás elleni küzdelemben is, és ambiciózus célokat tűzött ki a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Az ország a világ legnagyobb napenergia-termelője és az elektromos járművek piacának is domináns szereplője. Ezek a törekvések nemcsak a környezeti állapot javítását célozzák, hanem új gazdasági növekedési pontokat is teremtenek a zöld iparágakban.

Az exportvezérelt modellről a fogyasztásvezéreltre való áttérés

A kínai gazdaság hosszú ideig az exportra és a beruházásokra támaszkodott. A jövőbeli fenntartható növekedés érdekében azonban elengedhetetlen a fogyasztás szerepének növelése. A kormányzat ösztönzi a belső keresletet, támogatja a szolgáltatási szektort és igyekszik növelni a háztartások jövedelmét. Ez a strukturális átalakulás hosszú távon stabilabb és ellenállóbb gazdaságot eredményezhet, kevésbé függve a globális piaci ingadozásoktól.

A „kettős körforgás” (dual circulation) stratégia is ezt a célt szolgálja, amely a belső keresletre és a hazai innovációra fókuszál, miközben továbbra is nyitott marad a nemzetközi kereskedelem és befektetések előtt. Ez a stratégia célja, hogy Kína gazdasága kevésbé legyen sebezhető a külső sokkokkal szemben, és önellátóbbá váljon a kulcsfontosságú területeken.

A jövőre gyakorolt hatás és a globális erőviszonyok

Kína jövőbeli szerepe a világgazdaságban rendkívül komplex és számos bizonytalanságot hordoz magában. A gazdasági növekedés üteme, a technológiai fejlődés, a geopolitikai feszültségek és a belső kihívások kezelése mind befolyásolják, hogy az ország milyen pályán halad tovább, és hogyan alakítja a globális erőviszonyokat.

USA-Kína rivalizálás és a „decoupling”

Az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálás a 21. század egyik legmeghatározóbb geopolitikai és gazdasági jelensége. A kereskedelmi háborúk, a technológiai szankciók és a geopolitikai feszültségek (pl. Tajvan, Dél-kínai-tenger) mind hozzájárulnak a két szuperhatalom közötti megosztottsághoz. A „decoupling” (leválás), azaz a gazdasági rendszerek szétválasztásának gondolata egyre inkább teret nyer, különösen a kritikus technológiák (pl. félvezetők) területén.

Ez a folyamat jelentős következményekkel jár a globális ellátási láncokra, a technológiai fejlődésre és a nemzetközi együttműködésre nézve. A vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a változó szabályokhoz és a politikai kockázatokhoz, ami a globális gazdaság fragmentálódásához vezethet. Ugyanakkor a teljes leválás valószínűtlen, mivel a két gazdaság továbbra is mélyen összefonódik.

Kína szerepe a globális kormányzásban

Kína gazdasági súlyának növekedésével párhuzamosan nő a befolyása a globális kormányzási intézményekben is, mint az ENSZ, a Világbank, az IMF és a WTO. Az ország aktívan részt vesz a multilaterális fórumokon, és igyekszik formálni a nemzetközi normákat és szabályokat. A BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) együttműködése is egyre jelentősebb, mint a nyugati dominanciájú intézmények alternatívája.

Kína egyre inkább a globális problémák, mint az éghajlatváltozás vagy a világjárványok elleni küzdelem kulcsszereplőjévé válik. A globális vezetésért folytatott versenyben Kína alternatív modellt kínálhat a nyugati demokráciákhoz képest, ami hosszú távon átalakíthatja a nemzetközi rendet.

Technológiai hegemónia és innovációs központ

Kína célja, hogy 2035-re a világ vezető innovációs központjává váljon. A mesterséges intelligencia, a kvantumszámítástechnika, a biotechnológia és a digitális gazdaság terén elért eredmények azt mutatják, hogy ez a cél reális. A hatalmas befektetések a K+F-be, a tehetséggondozás és a kormányzati támogatás együttesen biztosítják az innovációs ökoszisztéma virágzását.

A digitális jüan bevezetése is része a technológiai ambícióknak, amely hosszú távon kihívást jelenthet a dollár dominanciájának és átalakíthatja a nemzetközi pénzügyi rendszert. Kína technológiai felemelkedése nemcsak gazdasági, hanem stratégiai jelentőséggel is bír, mivel a technológia egyre inkább a nemzeti hatalom alapjává válik.

A globális ellátási láncok jövője

A pandémia és a geopolitikai feszültségek rávilágítottak az ellátási láncok sebezhetőségére és a Kínára való túlzott függőség kockázataira. A jövőben valószínűleg a regionális ellátási láncok erősödnek, és a vállalatok diverzifikálni fogják gyártási bázisaikat. Ez azonban nem jelenti Kína kivonását a globális rendszerből, hanem inkább egy többpólusú ellátási lánc kialakulását.

Kína maga is törekszik az ellátási láncok megerősítésére és a kritikus technológiákban való önellátásra. A „kettős körforgás” stratégia ezt a célt szolgálja, miközben továbbra is fenntartja a nyitottságot a nemzetközi kereskedelem és befektetések előtt. Az ellátási láncok jövője a rugalmasság, az ellenálló képesség és a diverzifikáció jegyében telik majd.

Kína és a klímaváltozás elleni küzdelem

Kína a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, de egyben a legnagyobb beruházója is a megújuló energiaforrásokba. Az ország kulcsszerepet játszik a globális klímaváltozás elleni küzdelemben, és ambiciózus célokat tűzött ki a karbonsemlegesség elérésére. A zöld technológiák fejlesztése és exportja nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kiemelt prioritás.

Kína vezető szerepe a zöld átmenetben lehetőséget kínál a globális együttműködésre és a környezetbarát technológiák terjesztésére. A tiszta energiába való befektetések nemcsak a kínai gazdaságot formálják át, hanem a globális energiaátmenet motorjává is teszik az országot.

Magyarország és Kína gazdasági kapcsolatai

Magyarország és Kína közötti gazdasági kapcsolatok az elmúlt években jelentősen megerősödtek, különösen a magyar „Keleti Nyitás” politikájának keretében. Kína Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere és befektetője a régióban.

A kínai vállalatok jelentős beruházásokat hajtottak végre Magyarországon, különösen az elektromos járművek akkumulátorgyártása, az elektronikai ipar és a logisztika területén. Ezek a beruházások munkahelyeket teremtenek és hozzájárulnak a magyar gazdaság modernizációjához. Az akkumulátorgyártás területén Magyarország kulcsszereplővé válhat az európai piacon, nagyrészt a kínai befektetéseknek köszönhetően.

A kereskedelmi forgalom is folyamatosan növekszik, bár a magyar export Kínába még mindig elmarad az importtól. A magyar vállalatok számára a kínai piacra való belépés lehetősége a mezőgazdasági termékek, az élelmiszeripar és a speciális technológiák területén rejlik. A Kína-Közép- és Kelet-Európa együttműködés (17+1 formátum) is platformot biztosít a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére.

A magyar kormány aktívan támogatja a kínai beruházásokat, és igyekszik kedvező üzleti környezetet biztosítani a kínai vállalatok számára. Ez a stratégia hozzájárulhat Magyarország regionális pozíciójának erősödéséhez és a gazdasági növekedés fenntartásához a globális gazdasági átalakulás idején.

A kínai gazdaság fejlődése és globális integrációja egyértelműen a 21. század egyik legmeghatározóbb jelensége. Hatásai komplexek és szerteágazóak, egyszerre teremtve soha nem látott lehetőségeket és jelentős kihívásokat a világ számára. A jövőben Kína szerepe továbbra is kulcsfontosságú marad a globális gazdasági növekedés, a technológiai innováció és a nemzetközi erőviszonyok alakításában. A nemzeteknek és vállalatoknak egyaránt meg kell érteniük és alkalmazkodniuk kell ehhez a dinamikusan változó környezethez, hogy kihasználhassák a lehetőségeket és kezelhessék a kockázatokat.