Hőség és szív – Hogyan befolyásolja a meleg a kardiovaszkuláris rendszert?

A globális felmelegedés és az egyre intenzívebb hőhullámok korában a nyári hónapok már nem csupán a pihenés és a kikapcsolódás időszakát jelentik, hanem számos egészségügyi kihívást is tartogatnak. Különösen nagy veszélynek van kitéve a kardiovaszkuláris rendszer, amelynek működését a hőség jelentősen befolyásolja, extra terhelést róva a szívre és az erekre. Ahogy a hőmérséklet emelkedik, a szervezetünk bonyolult mechanizmusokkal próbálja fenntartani az optimális belső hőmérsékletet, és ebben a folyamatban a szív kulcsfontosságú szerepet játszik. Ennek a cikknek a célja, hogy részletesen bemutassa, hogyan reagál a szív- és érrendszer a hőségre, kik a leginkább veszélyeztetettek, és milyen megelőző intézkedéseket tehetünk egészségünk megőrzése érdekében a forró napokon.

A szervezet hőszabályozása és a szív terhelése

Az emberi test egy rendkívül kifinomult hőszabályozó rendszerrel rendelkezik, amelynek célja a belső, úgynevezett maghőmérséklet állandó, optimális szinten tartása, jellemzően 37 Celsius-fok körül. Amikor a külső hőmérséklet emelkedik, a szervezet különböző mechanizmusokat aktivál a túlmelegedés elkerülése érdekében. A legfontosabb hőleadó mechanizmusok közé tartozik a verejtékezés és a bőrfelszíni vérerek tágulása. Ezek a folyamatok azonban jelentős terhelést rónak a szív- és érrendszerre.

A verejték elpárolgása a bőrről hűti a testet, de ehhez a bőrbe áramló vér mennyiségének növekedésére van szükség. A bőrben lévő erek kitágulnak (vazodilatáció), hogy több vér áramolhasson a felszínre, ahol a hő leadható. Ez a fokozott véráramlás a bőr felé azt jelenti, hogy kevesebb vér jut a belső szervekhez, például az emésztőrendszerhez vagy az izmokhoz, ami magyarázza a hőségben gyakran tapasztalt fáradtságot és étvágytalanságot.

Az értágulat következtében a perifériás ellenállás csökken, ami a vérnyomás eséséhez vezethet. Ezt a vérnyomásesést a szív kompenzálni próbálja azzal, hogy gyorsabban és erősebben pumpál. A pulzusszám emelkedik, a szív perctérfogata megnő, hogy fenntartsa a vérkeringést és a megfelelő vérnyomást. Egy egészséges szív viszonylag könnyen megbirkózik ezzel a plusz terheléssel, de egy már eleve gyengült vagy beteg szív számára ez komoly kihívást jelenthet, akár kimerüléshez vagy súlyosabb szívproblémákhoz is vezethet.

A verejtékezés során nemcsak vizet, hanem fontos ásványi anyagokat, úgynevezett elektrolitokat (nátrium, kálium, magnézium) is veszítünk. Az elektrolit-egyensúly felborulása súlyos következményekkel járhat, különösen a szívműködésre nézve. A kálium és a magnézium elengedhetetlen a normális szívritmus fenntartásához, hiányuk szívritmuszavarokat provokálhat. A nátriumhiány pedig izomgörcsökhöz és súlyosabb esetben idegrendszeri tünetekhez vezethet.

„A hőségben a szív fokozott munkára kényszerül, hogy fenntartsa a test hőszabályozását és a vérkeringést. Ez a megnövekedett terhelés különösen kockázatos a már meglévő szívbetegséggel élők számára.”

A hőség közvetlen hatásai a kardiovaszkuláris rendszerre

A forró időjárás számos módon befolyásolja a szív- és érrendszer működését, és ezek a hatások egyénenként eltérő mértékben jelentkezhetnek, függően az egészségi állapottól, kortól és életmódtól.

Pulzusszám növekedése

Ahogy azt már említettük, a szív kompenzációs mechanizmusként reagál a hőségre a pulzusszám emelésével. Ez a jelenség, orvosi nyelven tachycardia, segíti a vér gyorsabb áramlását a bőr felé, ahol a hő leadható. Egy egészséges felnőtt esetében a pulzusszám nyugalomban általában 60-100 ütés/perc között van. Hőségben ez az érték könnyedén emelkedhet 10-20 ütéssel percenként, sőt, fizikai aktivitás vagy dehidratáció esetén még ennél is magasabbra szökhet. A tartósan magas pulzusszám azonban megterheli a szívet, és hosszabb távon károsíthatja a szívizmot, különösen, ha az már eleve gyengült.

Vérnyomás változásai

A hőségben az erek kitágulása miatt a perifériás ellenállás csökken, ami általában a vérnyomás enyhe csökkenéséhez vezet. Ez az egészséges egyéneknél általában nem okoz problémát, sőt, egyes magas vérnyomásban szenvedőknél átmeneti javulást is eredményezhet. Azonban a szervezet kompenzációs mechanizmusai, mint a pulzusszám emelkedése, megpróbálják fenntartani a vérnyomást. Ha a dehidratáció súlyossá válik, a vér térfogata csökken, ami tovább ronthatja a vérnyomás stabilizálását, és ortosztatikus hipotenzióhoz (felálláskor jelentkező szédülés, ájulás) vezethet. Bizonyos gyógyszerek, például vízhajtók vagy vérnyomáscsökkentők szedése esetén ezek a hatások fokozottabban jelentkezhetnek.

Vér viszkozitása és trombózisveszély

A dehidratáció, azaz a szervezet folyadékvesztése a vér besűrűsödéséhez, a vér viszkozitásának növekedéséhez vezethet. A sűrűbb vér lassabban áramlik, és hajlamosabb a vérrögök (trombusok) képződésére. Ez növeli a mélyvénás trombózis, a tüdőembólia, a szívinfarktus és a stroke kockázatát, különösen az arra hajlamos egyéneknél. A melegben történő utazás, különösen hosszú, mozgásszegény repülőút vagy autóút, tovább fokozhatja ezt a kockázatot.

Dehidratáció és annak következményei

A dehidratáció a hőség egyik legközvetlenebb és legveszélyesebb következménye. Amikor a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit pótol, a vér volumene csökken, ami a szívre nehezedő terhelést tovább növeli. A szívnek keményebben kell dolgoznia, hogy a csökkent vérmennyiséget keringesse, és fenntartsa a szövetek oxigénellátását. A dehidratáció nemcsak a vérnyomásra és a pulzusra van hatással, hanem az elektrolit-egyensúlyt is felborítja, ami, mint említettük, szívritmuszavarokat és izomgörcsöket okozhat. Súlyos esetekben a dehidratáció vesekárosodáshoz és hőkimerüléshez, sőt hőgutához is vezethet, amelyek életveszélyes állapotok.

Különösen veszélyeztetett csoportok

Bár a hőség mindenki számára megterhelő lehet, vannak olyan csoportok, akik különösen nagy kockázatnak vannak kitéve a kardiovaszkuláris szövődmények szempontjából. Ezeknek az egyéneknek fokozottan oda kell figyelniük a megelőzésre és a tünetek felismerésére.

Idősek

Az idősek szervezete kevésbé hatékonyan szabályozza a testhőmérsékletet. A verejtékmirigyek aktivitása csökken, a szomjúságérzet tompábbá válhat, ami növeli a dehidratáció kockázatát. Az erek rugalmassága is csökken az életkorral, ami nehezíti a vérnyomás szabályozását. Ráadásul az idősebb korban gyakrabban fordulnak elő krónikus betegségek, mint a magas vérnyomás, szívelégtelenség vagy cukorbetegség, amelyek mind fokozzák a hőség okozta veszélyeket. Sokan szednek olyan gyógyszereket is, amelyek befolyásolhatják a hőszabályozást (pl. vízhajtók, béta-blokkolók).

Gyerekek

A csecsemők és kisgyermekek testhőmérséklet-szabályozása még nem teljesen fejlett. A testfelületük aránya a testtömegükhöz képest nagyobb, ami gyorsabb hőfelvételt és -leadást tesz lehetővé, de a verejtékezésük még nem olyan hatékony, mint a felnőtteké. Ráadásul nem mindig tudják jelezni a szomjúságukat, és kevésbé képesek önállóan gondoskodni a folyadékpótlásról. Ezért a szüleiknek kell fokozottan odafigyelniük rájuk.

Krónikus betegek

Számos krónikus betegség növeli a hőség okozta kockázatokat:

• Szívbetegek: A szívelégtelenségben szenvedők szíve már eleve gyengült, és nem képes megbirkózni a hőség okozta extra terheléssel. A koszorúér-betegségben szenvedők számára a megnövekedett szívmunka angina pectoris rohamokat vagy akár szívinfarktust is kiválthat.
• Cukorbetegek: A cukorbetegség károsíthatja az ereket és az idegeket, beleértve azokat is, amelyek a hőszabályozásban részt vesznek. A dehidratáció a vércukorszintet is befolyásolhatja, és növeli a ketoacidózis vagy a hyperozmoláris állapot kockázatát.
• Vesebetegek: A vesék felelősek a folyadék- és elektrolit-egyensúly fenntartásáért. A vesebetegségben szenvedőknél ez a funkció már eleve károsodott, így a dehidratáció és az elektrolit-zavarok sokkal súlyosabb következményekkel járhatnak.
• Légzőszervi betegek: Az asztmások és COPD-s betegek számára a meleg, párás levegő nehezítheti a légzést, és a hőség okozta stressz ronthatja az alapbetegséget.

Túlsúlyosak

A túlsúlyos vagy elhízott emberek teste több hőt termel, és nehezebben adja le azt a nagyobb zsírréteg miatt, amely szigetelőként működik. Ez fokozza a túlmelegedés kockázatát, és nagyobb terhelést ró a szív- és érrendszerre. Az elhízás gyakran társul magas vérnyomással és cukorbetegséggel, tovább növelve a veszélyeket.

Bizonyos gyógyszereket szedők

Számos gyógyszer befolyásolhatja a szervezet hőszabályozását vagy a folyadékháztartást:

• Vízhajtók: Fokozzák a folyadékvesztést, növelve a dehidratáció és az elektrolit-zavarok kockázatát.
• Béta-blokkolók: Csökkentik a pulzusszámot, ami gátolhatja a szív kompenzációs mechanizmusát a hőségben.
• ACE-gátlók és angiotenzin-receptor blokkolók: Vérnyomáscsökkentők, amelyek a hőségben túlzott vérnyomásesést okozhatnak.
• Antidepresszánsok, antipszichotikumok: Befolyásolhatják a verejtékezést és a hőszabályozást.
• Antihisztaminok: Egyesek csökkenthetik a verejtékezést.

Az ilyen gyógyszereket szedőknek feltétlenül konzultálniuk kell orvosukkal a nyári időszakban, hogy szükség esetén módosítsák a dózist vagy a kezelést.

Gyakori szív- és érrendszeri betegségek és a hőség kapcsolata

A hőség nem csupán általános stresszt jelent a szívre, hanem specifikus betegségek tüneteit is felerősítheti, vagy akár súlyosabb eseményeket is kiválthat.

Magas vérnyomás (hypertonia)

A magas vérnyomásban szenvedő betegek számára a hőség kettős kihívást jelent. Egyrészt a perifériás értágulat kezdetben enyhe vérnyomásesést okozhat, ami átmenetileg jótékony hatású lehet. Másrészt azonban a dehidratáció és a szív fokozott munkája súlyosbíthatja a vérnyomás-ingadozást. A vízhajtók szedése tovább növeli a dehidratáció kockázatát, és az elektrolit-egyensúly felborulása szívritmuszavarokhoz vezethet. A hirtelen vérnyomásesés szédülést, ájulást okozhat, míg a kompenzációs mechanizmusok által kiváltott vérnyomás-emelkedés növelheti a stroke vagy a szívinfarktus kockázatát.

Szívkoszorúér-betegség (angina, infarktus)

A koszorúér-betegségben szenvedők szíve már eleve nem kap elegendő oxigént a szűkült erek miatt. A hőségben a szív megnövekedett oxigénigénye (a gyorsabb pulzus és a nagyobb perctérfogat miatt) még nagyobb terhelést jelent. Ez könnyen kiválthat angina pectoris rohamokat (mellkasi fájdalom), sőt, súlyos esetekben szívinfarktust is. A dehidratáció okozta vér besűrűsödés tovább növeli a vérrögök képződésének és az erek elzáródásának esélyét, ami különösen veszélyes a már szűkült koszorúerek esetében.

Szívelégtelenség

A szívelégtelenség azt jelenti, hogy a szív nem képes elegendő vért pumpálni a szervezet igényeinek kielégítésére. A hőségben a szívre nehezedő extra terhelés (fokozott perctérfogat-igény, vérnyomás-szabályozás) súlyosbíthatja a szívelégtelenség tüneteit, mint például a légszomj, ödéma (vizenyő) és fáradtság. A dehidratáció, vagy éppen ellenkezőleg, a túlzott folyadékbevitel (ha a beteg nem veszi be megfelelően a vízhajtóit) is felboríthatja a kényes egyensúlyt, és akut szívelégtelenségi rohamhoz vezethet, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel.

Arrhythmiák (szívritmuszavarok)

Az elektrolit-egyensúly felborulása, különösen a kálium és magnézium szintjének ingadozása, kulcsfontosságú tényező a szívritmuszavarok kialakulásában. A hőség okozta dehidratáció és verejtékezés során elvesztett elektrolitok könnyen provokálhatnak pitvarfibrillációt, kamrai extraszisztolékat vagy más arrhythmiákat. A szív fokozott munkája és a megnövekedett pulzusszám önmagában is hajlamosíthat ritmuszavarokra. Akik már eleve szenvednek szívritmuszavarban, fokozottan figyeljenek a tünetekre és a folyadékpótlásra.

Stroke

A stroke (szélütés) akkor következik be, amikor az agy vérellátása megszakad, általában egy vérrög (ischemiás stroke) vagy egy ér elrepedése (vérzéses stroke) miatt. A hőség mindkét típus kockázatát növeli. A dehidratáció okozta vérsűrűsödés és a vérrögképződés fokozott hajlama növeli az ischemiás stroke esélyét. Ezenkívül a hőség okozta vérnyomás-ingadozások, különösen a hirtelen emelkedések, hozzájárulhatnak a vérzéses stroke kialakulásához, különösen azoknál, akiknek már magas a vérnyomásuk. A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a hőhullámok idején megnő a stroke-os esetek száma.

A hőséggel összefüggő szív- és érrendszeri vészhelyzetek

A hőség okozta egészségügyi problémák spektruma az enyhe kellemetlenségektől az életveszélyes állapotokig terjedhet. Fontos felismerni a súlyosabb állapotok jeleit, és időben segítséget kérni.

Hőkimerülés

A hőkimerülés a hőbetegség enyhébb formája, de ha nem kezelik, hőgutává fajulhat. A tünetek közé tartozik az erős verejtékezés, gyengeség, szédülés, fejfájás, émelygés, hányás, izomgörcsök és sápadt, nyirkos bőr. A pulzus gyors és gyenge lehet, a vérnyomás alacsony. A szívre nehezedő terhelés már ekkor is jelentős, és a dehidratáció, valamint az elektrolit-zavarok súlyosbíthatják az állapotot. Fontos a gyors hűtés és a folyadékpótlás.

Hőguta

A hőguta a hőbetegség legsúlyosabb és életveszélyes formája. Akkor következik be, amikor a szervezet hőszabályozó rendszere összeomlik, és a testhőmérséklet drámaian megemelkedik (gyakran 40 Celsius-fok fölé). Jellemzője a forró, száraz bőr (bár extrém fizikai aktivitás esetén lehet nedves is), a zavartság, eszméletvesztés, görcsök és gyors, erős pulzus. A szívre nehezedő terhelés ebben az állapotban rendkívül nagy, és a szívizom károsodhat. A hőguta sürgős orvosi beavatkozást igényel, mivel kezeletlenül halálos kimenetelű lehet. A kardiovaszkuláris rendszer összeomlása a sokk és a többszervi elégtelenség vezető oka lehet hőguta esetén.

Szívinfarktus és stroke a hőségben

Amint azt már tárgyaltuk, a hőség közvetlenül hozzájárulhat a szívinfarktus és a stroke kockázatának növekedéséhez, különösen a veszélyeztetett csoportokban. A dehidratáció, a vér besűrűsödése, a vérrögképződés fokozott hajlama és a szívre nehezedő extra terhelés mind kulcsszerepet játszanak ebben. Fontos, hogy a lakosság ismerje a szívinfarktus és a stroke figyelmeztető jeleit (pl. mellkasi fájdalom, légszomj, zsibbadás vagy gyengeség az egyik testfélen, beszédzavar), és azonnal hívjon orvosi segítséget, ha ezeket tapasztalja, különösen hőhullám idején.

Megelőzés és védekezés a hőség ellen

A hőség okozta kockázatok jelentősen csökkenthetők megfelelő megelőző intézkedésekkel és tudatos magatartással. Az alábbi tippek segítenek megóvni a szív- és érrendszer egészségét a forró napokon.

Hidratáció fontossága

A legfontosabb védekezés a rendszeres és bőséges folyadékpótlás. Ne várjuk meg, amíg szomjasak leszünk, mivel a szomjúságérzet már a dehidratáció jele. Fogyasszunk legalább 2,5-3 liter folyadékot naponta, extrém melegben vagy fizikai aktivitás esetén még többet. A legjobb választás a tiszta víz, az ásványvíz, vagy enyhén cukrozott, hígított gyümölcslevek. Kerüljük a túl hideg italokat, mert azok gyomorgörcsöt okozhatnak. Az alkoholos és koffeintartalmú italok (kávé, energiaitalok) vízhajtó hatásúak, ezért mértékkel fogyasszuk őket, vagy teljesen kerüljük a legnagyobb hőségben.

Az elektrolitok pótlására is figyeljünk, különösen erős verejtékezés esetén. Fogyasszunk sportitalokat (cukormentes változatban), vagy készítsünk házilag elektrolit oldatot (víz, pici só, citromlé, méz). Az ásványi anyagokban gazdag ételek, mint a gyümölcsök és zöldségek, szintén hozzájárulnak az elektrolit-egyensúly fenntartásához.

Megfelelő öltözék

Viseljünk könnyű, laza, világos színű, természetes anyagokból készült ruhákat (pamut, len), amelyek segítik a bőr lélegzését és a hő leadását. A sötét színek elnyelik a hőt, míg a világosak visszaverik. Fedjük a fejünket széles karimájú kalappal vagy sapkával, és védjük a szemünket napszemüveggel.

Fizikai aktivitás módosítása

A déli órákban (általában 11 és 15 óra között) kerüljük a megerőltető fizikai tevékenységet. Ha sportolunk, tegyük azt a kora reggeli vagy késő esti órákban, amikor a hőmérséklet alacsonyabb. Csökkentsük az edzés intenzitását és időtartamát. Ha szabadban dolgozunk, tartsunk gyakori, árnyékos pihenőket, és folyamatosan pótoljuk a folyadékot.

Étrend és életmód

Fogyasszunk könnyű, frissítő ételeket, amelyek nem terhelik meg az emésztőrendszert. A zöldségek, gyümölcsök, saláták, hideg levesek ideálisak. Kerüljük a nehéz, zsíros, fűszeres ételeket, amelyek emésztése több energiát és hőt termel. Aludjunk eleget, és próbáljuk meg fenntartani a stresszmentes környezetet, amennyire csak lehetséges.

Hűs környezet biztosítása

Töltsük a nap legmelegebb óráit klimatizált helyiségben, bevásárlóközpontban, könyvtárban vagy hűvös, árnyékos helyen. Ha nincs légkondicionáló, használjunk ventilátort, de ne irányítsuk közvetlenül a testünkre hosszú ideig. Húzzuk be a függönyöket, rolókat, hogy a nap ne süssön be a lakásba. Este, amikor lehűl a levegő, szellőztessünk alaposan.

Gyógyszerszedés és orvosi konzultáció

Ha krónikus betegségben szenvedünk, különösen szívbetegségben, feltétlenül konzultáljunk orvosunkkal a hőség beköszönte előtt. Lehet, hogy szükséges a gyógyszeradagok módosítása, különösen a vízhajtók vagy vérnyomáscsökkentők esetében. Soha ne hagyjuk abba vagy módosítsuk a gyógyszereinket orvosi tanács nélkül!

Alkoholfogyasztás kerülése

Az alkohol vízhajtó hatású, és tágítja az ereket, ami növeli a dehidratáció és a vérnyomásesés kockázatát. A hőségben az alkohol fogyasztása különösen veszélyes lehet, és súlyosbíthatja a szív- és érrendszeri problémákat. Helyette válasszunk vizet, frissítő limonádét vagy alkoholmentes italokat.

Hosszú távú adaptáció és klímaváltozás

A szervezetünk bizonyos mértékig képes alkalmazkodni a hőséghez, ezt a folyamatot aklimatizációnak nevezzük. Ez általában 7-14 napot vesz igénybe, és magában foglalja a verejtékmirigyek hatékonyabb működését, a verejték elektrolit-koncentrációjának csökkenését (kevesebb sóvesztés), valamint a kardiovaszkuláris rendszer alkalmazkodását a megnövekedett terheléshez (pl. stabilabb vérnyomás, enyhén csökkenő pulzusszám azonos terhelés mellett). Az aklimatizáció azonban nem teljes védelmet nyújt, és a szélsőséges hőmérsékletek továbbra is veszélyt jelentenek, különösen az érzékeny csoportok számára.

A klímaváltozás hosszú távú hatásai aggasztóak. Az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, a trópusi éjszakák számának növekedése és a meleg időszakok meghosszabbodása tartósan nagyobb terhelést jelent a közegészségügyre és az egyének szervezetére. A városi hősziget-hatás jelensége, ahol a városi területek beton- és aszfaltfelületei elnyelik és visszasugározzák a hőt, tovább súlyosbítja a helyzetet, még a környező vidéki területeknél is magasabb hőmérsékletet eredményezve a városokban.

Ez a trend azt jelenti, hogy a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hőség elleni védekezésre, az adaptációs stratégiák kidolgozására és a lakosság edukálására. A városfejlesztésben is figyelembe kell venni a klímaváltozás hatásait, például több zöldterület kialakításával, árnyékos pihenőhelyek biztosításával és az épületek hőszigetelésének javításával.

Tippek szívbetegeknek a nyári hőségben

A szívbetegeknek fokozottan oda kell figyelniük a hőség okozta kockázatokra. Az alábbi speciális tippek segíthetnek nekik a biztonságos nyári hónapok átvészelésében:

1. Rendszeres orvosi ellenőrzés: A nyári szezon előtt mindenképpen konzultáljon kardiológusával. Beszéljék át a gyógyszeres kezelését, és kérdezzen rá, szükséges-e bármilyen módosítás a hőségre való tekintettel. Különösen fontos ez, ha vízhajtót vagy vérnyomáscsökkentőt szed.
2. Tünetek felismerése és gyors segítségkérés: Tanulja meg felismerni a hőkimerülés, hőguta, szívinfarktus és stroke figyelmeztető jeleit. Bármilyen szokatlan tünet (pl. erős mellkasi fájdalom, légszomj, súlyos szédülés, zavartság, egyoldali gyengeség) esetén azonnal hívjon mentőt (112). Ne próbálja meg egyedül kezelni a súlyos tüneteket!
3. Légkondicionálás vagy hűsítő megoldások: Ha teheti, biztosítson légkondicionált környezetet otthonában, legalább egy szobában. Ha ez nem lehetséges, használjon ventilátort, de ne direktben. Hűsítő fürdő vagy zuhany, hideg borogatás a nyakra, csuklóra is segíthet.
4. Utazás a hőségben: Ha utaznia kell, válassza a kora reggeli vagy késő esti órákat. Gondoskodjon elegendő folyadékról az úton, és tartson gyakori pihenőket. Hosszú repülőút vagy autóút esetén mozgassa át rendszeresen a lábait a trombózisveszély csökkentése érdekében.
5. Monitorozza magát: Ha van otthon vérnyomásmérője, rendszeresen ellenőrizze vérnyomását és pulzusát. Jegyezze fel az értékeket, és ha tartósan eltérést tapasztal a megszokottól, konzultáljon orvosával.
6. Kerülje a hirtelen hőmérséklet-változásokat: Ne menjen be hirtelen egy extrém hideg, légkondicionált helyiségbe a perzselő napról, és fordítva. A hirtelen hőmérséklet-ingadozások stresszt okozhatnak a szervezetnek.

A hőség és a szív- és érrendszer kapcsolata komplex, és a kockázatok egyénileg eltérőek lehetnek. A tudatosság, a megelőzés és az időben történő orvosi segítségkérés kulcsfontosságú ahhoz, hogy a nyári hónapokat biztonságosan és egészségesen éljük át. Ne feledjük, a szívünk a legfontosabb szervünk, és különös gondossággal kell óvnunk, különösen extrém körülmények között.