Brexit és forint – Milyen gazdasági következmények várhatók Magyarországon?

A Brexit, azaz az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból, nem csupán egy politikai döntés volt, hanem egy olyan komplex gazdasági esemény, amelynek hullámai máig érezhetők a globális piacon. Bár földrajzilag távolinak tűnhet, a brit gazdaság és az EU közötti szoros kapcsolatok miatt a Brexit hatásai messze túlmutatnak a Csatornán. Magyarország, mint az Európai Unió tagállama, és egy nyitott, exportorientált gazdaság, különösen érzékeny az ilyen makrogazdasági változásokra. A forint árfolyamának alakulása, a kereskedelmi kapcsolatok átrendeződése, a befektetések áramlása és a munkaerőpiaci mozgások mind-mind közvetlen vagy közvetett módon befolyásolhatják a magyar gazdaságot.

A Brexit egy új korszakot nyitott meg a nemzetközi kereskedelemben és politikában, ahol a hagyományos szövetségek és gazdasági modellek újragondolására van szükség. Az Egyesült Királyság kiválása nem egyetlen pillanatban lezajló esemény volt, hanem egy hosszadalmas folyamat, amelynek során a gazdasági szereplők, a kormányok és a központi bankok is folyamatosan alkalmazkodni kényszerültek. Magyarország számára ez a helyzet kihívásokat és bizonyos esetekben lehetőségeket is teremtett, amelyek mélyreható elemzést igényelnek a teljes kép megértéséhez.

A Brexit gazdasági alapjai és a kezdeti sokk

A Brexit-népszavazás 2016-os eredménye azonnal érezhető volt a nemzetközi pénzpiacokon. A brit font sterling jelentősen gyengült a főbb devizákkal, köztük az euróval és a dollárral szemben, ami azonnali bizonytalanságot okozott. Ez a kezdeti sokk nem csak az Egyesült Királyságra korlátozódott, hanem az EU-s piacokon is éreztette hatását, mivel a befektetők megpróbálták felmérni a jövőbeli kereskedelmi és politikai kapcsolatok lehetséges forgatókönyveit.

A bizonytalanság a gazdasági növekedési kilátásokra is rányomta bélyegét, mind az Egyesült Királyságban, mind az EU egyes országaiban. A vállalatok elhalasztották a beruházásokat, a fogyasztói bizalom ingadozott, és a tőzsdei árfolyamok volatilitása megnőtt. Ez a kezdeti időszak rávilágított arra, hogy a gazdaságok mennyire szorosan összefonódnak, és egy ilyen volumenű politikai döntés milyen gyorsan képes globális hullámokat kelteni.

Magyarország számára a kezdeti sokk elsősorban a forint árfolyamán keresztül volt érzékelhető. Bár a forint nem közvetlenül kapcsolódik a font sterlinghez, a globális befektetői hangulat romlása és a kockázatkerülés erősödése jellemzően a feltörekvő piacok devizáit, így a forintot is gyengíti. Ez a mechanizmus rávilágított a magyar gazdaság és a forint sérülékenységére a külső sokkokkal szemben.

A forint árfolyamának érzékenysége és a Brexit

A magyar forint egy kis, nyitott gazdaság devizája, amelynek árfolyamát számos tényező befolyásolja: a monetáris politika, a külkereskedelmi egyenleg, a befektetői hangulat, a globális kockázati étvágy és természetesen a geopolitikai események. A Brexit, mint egy jelentős geopolitikai és gazdasági esemény, komoly hatással volt és van a forint volatilitására.

Amikor a Brexitről szóló tárgyalások elhúzódtak, vagy a megállapodás nélküli kilépés lehetősége felerősödött, a befektetők jellemzően a biztonságosabb menedéknek számító devizák felé fordultak, elkerülve a kockázatosabbnak ítélt feltörekvő piaci eszközöket. Ez a kockázatkerülés automatikusan a forint gyengüléséhez vezetett. A font sterling gyengülése továbbá közvetett módon is hatott, hiszen az euró–font árfolyam ingadozásai átrendeződést okoztak az euróhoz képest is, ami végül a forint euróhoz viszonyított helyzetét is befolyásolta.

A forint árfolyamának ingadozása számos módon befolyásolja a magyar gazdaságot. Az importtermékek drágulása inflációs nyomást gyakorol, ami a fogyasztók vásárlóerejét csökkenti. Az exportőrök számára a gyengébb forint kedvezőbb lehet, mivel versenyképesebbé teszi termékeiket a nemzetközi piacon, azonban az importált alapanyagok drágulása ellensúlyozhatja ezt az előnyt. A külső adósságok forintban kifejezve növekednek, ami a költségvetésre is nyomást gyakorolhat.

Az MNB, a Magyar Nemzeti Bank feladata, hogy az árstabilitás fenntartása mellett kezelje az ilyen árfolyamkilengéseket. A Brexit okozta bizonytalanságok idején az MNB-nek különösen ébernek kellett lennie, és szükség esetén eszközökkel, például kamatdöntésekkel vagy devizapiaci intervenciókkal kellett beavatkoznia a forint stabilitásának megőrzése érdekében. Ez a helyzet rávilágított arra, hogy a magyar monetáris politika mennyire szorosan összefonódik a globális eseményekkel.

Kereskedelmi kapcsolatok átrendeződése: Magyarország és az Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyság az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, és Magyarország számára is jelentős exportpiacot és importforrást jelentett. A Brexit után a kereskedelmi kapcsolatok alapjai megváltoztak, ami új kihívásokat és költségeket rótt a magyar vállalatokra.

A legjelentősebb változás a vámok és a nem-tarifális akadályok megjelenése volt. Bár az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi megállapodás (Trade and Cooperation Agreement – TCA) a legtöbb termék esetében vámmentességet biztosít, a bürokrácia, a határellenőrzések és az új szabályok komoly többletterhet jelentenek. A származási szabályok, az egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) ellenőrzések, valamint a szabványok eltérései mind-mind lassítják az áruk mozgását, növelik a szállítási időt és a költségeket.

A magyar exportőrök számára ez azt jelenti, hogy:

• Új adminisztratív terhekkel, vámnyilatkozatokkal és dokumentációval kell számolniuk.
• A logisztikai költségek növekedhetnek a hosszabb szállítási idők és a határátlépési késedelmek miatt.
• Bizonyos termékek esetében, különösen az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékeknél, szigorúbb ellenőrzésekre és tanúsítványokra van szükség.
• A szolgáltatások kereskedelme, különösen a pénzügyi és szakmai szolgáltatások terén, szintén nehezebbé vált a kölcsönös elismerési elvek hiánya miatt.

A 2020-as adatok szerint az Egyesült Királyság Magyarország 10. legfontosabb exportpiaca volt, és a Brexit óta ez a pozíció bizonyos mértékben romlott. Az autóipar, az elektronikai ipar és a gyógyszeripar azok a kulcságazatok, amelyek a leginkább érintettek. A magyar vállalatoknak alkalmazkodniuk kellett az új szabályokhoz, vagy alternatív piacokat kellett keresniük.

A Brexit hatása nem csak a közvetlen kereskedelemre korlátozódik, hanem az EU-n belüli ellátási láncokra is kiterjed. Sok magyar vállalat az Egyesült Királyságot használta belépési pontként az EU piacára, vagy fordítva. Az ellátási láncok átszervezése, a raktározási kapacitások átgondolása és az új logisztikai útvonalak keresése mind-mind jelentős erőforrásokat igényelnek a vállalatoktól.

Az ágazati hatások részletesebben

Autóipar: A magyar gazdaság egyik húzóágazata az autóipar, amely szorosan integrált az európai és globális ellátási láncokba. Sok magyarországi gyár szállít alkatrészeket vagy késztermékeket az Egyesült Királyságba, és fordítva. A Brexit megnövelte az alkatrészek szállításának költségeit és idejét, ami veszélyezteti a just-in-time gyártási rendszereket. Ez a szektor különösen érzékeny a határátlépés késedelmeire és a bürokráciára.

Elektronikai ipar és gépipar: Hasonlóan az autóiparhoz, ezek az ágazatok is komplex globális ellátási láncokkal dolgoznak. Az Egyesült Királyságba irányuló export és onnan származó import is érintett. A technológiai termékek és a gépek esetében a megfelelőségi tanúsítványok és a szabványok eltérései okozhatnak fejtörést a gyártóknak.

Mezőgazdaság és élelmiszeripar: Bár az Egyesült Királyság nem a legnagyobb piaca a magyar mezőgazdasági termékeknek, a szektor exportja így is érintett. Az élőállat- és növényi termékek, valamint a feldolgozott élelmiszerek esetében a szigorúbb ellenőrzések és az egészségügyi előírások betartása komoly kihívást jelent. A magyar borok, húsipari termékek és gabonafélék exportja is érezheti a hatásokat.

Szolgáltatások: A szolgáltatási szektor, különösen a pénzügyi, jogi és tanácsadási szolgáltatások, a Brexit egyik legnagyobb vesztese lehetett. A “passzporting” jogok elvesztése, azaz az EU-n belüli engedélyek automatikus elismerésének megszűnése, arra kényszerítette a brit pénzügyi cégeket, hogy EU-s központokat hozzanak létre, és fordítva. Bár Magyarország nem kiemelkedő pénzügyi központ, az informatikai és üzleti szolgáltatások exportjára hatással lehetett a szigorodó szabályozás.

Befektetések és tőkeáramlás: Merre tovább?

A Brexit jelentős bizonytalanságot hozott a nemzetközi befektetési piacon. Az Egyesült Királyság, amely hagyományosan vonzó célpont volt a külföldi közvetlen befektetések (FDI) számára, a kilépés után kevésbé kiszámítható környezetté vált. Ez a helyzet lehetőségeket teremthetett más EU-s tagállamok, így Magyarország számára is, hogy vonzzanak olyan befektetéseket, amelyek korábban az Egyesült Királyságba irányultak volna.

A “London City” pénzügyi központ elvesztette az EU-s “passzporting” jogait, ami arra kényszerítette a pénzügyi intézményeket, hogy EU-s leányvállalatokat hozzanak létre. Bár a legnagyobb áthelyezések Frankfurtba, Párizsba vagy Amszterdamba irányultak, a közép-kelet-európai régió, köztük Magyarország is profitálhatott bizonyos back-office funkciók vagy IT-fejlesztések áttelepítéséből. Magyarország stabil gazdasági környezetével, képzett munkaerejével és viszonylag alacsony adóival vonzó alternatívát kínálhatott egyes vállalatok számára.

Ugyanakkor a Brexit általános globális kockázatkerülést is eredményezett, ami negatívan hatott az FDI-áramlásokra világszerte. A befektetők óvatosabbá váltak, és a bizonytalan gazdasági környezetben kevesebb új projektet indítottak. Ez az általános trend ellensúlyozhatta az esetleges “Brexit-nyertes” befektetéseket Magyarországon.

A Brexit hosszú távon arra ösztönözheti a magyar vállalatokat, hogy diverzifikálják befektetéseiket és exportpiacaikat, csökkentve az Egyesült Királyságtól való függőséget. Ez egy egészséges, de időigényes folyamat, amelyhez a kormányzati támogatás és a proaktív üzleti stratégia elengedhetetlen.

Munkaerőpiaci hatások és a magyar munkavállalók helyzete

Az Egyesült Királyság hagyományosan vonzó célpont volt a magyar munkavállalók számára, különösen a 2004-es uniós csatlakozás után. A Brexit alapjaiban változtatta meg a szabad munkaerő-áramlás elvét, ami jelentős hatással van a magyar kint élőkre és a hazai munkaerőpiacra egyaránt.

A Brexit után bevezetett új bevándorlási rendszer pontalapú, és előnyben részesíti a magasan képzett, angolul beszélő munkavállalókat, valamint azokat, akiknek van munkaajánlatuk egy bizonyos fizetési küszöb felett. Ez megnehezítette a kevésbé képzett, vagy alacsonyabb fizetésű szektorokban dolgozó magyarok helyzetét. Sokaknak regisztrálniuk kellett a letelepedett státuszra (settled status) vagy az előzetes letelepedett státuszra (pre-settled status) ahhoz, hogy továbbra is legálisan tartózkodjanak és dolgozzanak az Egyesült Királyságban.

A Brexit munkaerőpiaci következményei Magyarországra nézve:

• Hazatérés: Bár nem történt tömeges hazatérés, sok magyar munkavállaló fontolóra vette, vagy már meg is tette a visszatérést Magyarországra, különösen azok, akik nem tudtak megfelelni az új feltételeknek, vagy nem érezték magukat biztonságban a megváltozott jogi környezetben.
• Munkaerőhiány enyhülése: A hazatérő munkavállalók elméletileg enyhíthetik a magyar munkaerőpiacon tapasztalható hiányt bizonyos szektorokban, például az egészségügyben, a vendéglátásban vagy az építőiparban. Azonban a hazatérők képzettsége és a hazai munkaerőpiaci igények közötti illeszkedés nem mindig tökéletes.
• Pénzátutalások csökkenése: A kint dolgozó magyarok által hazautalt pénz (remittance) jelentős bevételi forrást jelentett sok család számára. Ha kevesebb magyar dolgozik az Egyesült Királyságban, vagy a font gyengül, az csökkentheti ezeknek az átutalásoknak az értékét, ami negatívan befolyásolhatja a hazai fogyasztást.
• Agilis munkaerőpiac: A Brexit rávilágított arra, hogy a magyar munkaerőpiacnak agilisnek és alkalmazkodóképesnek kell lennie a nemzetközi változásokhoz. A képzési programok és a munkaerő-átképzések fontossága nő.

A Brexit hosszú távon átformálhatja a magyar munkavállalók célországait, növelve más EU-s tagállamok (pl. Németország, Ausztria) vonzerejét. Ez a folyamat a magyarországi bérszínvonalra és a munkaerő-kínálatra is hatással lehet.

Az Európai Unió költségvetése és a kohéziós források

Az Egyesült Királyság nettó befizetője volt az Európai Unió költségvetésének, azaz többet fizetett be, mint amennyit támogatások formájában visszakapott. A Brexit következtében az EU költségvetéséből kiesett ez a jelentős összeg, ami hosszú távon hatással lehet a tagállamoknak, köztük Magyarországnak juttatott kohéziós és mezőgazdasági forrásokra.

Bár az EU a többéves pénzügyi keret (MFF) tárgyalásain igyekezett kompenzálni a kiesést, és a fennmaradó tagállamoknak nagyobb befizetéseket kellett vállalniuk, a források elosztása is átalakulhat. Magyarország, mint a kohéziós források egyik legnagyobb kedvezményezettje, különösen érzékeny az ilyen változásokra. Az EU-s források kulcsfontosságúak a magyar gazdaság modernizációjához, az infrastruktúra fejlesztéséhez, a környezetvédelemhez és a regionális felzárkóztatáshoz.

A források esetleges csökkenése arra kényszerítheti a magyar kormányt, hogy nagyobb mértékben támaszkodjon hazai forrásokra a fejlesztések finanszírozásához, ami növelheti az államháztartás terheit, vagy lassíthatja a tervezett projektek megvalósítását. Fontos hangsúlyozni, hogy a források elosztása sok tényezőtől függ, és a Brexit csak egy ezek közül, de mindenképpen számottevő hatást gyakorol a tárgyalásokra.

Az EU-s költségvetés stabilitása és a kohéziós politika jövője kulcsfontosságú a magyar gazdaság hosszútávú növekedési pályájához. A Brexit ezen a téren is új kihívások elé állította az uniós döntéshozókat és a tagállamokat.

Az európai integráció és a geopolitikai tájkép

A Brexit nem csak gazdasági, hanem jelentős geopolitikai következményekkel is járt. Az Egyesült Királyság kiválása gyengítette az EU globális politikai súlyát, és rávilágított az integrációval kapcsolatos belső feszültségekre. Ez a helyzet Magyarország számára is új kihívásokat és lehetőségeket teremtett az európai politikában.

Az EU-nak a Brexit után újra kellett definiálnia magát, és megerősítenie a fennmaradó 27 tagállam közötti kohéziót. Ez a folyamat hatással lehet a jövőbeli uniós politikákra, a döntéshozatali mechanizmusokra és az integráció mélységére. Magyarország számára fontos, hogy aktívan részt vegyen ezekben a vitákban, és képviselje nemzeti érdekeit a megváltozott geopolitikai környezetben.

A Brexit továbbá befolyásolhatja a globális kereskedelmi megállapodások jövőjét is. Az Egyesült Királyság kénytelen volt új kereskedelmi egyezményeket kötni számos országgal, ami átrendezheti a globális kereskedelmi térképet. Ez potenciálisan befolyásolhatja a magyar exportőrök hozzáférését harmadik országok piacaihoz, különösen, ha az Egyesült Királyság kedvezőbb feltételeket biztosít bizonyos partnereknek, mint az EU.

A Brexit által előidézett geopolitikai bizonytalanság növelte a regionális stabilitás fontosságát. Magyarország számára kiemelten fontos, hogy fenntartsa a stabil és kiszámítható kapcsolatokat az EU-s partnereivel, miközben diverzifikálja külgazdasági kapcsolatait.

Monetáris és fiskális válaszok Magyarországon

A Brexit okozta gazdasági sokkokra és bizonytalanságra a magyar monetáris és fiskális politikának is reagálnia kellett. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Kormány is igyekezett enyhíteni a negatív hatásokat és fenntartani a gazdasági stabilitást.

Monetáris politika: Az MNB szerepe

Az MNB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, de emellett figyelemmel kíséri a forint árfolyamának stabilitását is. A Brexit okozta globális kockázatkerülés és a forint gyengülési nyomása idején az MNB-nek proaktívan kellett fellépnie. A kamatdöntések, a likviditáskezelési eszközök és szükség esetén a devizapiaci intervenciók mind olyan eszközök, amelyekkel a jegybank befolyásolhatja az árfolyamot és a piaci bizalmat.

A bizonytalan környezetben az MNB kommunikációjának is kulcsszerepe volt, hogy a piacok számára egyértelmű üzeneteket küldjön a monetáris politika irányáról. A transzparens és kiszámítható jegybanki magatartás hozzájárulhat a forint stabilitásához, és csökkentheti a külső sokkokra való érzékenységet.

Fiskális politika: A Kormány válasza

A Kormány feladata a költségvetési egyensúly fenntartása és a gazdasági növekedés támogatása. A Brexit okozta gazdasági lassulás vagy a kereskedelmi kapcsolatok átalakulása esetén a fiskális politikának alkalmazkodnia kell. Ez jelentheti a költségvetési kiadások átcsoportosítását, a beruházások ösztönzését, vagy adókedvezmények biztosítását a leginkább érintett ágazatok számára.

A Brexit miatti esetleges EU-s forráskiesés esetén a Kormány nagyobb terhet visel a hazai fejlesztések finanszírozásában, ami megkövetelheti a költségvetési prioritások újragondolását. A proaktív fiskális válaszok segíthetnek enyhíteni a Brexit negatív hatásait, és támogathatják a gazdaság ellenálló képességét.

Hosszú távú strukturális változások és alkalmazkodás

A Brexit nem egy egyszeri esemény volt, hanem egy olyan folyamat, amely hosszú távú strukturális változásokat indított el a globális és a magyar gazdaságban. Az alkalmazkodás és a stratégiai újragondolás elengedhetetlen a sikeres navigációhoz ebben az új környezetben.

Ellátási láncok átalakítása

A Brexit rávilágított az ellátási láncok sérülékenységére. Sok vállalat kénytelen volt átgondolni beszerzési stratégiáját, és diverzifikálni a beszállítóit, vagy a gyártását közelebb hozni a piacaihoz (nearshoring). Magyarország számára ez lehetőséget teremthet, hogy vonzóbb célponttá váljon a gyártókapacitások áthelyezésére, különösen az EU-n belülről.

A logisztikai infrastruktúra fejlesztése és a digitalizáció elősegítése kulcsfontosságú ahhoz, hogy Magyarország versenyképes maradjon az átalakuló globális ellátási láncokban. A gyorsabb és hatékonyabb vámkezelés, valamint a modern logisztikai központok vonzóbbá tehetik az országot a befektetők számára.

Kereskedelmi partnerek diverzifikálása

A Brexit felgyorsíthatja a magyar külkereskedelem diverzifikációjának szükségességét. Bár az EU továbbra is a legfontosabb piac marad, az Egyesült Királysággal való kapcsolatok megváltozása ösztönözheti a magyar vállalatokat, hogy új piacokat fedezzenek fel Ázsiában, Afrikában vagy más EU-n kívüli régiókban. Ehhez azonban aktív kormányzati támogatásra, exportösztönző programokra és piaci információkra van szükség.

A kétoldalú kereskedelmi megállapodások és a diplomáciai erőfeszítések kulcsfontosságúak lehetnek ebben a folyamatban. Magyarországnak ki kell használnia a “Keleti Nyitás” és a “Déli Nyitás” stratégiáit, hogy minimalizálja a Brexit okozta kereskedelmi veszteségeket.

Innováció és digitalizáció

A Brexit okozta kihívásokra az innováció és a digitalizáció lehet a válasz. A digitalizált folyamatok, az automatizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása segíthet csökkenteni a bürokratikus terheket, optimalizálni az ellátási láncokat és növelni a versenyképességet. A magyar vállalatoknak be kell fektetniük a technológiai fejlesztésekbe, hogy alkalmazkodni tudjanak az új piaci feltételekhez.

A digitális átállás támogatása, a képzési programok és az innovációs ökoszisztéma fejlesztése kulcsfontosságú a hosszú távú gazdasági sikerhez egy poszt-Brexit világban.

Lehetőségek és kihívások a magyar gazdaság számára

Bár a Brexit számos kihívást hozott magával, bizonyos szempontból lehetőségeket is teremtett a magyar gazdaság számára. A kihívások kezelése és a lehetőségek kiaknázása egyaránt proaktív megközelítést igényel a kormány és a vállalatok részéről.

Kihívások összefoglalása:

• Kereskedelmi akadályok: Vámok, bürokrácia, származási szabályok, logisztikai késedelmek növelik a költségeket.
• Forint volatilitása: A globális bizonytalanság gyengíti a forintot, inflációs nyomást gyakorol.
• Befektetési bizonytalanság: Az általános kockázatkerülés visszatarthatja az FDI-t.
• Munkaerőpiaci átrendeződés: A hazatérő munkavállalók integrációja, pénzátutalások csökkenése.
• EU-s források: Az Egyesült Királyság kiesése potenciálisan csökkentheti a kohéziós forrásokat.

Lehetőségek összefoglalása:

• Befektetések áttelepítése: Magyarország vonzó célpont lehet olyan cégek számára, amelyek elhagyják az Egyesült Királyságot, vagy EU-s bázist keresnek.
• EU belső piac erősödése: Az EU megerősödött belső piaca nagyobb stabilitást és lehetőségeket kínálhat a magyar vállalatoknak.
• Diverzifikáció: A Brexit ösztönözheti a magyar vállalatokat, hogy új exportpiacokat és beszállítókat keressenek, csökkentve a függőséget.
• Innováció és digitalizáció: A kihívásokra adott válaszként felgyorsulhat a technológiai fejlődés és a hatékonyság növelése.
• Regionális központ szerep: Magyarország megerősítheti regionális szerepét a logisztikában és a gyártásban.

A Brexit hosszú távú hatásai még nem teljesen felmérhetők, és sok függ a jövőbeli EU–UK kapcsolatok alakulásától, valamint a globális gazdasági környezettől. Magyarországnak folyamatosan figyelnie kell a változásokat, és rugalmasan kell reagálnia az új kihívásokra és lehetőségekre, hogy minimalizálja a negatív hatásokat és kiaknázza a növekedési potenciált.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyar gazdaság képes az alkalmazkodásra, de ehhez szükséges a proaktív kormányzati stratégia, a versenyképes üzleti környezet fenntartása és a vállalatok innovációs hajlandósága. A Brexit egy állandóan változó tényező marad a nemzetközi gazdasági térképen, amelyre Magyarországnak is folyamatosan reagálnia kell. A forint stabilitása, a külkereskedelmi egyensúly és a befektetések áramlása mind olyan területek, ahol a Brexit okozta turbulenciákra felkészülten, átgondolt lépésekkel kell válaszolni.

A magyar gazdaság nyitottsága és exportorientáltsága egyszerre áldás és átok is egy ilyen globális esemény kapcsán. Miközben a nyitottság lehetőséget ad a növekedésre és a nemzetközi integrációra, ugyanakkor sebezhetővé is teszi az országot a külső sokkokkal szemben. A Brexit egyértelműen rávilágított arra, hogy a gazdasági döntéseknek messzemenő politikai és társadalmi következményei vannak, amelyekre minden szinten fel kell készülni.