A cikk tartalma Show
A digitális világ térhódítása megkérdőjelezhetetlenné vált. Okostelefonok, tabletek, laptopok – mindennapjaink szerves részét képezik, és velük együtt az ujjbegyek tánca a billentyűzeten. Mégis, egyre többen érzik úgy, hogy valami elveszett a virtuális térben. Ez a valami a kézírás, egy ősi, mégis örök emberi tevékenység, amely sokkal több, mint egyszerű betűvetés. Nem csupán egy eszköz a kommunikációra, hanem egy mélyreható folyamat, amely az agyunkat, a tanulási képességünket, a kreativitásunkat és a mentális jóllétünket is befolyásolja.
Amikor tollat ragadunk, nem csupán szavakat vetünk papírra. Egy komplex neurokognitív folyamat indul el, amely számos agyterületet aktivál, és hozzájárul a kognitív funkciók optimalizálásához. Ez a cikk arra vállalkozik, hogy feltárja a kézírás erejét, bemutatja annak tudományos hátterét, és rávilágít, miért érdemes még ma is szánni időt erre a hagyományos, de annál hatékonyabb gyakorlatra.
A kézírás és az agy kapcsolata: Neurobiológiai alapok
A kézírás nem csupán egy motoros feladat, hanem egy összetett kognitív tevékenység, amely az agy számos területét bevonja és összehangolja. Amikor egy betűt formálunk, az agyunkban valóságos tűzijáték zajlik. A mozgatókéreg felelős a finommotoros mozgások koordinálásáért, a szenzoros kéreg pedig visszajelzést kap a toll érintéséről, a papír textúrájáról és az izmok feszüléséről.
Ezen túlmenően, a kézírás aktiválja az úgynevezett írási köröket az agyban, amelyek magukban foglalják a Broca-területet (beszédprodukció), a Wernicke-területet (beszédértés) és az anguláris gyrus-t, amely kulcsszerepet játszik a nyelv és az olvasás feldolgozásában. Ez a komplex hálózat segít abban, hogy a gondolatainkat vizuális szimbólumokká alakítsuk, és fordítva, a leírt szavakat értelmes információvá dolgozzuk fel.
„A kézírás szinkronizálja a szem, a kéz és az agy működését, mélyebb kognitív feldolgozást eredményezve, mint a gépelés.”
A kutatások kimutatták, hogy a kézzel írás során az agyban egyedi idegi mintázatok alakulnak ki, amelyek különböznek a gépelés során megfigyelhető mintázatoktól. Ez a különbség magyarázhatja, miért emlékszünk jobban a kézzel leírt információkra. A finommotoros készségek fejlesztése, amelyet a kézírás igényel, továbbá hozzájárul az agy plaszticitásához, azaz annak képességéhez, hogy új idegi kapcsolatokat hozzon létre és erősítsen meg.
A vizuális-motoros integráció, amely a kézírás alapja, kritikus fontosságú az agy fejlődésében, különösen gyermekkorban. Segít a térbeli tájékozódásban, a szem-kéz koordinációban és a mintázatfelismerésben. Felnőttkorban is fenntartja az agy éberségét és rugalmasságát, lassítva a kognitív hanyatlás folyamatát.
A tanulás és a memória javítása kézírással
Az oktatásban régóta vita tárgya, hogy a kézírásnak van-e még helye a digitális korban. A tudományos bizonyítékok azonban egyértelműen a kézírás mellett szólnak, különösen a tanulás és a memória szempontjából. Amikor kézzel jegyzetelünk, az agyunk mélyebb feldolgozási folyamatokat hajt végre, mint amikor gépelünk.
A gépelés során hajlamosak vagyunk szó szerint leírni mindent, amit hallunk, ami passzívabb befogadást eredményez. Ezzel szemben a kézzel írás lassabb folyamat, ami arra kényszerít bennünket, hogy szelektáljunk, összefoglaljunk és saját szavainkkal fogalmazzuk meg a lényeget. Ez a fogalmi feldolgozás elősegíti a mélyebb megértést és a tartósabb emlékezést.
„A kézírás nem csupán rögzíti az információt, hanem segít strukturálni és értelmezni azt, mélyebben beégetve az agyunkba.”
Egy 2014-es kutatás, amelyet Pam Mueller és Daniel Oppenheimer végzett, kimutatta, hogy azok a diákok, akik kézzel jegyzeteltek, jobban teljesítettek a fogalmi kérdésekben, mint azok, akik laptoppal gépeltek. Ennek oka, hogy a kézzel írók aktívan dolgozták fel az információt, míg a gépelők hajlamosabbak voltak a puszta transzkripcióra. Ez a jelenség a kódolási specifikusság elvével magyarázható: minél több szenzoros és motoros információ kapcsolódik egy emlékhez, annál könnyebb azt előhívni.
A kézírás emellett aktiválja az agy azon területeit, amelyek a térbeli memóriáért felelősek. Amikor egy oldalon elhelyezünk információkat, vizuális térképet hozunk létre, amely segít az emlékek rendszerezésében és előhívásában. Gondoljunk csak arra, amikor egy kézzel írott jegyzetben emlékszünk arra, hogy “az a fontos információ a lap jobb felső sarkában volt”.
A kézírás és az olvasás közötti szoros kapcsolat
A kézírás nemcsak a tanulást és a memóriát támogatja, hanem szoros összefüggésben áll az olvasási képességek fejlődésével is. Különösen a gyermekek esetében figyelhető meg, hogy a betűk kézzel történő leírása segít megerősíteni a betű-hang megfeleléseket, és javítja a fonológiai tudatosságot. A betűk formálásának motoros aktusa mélyebben rögzíti a vizuális formájukat az agyban, ami megkönnyíti azok felismerését olvasás közben.
Ez a folyamat a motoros emlékezet bevonásával történik, ami azt jelenti, hogy az agyunk nemcsak vizuálisan, hanem motorosan is kódolja a betűket. Ezáltal az olvasás nem csupán vizuális felismerés, hanem egyfajta “belső írás” is, amely segít dekódolni a leírt szavakat. A kézírás gyakorlása tehát közvetetten hozzájárul az olvasási folyékonyság és a szövegértés javulásához.
Felnőtteknél is megfigyelhető, hogy a kézzel írt szövegek olvasása, különösen ha saját magunk írtuk őket, könnyebb és gyorsabb lehet, mint a gépelt szövegek olvasása. Ez a familiaritás és a személyes kapcsolat miatt van, ami tovább erősíti az információ feldolgozását és megértését. A kézírás tehát nem csupán egy készség, hanem egy holisztikus eszköz, amely az agyunkat számos szinten fejleszti és támogatja.
Kreativitás és ötletelés: A toll, mint múzsa
Amikor a kreativitásról és az ötletelésről van szó, a toll és a papír páratlan eszköznek bizonyul. A digitális eszközök, bár hatékonyak, gyakran korlátok közé szorítanak bennünket a sablonjaikkal és a lineáris gondolkodásmódjukkal. A kézírás azonban felszabadítja az elmét, és lehetővé teszi a gondolatok szabad áramlását.
A kézzel írás során nincs helye a gépelési hibák automatikus javításának vagy a formázás állandó aggodalmának. Ez a szabadság lehetővé teszi, hogy az agyunk a tartalomra koncentráljon, ne pedig a technikai részletekre. Az ötletek spontánabbul születnek, a gondolatok könnyedebben kapcsolódnak össze, és a kreatív folyamat zavartalanabbá válik.
A gondolattérképezés (mind mapping) például egy olyan technika, amely a kézíráson alapul. A központi ötlettől kiindulva ágak és alágak formájában bontakoztatjuk ki a gondolatainkat, vizuálisan megjelenítve azok összefüggéseit. Ezt a módszert szinte lehetetlen hatékonyan reprodukálni digitális eszközökkel, mivel a kézírás rugalmassága és a térbeli elrendezés szabadsága elengedhetetlen hozzá.
„A kézírás lassúsága paradox módon felgyorsítja a kreatív gondolkodást, mert időt ad az agynak a mélyebb asszociációk kialakítására.”
A naplóírás szintén kiváló eszköz a kreativitás serkentésére. A reggeli oldalak, ahol minden reggel leírunk három oldalt bármiről, ami eszünkbe jut, segít felszabadítani a tudatalattit, és új ötleteket hoz a felszínre. A kézírás személyes jellege miatt intimebb kapcsolatot alakítunk ki a gondolatainkkal, ami elősegíti az önreflexiót és az önkifejezést.
A vázlatkészítés és a firkálás (doodling) is a kézírás egy formája, amely szintén serkenti a kreativitást. Amikor rajzolunk vagy firkálunk, az agyunk egy másik módba kapcsol, ami segíthet oldani a blokkokat és új perspektívákat nyitni. A kézírás tehát nem csupán a szavak rögzítésére szolgál, hanem egyfajta meditáció és játék is, amely táplálja a belső alkotóerőt.
A stresszcsökkentő és meditatív hatás
A modern élet rohanó tempója és a digitális eszközök állandó jelenléte sokunkat kimerít. A folyamatos értesítések, az információtúladagolás és a multitasking kimeríti az agyat, és hozzájárul a stressz kialakulásához. Ebben a környezetben a kézírás egyfajta menedéket, egy digitális detoxot kínál, amely segít lelassulni és visszatalálni önmagunkhoz.
Amikor tollat ragadunk, a figyelmünk egyetlen feladatra összpontosul: a betűk formálására és a gondolatok papírra vetésére. Ez a fókuszált figyelem egyfajta meditatív állapotot idéz elő, hasonlóan ahhoz, mint amikor festünk, rajzolunk vagy más kézműves tevékenységet végzünk. A ritmikus mozgás és a papír tapintása megnyugtatóan hat az idegrendszerre.
„A kézírás egyfajta aktív meditáció, amely segít lecsendesíteni az elmét és csökkenteni a szorongást.”
A naplóírás, mint már említettük, nemcsak a kreativitást, hanem a mentális egészséget is támogatja. A gondolatok és érzések papírra vetése segít feldolgozni az élményeket, azonosítani a stresszforrásokat és megtalálni a megoldásokat. A kutatások szerint a kifejező írás (expressive writing) jelentősen csökkentheti a szorongást, a depressziót és javíthatja az érzelmi szabályozást.
A kézírás lehetőséget ad arra, hogy elszakadunk a képernyők kék fényétől és a digitális zajtól. Ez a rövid szünet segít feltöltődni, regenerálódni, és tisztább fejjel visszatérni a digitális feladatokhoz. Egy egyszerű to-do lista kézzel történő megírása is csökkentheti a mentális terhet, mivel az agyunk vizuálisan is feldolgozza a feladatokat, és ezáltal kevésbé érzi magát túlterhelve.
A kézírás tehát nem csupán egy praktikus készség, hanem egy hatékony eszköz a mentális jóllét fenntartására és a stressz kezelésére. Adja meg magának a lehetőséget, hogy lelassuljon, és élvezze a toll és a papír nyújtotta nyugalmat.
A finommotoros készségek fejlesztése és a kézügyesség
A kézírás az egyik legkomplexebb finommotoros tevékenység, amelyet az emberi kéz végez. Ez a tevékenység nemcsak a kéz és az ujjak izmait edzi, hanem az agy és a motoros rendszer közötti koordinációt is fejleszti. Különösen gyermekkorban, a kézírás elsajátítása alapvető fontosságú a finommotoros készségek fejlődésében.
A betűk formálása precíz mozgásokat igényel: a toll helyes tartása, a nyomás szabályozása, a vonalak irányítása – mindez hozzájárul a kéz izmainak erősödéséhez és a kézügyesség javulásához. Ezek a készségek nemcsak az írásban, hanem számos más mindennapi tevékenységben is hasznosak, mint például a gombok begombolása, a cipőfűző megkötése, vagy bármilyen kézműves munka.
„A kézírás egyfajta agyi edzés a kéz számára, amely növeli a pontosságot, a kontrollt és az ügyességet.”
Felnőttkorban sem elhanyagolható a kézírás szerepe. A digitális eszközök túlzott használata miatt sokan tapasztalják, hogy kézírásuk romlik, vagy akár fájdalmat is éreznek, amikor hosszabb ideig kell írniuk. A rendszeres kézírás gyakorlása segíthet fenntartani a kéz és az ujjak erejét és rugalmasságát, megelőzve ezzel az ízületi merevséget és a mozgásbeszűkülést.
A kézírás emellett a szem-kéz koordinációt is fejleszti. Amikor írunk, a szemünk folyamatosan követi a toll mozgását, és visszajelzést ad az agynak, amely ennek megfelelően korrigálja a mozgásokat. Ez a visszacsatolási hurok kritikus fontosságú a precíziós feladatok végrehajtásában.
Bizonyos rehabilitációs folyamatokban is alkalmazzák a kézírást. Például stroke utáni felépülés során a kézírás gyakorlása segíthet a finommotoros funkciók helyreállításában és az agy motoros területeinek újraaktiválásában. A kézírás tehát nem csupán egy esztétikai kérdés, hanem alapvető szerepet játszik a testi és szellemi egészség megőrzésében.
A kézírás és az identitás: Egyedi lenyomatunk
Minden ember kézírása egyedi, akárcsak az ujjlenyomata. Ez a személyes jegy nem csupán a betűk formájában nyilvánul meg, hanem a nyomásban, a dőlésszögben, a sorok közötti távolságban és a szavak elrendezésében is. A kézírás tehát nem csupán egy kommunikációs eszköz, hanem egyfajta önkifejezés, amely tükrözi személyiségünket és identitásunkat.
Amikor valaki kézzel ír egy levelet vagy egy üzenetet, az sokkal személyesebb és intimebb, mint egy gépelt szöveg. Az írásba fektetett idő és energia azt üzeni a címzettnek, hogy fontos számunkra, és gondoskodást fejeztünk ki iránta. Ez a személyes érintés hiányzik a digitális kommunikációból, ahol a szövegek egységesek és arctalanok.
„A kézírás nem csupán szavak sorozata, hanem a lélek tükre, amely felfedi egyéniségünket.”
A kézírás emellett hozzájárul a személyes történelem megőrzéséhez. Egy régi napló, egy nagyszülő által írt levél vagy egy receptkönyv, mind-mind a múltunk darabjai, amelyek kézzel írott formájukban sokkal nagyobb érzelmi értéket képviselnek. Ezek a tárgyak nem csupán információt hordoznak, hanem egyfajta időutazást is kínálnak, lehetővé téve, hogy újraéljük a múlt pillanatait.
A grafológia, bár tudományos megítélése vegyes, az emberiség régóta foglalkozik a kézírás és a személyiség közötti feltételezett összefüggésekkel. Függetlenül attól, hogy hiszünk-e benne, a tény, hogy a kézírásunk egyedi, és magán viseli a személyiségünk nyomát, elgondolkodtató. Ez az egyediség teszi a kézírást különlegessé és pótolhatatlanná egy egyre inkább uniformizált világban.
A kézírás gyakorlása tehát nem csupán egy készség fejlesztése, hanem az önismeret és az önkifejezés egy formája is. Segít abban, hogy jobban megértsük önmagunkat, és egyedi módon kommunikáljunk a világgal.
A digitális világ kihívásai és a kézírás reneszánsza
A digitális technológia elterjedése alapjaiban változtatta meg, hogyan élünk, dolgozunk és kommunikálunk. A képernyő előtt töltött idő drámaian megnőtt, ami aggodalmakat vet fel a fizikai és mentális egészségre gyakorolt hatásairól. Szemfáradtság, alvászavarok, koncentrációs nehézségek – mindezek a digitális élet mellékhatásai lehetnek.
Ebben a környezetben egyre többen keresik az analóg alternatívákat, és fedezik fel újra a kézírás erejét. Ez a jelenség a “slow movement” vagy “lassú mozgalom” részévé vált, amely a tudatosabb, lassabb és minőségibb életre ösztönöz. A kézírás tökéletesen illeszkedik ebbe a filozófiába, mivel lelassít bennünket, és segít a jelen pillanatra fókuszálni.
„A digitális zajban a kézírás a csend szigete, ahol a gondolatok tisztábban szólalnak meg.”
Sokan választják a hibrid megközelítést, ahol a digitális eszközök hatékonyságát ötvözik a kézírás előnyeivel. Például, míg a gyors jegyzeteket vagy e-maileket gépelik, a fontos gondolatokat, ötleteket, vagy a mélyebb reflexiókat kézzel írják le. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy kihasználjuk mindkét világ előnyeit, miközben fenntartjuk a mentális egyensúlyt.
A kézírás reneszánsza nem csupán nosztalgia. Tudatos döntés, amely mögött a tudományos kutatások és a személyes tapasztalatok is állnak. Egyre több oktatási intézmény ismeri fel újra a kézírás fontosságát, és vezeti be ismét a tantervbe. A felnőttek körében is népszerűek a kalligráfia tanfolyamok, a bullet journal módszerek és a különleges írószerek, amelyek mind a kézírás élményét hivatottak fokozni.
A kézírás tehát nem tűnik el a digitális kor hajnalán, sőt, éppen ellenkezőleg: egyre inkább felértékelődik, mint egy olyan készség és tevékenység, amely egyedülálló előnyökkel jár az agyunk és a mentális jóllétünk szempontjából. A tollat ragadni ma már nem csupán egy lehetőség, hanem egy tudatos választás a kiegyensúlyozottabb és gazdagabb élet felé.
Gyakorlati tippek a kézírás visszahozásához a mindennapokba
A kézírás újra bevezetése a mindennapokba nem igényel drasztikus változtatásokat. Apró lépésekkel is jelentős eredményeket érhetünk el. Íme néhány praktikus tipp, hogyan építhetjük be a toll és a papír használatát az életünkbe:
- Kezdje naplóírással: Minden reggel vagy este szánjon 5-10 percet arra, hogy leírja gondolatait, érzéseit. Nem kell tökéletesnek lennie, a lényeg a folyamat. A naplóírás kiválóan alkalmas a stressz oldására és az önismeret fejlesztésére.
- Írjon kézzel to-do listákat: A feladatok kézzel történő leírása segít jobban rögzíteni azokat az agyban, és növeli az elvégzésük esélyét. A pipa vagy áthúzás érzése, amikor egy feladatot befejeztünk, rendkívül motiváló.
- Írjon leveleket vagy képeslapokat: A digitális kommunikáció korában egy kézzel írott levél igazi kincs. Hagyjon egy kedves üzenetet szeretteinek, vagy küldjön képeslapot egy utazásról.
- Jegyzeteljen kézzel: Legyen szó megbeszélésekről, előadásokról vagy könyvolvasásról, próbáljon meg kézzel jegyzetelni. Ez segít a mélyebb megértésben és a memória javításában.
- Firkáljon vagy vázoljon: Amikor unatkozik, vagy telefonál, ne a telefonját nyomkodja, hanem ragadjon tollat és papírt. A firkálás oldja a feszültséget és serkenti a kreativitást.
- Tanuljon kalligráfiát: Ha igazán elmélyedne a kézírásban, egy kalligráfia tanfolyam kiváló lehetőség a finommotoros készségek fejlesztésére és egy gyönyörű hobbi elsajátítására.
- Válasszon minőségi eszközöket: Egy jó minőségű toll és egy szép füzet vagy jegyzettömb sokkal élvezetesebbé teszi a kézírást. Ne sajnálja a pénzt egy olyan íróeszközre, ami örömet szerez.
Ezek az apró változtatások idővel jelentős hatással lehetnek az agyunkra, a mentális jóllétünkre és a mindennapi hatékonyságunkra. A kézírás egy egyszerű, de rendkívül hatékony eszköz a személyes fejlődés és a tudatosabb élet felé vezető úton.
Tudományos kutatások és eredmények: Miért igazolt a kézírás ereje?
Az elmúlt évtizedekben számos tudományos kutatás vizsgálta a kézírás hatását az agyra és a kognitív funkciókra. Ezek az eredmények egyre inkább alátámasztják azt a nézetet, hogy a kézírás nem csupán egy elavult szokás, hanem egy értékes eszköz, amely számos előnnyel jár.
Az agyi képalkotó eljárások (például fMRI) kimutatták, hogy a kézzel írás során az agyban sokkal szélesebb körű és komplexebb idegi aktivitás figyelhető meg, mint gépeléskor. Az motoros kéreg, a szenzoros kéreg, a hippocampus (memória központ) és a frontális lebeny (tervezés, problémamegoldás) mind aktívan részt vesznek a folyamatban. Ez a kiterjedt aktivitás hozzájárul az idegi kapcsolatok erősödéséhez és az agy plaszticitásának fenntartásához.
| Kutatási terület | Kézírásra vonatkozó eredmény |
|---|---|
| Kognitív pszichológia | Javítja a fogalmi megértést és a hosszú távú memóriát a szelektív jegyzetelés miatt. |
| Neurotudomány | Aktiválja az agy több területét (motoros, szenzoros, nyelvi), elősegítve a mélyebb feldolgozást. |
| Oktatáskutatás | Hozzájárul az olvasási és helyesírási készségek fejlődéséhez, különösen gyermekkorban. |
| Fejlődéslélektan | Támogatja a finommotoros készségek, a szem-kéz koordináció és a térbeli tájékozódás fejlődését. |
| Mentális egészség | Csökkenti a stresszt és a szorongást a meditatív, fókuszált tevékenység révén (expresszív írás). |
Egy norvég kutatás például kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik kézzel írtak, sokkal jobban teljesítettek a betűfelismerési és olvasási teszteken, mint azok, akik billentyűzeten gyakoroltak. Ez a jelenség az úgynevezett “perceptuális-motoros integrációval” magyarázható, amely azt jelenti, hogy a betűk vizuális formája és a motoros mozgás összekapcsolódik az agyban, erősítve az emlékezeti nyomokat.
„A kézírás nem csupán egy mechanikus aktus, hanem egy komplex agyi edzés, amely élesíti a kognitív funkciókat.”
Felnőtteknél is megfigyelhető, hogy a kézírás fenntartja a kognitív rugalmasságot. Egy 2017-es tanulmány szerint a kézzel írás segíthet a demencia megelőzésében, mivel folyamatosan stimulálja az agy azon területeit, amelyek a memóriáért és a finommotoros koordinációért felelősek. A kézírás tehát nem csupán a gyerekek fejlődését támogatja, hanem felnőttkorban is hozzájárul az agy egészségének megőrzéséhez.
Ezek az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a kézírás nem egy elavult relikvia, hanem egy tudományosan igazolt és rendkívül hatékony eszköz az agy stimulálására, a tanulás javítására, a kreativitás serkentésére és a mentális jóllét fenntartására. Érdemes tehát újra felfedezni ezt az ősi készséget, és beépíteni a mindennapjainkba.
A kézírás jövője egy technológia-vezérelt világban
Felmerülhet a kérdés, hogy van-e helye a kézírásnak egy olyan világban, ahol a technológia szinte minden területen dominál. Sokan jósolták már a kézírás végét, de a jelek szerint ez a jóslat tévesnek bizonyul. Éppen ellenkezőleg: a kézírás értéke felértékelődik, ahogy egyre inkább felismerjük a digitális eszközök korlátait és a hagyományos módszerek előnyeit.
A kézírás nem fogja felváltani a gépelést vagy a digitális kommunikációt. Nem is ez a célja. Sokkal inkább arról van szó, hogy a két módszer kiegészíti egymást, és a felhasználó tudatosan választja ki a legmegfelelőbbet az adott feladathoz. A gyors, nagy mennyiségű szövegbevitelre továbbra is a gépelés a leghatékonyabb. De amikor a mélyebb gondolkodásra, a kreativitásra, a memóriára vagy a mentális jóllétre van szükség, akkor a toll és a papír kerül előtérbe.
„A kézírás nem eltűnni fog, hanem egyre inkább egy tudatos választássá válik a digitális zajban, egyfajta luxussá és mentális menedékké.”
A kézírás jövője a hibrid megközelítésben rejlik. Egyre több digitális eszköz kínál olyan funkciókat, amelyek a kézírást imitálják, például stylus-szal használható tabletek, amelyek digitalizálják a kézzel írott jegyzeteket. Ez a technológia ötvözi a kézírás előnyeit a digitális tárolás és megosztás kényelmével. Azonban még ezek az eszközök sem képesek teljesen reprodukálni a hagyományos kézírás fizikai és szenzoros élményét.
A kézírás megmarad, mint egy egyedi és személyes készség, amely az emberi identitás és kreativitás alapvető része. Megőrzése és ápolása nem csupán nosztalgia, hanem egy tudatos befektetés az agyunk egészségébe, a tanulási képességeinkbe és a mentális jóllétünkbe. Ahogy a “slow food” mozgalom is a minőségi ételek fogyasztását helyezi előtérbe a gyorséttermekkel szemben, úgy a “slow writing” vagy tudatos kézírás is egyre inkább teret nyer a digitális gyorsasággal szemben.
A kézírás tehát nem egy eltűnőben lévő művészet, hanem egy olyan értékes készség, amelynek jelentősége egyre nő a modern világban. Érdemes tehát időt szánni rá, és újra felfedezni a toll és a papír nyújtotta páratlan élményt és előnyöket.
