A cikk tartalma Show
A magyar gazdaság az elmúlt években számos, példátlan kihívással szembesült, amelyek alapjaiban rengették meg a stabilitásba vetett hitet. A globális gazdasági környezet változásai, az ellátási láncok zavarai, az energiaválság és a geopolitikai feszültségek mind-mind hozzájárultak egy olyan komplex helyzethez, amelynek hatásai mélyrehatóan érezhetők a mindennapokban, a vállalkozások működésében és az államháztartás egyensúlyában. Egy ilyen időszakban a gazdasági válság Magyarországon nem csupán egy elvont fogalom, hanem a vásárlóerő csökkenése, az infláció száguldása és a bizonytalanság növekedése.
Ez a cikk arra vállalkozik, hogy mélyrehatóan elemezze a jelenlegi gazdasági helyzetet, feltárja a válság kiváltó okait, bemutassa a gazdaság különböző szegmenseire gyakorolt hatásait, és felvázolja a lehetséges következményeket. Célunk, hogy a magyar gazdaság kilátásai kapcsán reális képet fessünk, figyelembe véve a belső és külső tényezőket egyaránt, segítve ezzel a döntéshozókat, a vállalkozásokat és a háztartásokat a tájékozottabb navigációban ebben a viharos időszakban.
A jelenlegi gazdasági környezet és a kiváltó okok
A magyar gazdasági válság kialakulásához vezető út számos tényező egyidejű hatásából fakad. A 2020-as pandémia okozta globális leállás, majd az azt követő gyors fellendülés egy olyan keresleti sokkot eredményezett, amelyre az ellátási láncok nem voltak felkészülve. Ez önmagában is inflációs nyomást generált, de a helyzetet tovább súlyosbította a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború, amely drámaian megemelte az energiaárakat és tovább zilálta a globális kereskedelmi útvonalakat.
Ezek a globális sokkok helyi szinten is éreztették hatásukat. Magyarország, mint nyitott gazdaság, különösen érzékeny a nemzetközi folyamatokra. Az energiafüggőség és a jelentős importkitettség sebezhetővé tette az országot az áremelkedésekkel szemben. A belső tényezők, mint például a laza költségvetési politika az elmúlt években, a túlzott kereslet gerjesztése, valamint a munkaerőpiaci strukturális problémák is hozzájárultak ahhoz, hogy az infláció nálunk magasabb szintre emelkedjen, mint a régiós vagy uniós átlag.
A magas infláció és a forint gyengülése egy ördögi kört hozott létre. A gyengébb forint drágítja az importot, ami tovább emeli az árakat, különösen az energia és az alapanyagok esetében. Ez a folyamat erodálja a vásárlóerőt, csökkenti a beruházási kedvet és növeli a bizonytalanságot a gazdaság minden szereplője számára. A jegybank kénytelen volt drasztikus kamatemeléseket végrehajtani az infláció letörésére, ami viszont a hitelek drágulásán keresztül fékezi a gazdasági aktivitást.
„A jelenlegi gazdasági helyzet komplex kihívások sorozatát jelenti, ahol a globális sokkok és a belső strukturális sebezhetőségek együttesen alakítják a magyar gazdaság jövőjét.”
Az infláció spirálja és a forint árfolyamának volatilitása
Az infláció Magyarországon az elmúlt időszak egyik legégetőbb gazdasági problémájává vált. A fogyasztói árak meredek emelkedése, amely több mint két évtizede nem látott szinteket ért el, drasztikusan csökkentette a háztartások vásárlóerejét és a vállalkozások profitabilitását. Az áremelkedés nem korlátozódott egy-egy szektorra, hanem széles körű volt, érintve az élelmiszereket, az energiát, a szolgáltatásokat és a tartós fogyasztási cikkeket egyaránt.
Ennek a jelenségnek több oka is van. Egyrészt a már említett globális tényezők, mint az energia- és nyersanyagárak robbanása, valamint az ellátási láncok akadozása. Másrészt a hazai belső kereslet is erős maradt egy ideig, amelyet részben a kormányzati transzferek és a béremelések tápláltak. A magas inflációs várakozások pedig önbeteljesítő jóslatként működtek, arra ösztönözve a szereplőket, hogy előre árazzák be a további áremelkedéseket.
A forint árfolyama rendkívül volatilis volt ebben az időszakban. A forint gyengülése a külső egyensúly romlásával, a befektetői bizalom ingadozásával és a globális kockázatkerülés erősödésével magyarázható. Egy gyengébb nemzeti valuta drágítja az importált termékeket és szolgáltatásokat, ami tovább táplálja az inflációt. Ez az importált infláció különösen érzékeny pontja a magyar gazdaságnak, mivel jelentős mértékben függ az importált energiától és számos alapanyagtól.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris politika eszközeivel próbálta megfékezni az inflációt és stabilizálni a forintot. A kamatlábak emelése, amely a régióban az egyik legmagasabb szintet érte el, célja az volt, hogy hűtse a keresletet, csökkentse az inflációs várakozásokat és vonzóbbá tegye a forint eszközöket a külföldi befektetők számára. Ugyanakkor a magas kamatok fékezik a gazdasági növekedést, drágítják a vállalatok finanszírozását és a lakossági hiteleket, ami további kihívásokat jelent a gazdaság számára.
A háztartásokra gyakorolt hatások: megélhetési költségek és eladósodottság
A gazdasági válság Magyarországon talán a legközvetlenebb és legfájdalmasabb hatásait a háztartások szintjén fejti ki. A megélhetési költségek drasztikus emelkedése, különösen az élelmiszerárak és a rezsiköltségek ugrásszerű növekedése, komoly terhet ró a családokra. Az átlagos fizetések emelkedése sok esetben nem tudta követni az infláció ütemét, ami a reálbérek csökkenéséhez vezetett, erodálva a vásárlóerőt és rontva az életszínvonalat.
Az élelmiszerárak emelkedése különösen súlyosan érinti a kisebb jövedelmű családokat, mivel jövedelmük nagyobb részét költik alapvető élelmiszerekre. Az energiaköltségek növekedése, annak ellenére, hogy a kormányzat fenntartotta a rezsicsökkentést egy bizonyos fogyasztási szintig, a limit feletti fogyasztás esetén jelentős plusz kiadást jelentett, különösen a nagyobb ingatlanokban élők vagy a rosszabb szigetelésű otthonok tulajdonosai számára.
A hitelpiacon is érzékelhetők a változások. A jegybanki kamatemelések hatására a lakáshitelek és személyi kölcsönök kamatai is megugrottak, különösen a változó kamatozású hitelek esetében. Ez növeli a törlesztőrészleteket, és sok családot nehéz helyzetbe hozhat. Bár a moratóriumok és a kamatstopok ideiglenesen enyhítették a terheket, hosszú távon a magasabb kamatkörnyezet fenntarthatatlan lehet azoknak, akik már a válság előtt is szűkös költségvetéssel rendelkeztek.
A háztartások megtakarításai is veszélybe kerültek. Az infláció elértékteleníti a bankbetétekben tartott pénzt, miközben a befektetési lehetőségek is bizonytalanabbá váltak. Sokan kénytelenek voltak felélni megtakarításaikat a megnövekedett kiadások fedezésére, ami hosszú távon csökkenti a pénzügyi biztonságérzetet és a jövőbeni befektetési képességet.
A vállalkozások helyzete: alkalmazkodás és túlélés
A magyar gazdaság szereplői közül a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k), rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a válság hatására. Az emelkedő energiaárak, az alapanyagköltségek növekedése, a munkaerőhiány és a bérnyomás, valamint a szűkülő kereslet mind-mind jelentős kihívást jelentenek. A cégeknek gyorsan kell alkalmazkodniuk a megváltozott körülményekhez, ha fenn akarják tartani működésüket és versenyképességüket.
Az energiaigényes iparágak, mint például a vegyipar, a fémipar, az üveggyártás vagy a kerámiaipar, különösen súlyosan érintettek. Számukra az energiaárak emelkedése a termelési költségek drasztikus növekedését jelentette, amit csak részben tudtak áthárítani a fogyasztókra. Ez sok esetben a termelés visszafogásához, átmeneti leállásokhoz vagy akár bezárásokhoz vezetett.
Az exportorientált szektorok helyzete kettős. Egyrészt a gyengébb forint kedvezhet az exportnak, mivel olcsóbbá teszi a magyar termékeket a külföldi piacokon. Másrészt azonban az importált alapanyagok drágulása és a globális kereslet lassulása ellensúlyozhatja ezt az előnyt. A nemzetközi versenyképesség fenntartása kiemelt feladatot jelent számukra, ami innovációt és hatékonyságnövelést követel.
A munkaerőpiaci kihívások is jelentősek. Bár a munkanélküliség egyelőre nem ugrott meg drasztikusan, a vállalkozások továbbra is küzdenek a megfelelő képzettségű munkaerő megtalálásával és megtartásával. A magas infláció miatt a munkavállalók béremelési igényei is nőttek, ami további költségnövekedést jelent a cégek számára, miközben a profitmarginok csökkennek.
A beruházások visszafogása is megfigyelhető. A bizonytalan gazdasági környezetben a vállalatok óvatosabbá válnak a hosszú távú befektetésekkel kapcsolatban. Ez lassíthatja a modernizációt, az innovációt és a kapacitásbővítést, ami hosszú távon hátráltathatja a magyar gazdaság növekedési potenciálját.
A munkaerőpiac dinamikája a válság idején
A munkaerőpiac Magyarországon a válság ellenére viszonylag ellenállónak bizonyult, legalábbis a munkanélküliségi ráta tekintetében. Bár a gazdasági növekedés lassult, sőt bizonyos negyedévekben recesszióba fordult, a foglalkoztatottság szintje magas maradt. Ennek egyik oka a korábbi években kialakult jelentős munkaerőhiány, amely pufferként működött a gazdasági lassulás idején.
Azonban a felszín alatt komoly változások zajlanak. A reálbérek alakulása aggodalomra ad okot. Az inflációt meghaladó béremelések elmaradása miatt a munkavállalók vásárlóereje csökkent, ami elégedetlenséget szülhet és nyomást gyakorolhat a bértárgyalásokra. A vállalkozások számára a bérek emelése további költségnövekedést jelent, miközben az infláció elleni küzdelemben a profitabilitás fenntartása is kihívást jelent.
Bizonyos ágazatokban, mint például az energiaigényes iparágakban vagy az építőiparban, ahol a kereslet visszaesett, már megjelentek a létszámleépítések jelei. Más szektorokban, mint például az IT, a szolgáltatások vagy az egészségügy, továbbra is fennáll a szakemberhiány, ami paradox módon még a válság idején is bérfelhajtó hatással járhat.
A munkaerőpiaci mobilitás is megváltozhat. A bizonytalan gazdasági környezetben a munkavállalók kevésbé hajlandóak munkahelyet váltani, ami csökkentheti a fluktuációt. Ugyanakkor a magas infláció és a megélhetési költségek emelkedése arra kényszeríthet egyeseket, hogy jobb fizetés után nézzenek, akár külföldön is, ami felgyorsíthatja az elvándorlást, különösen a képzett munkaerő körében.
A válság hosszú távon strukturális változásokat is hozhat a munkaerőpiacon. A digitalizáció és az automatizáció felgyorsulása, valamint a zöld átmenet új képességeket és szakmákat igényelhet, miközben mások iránti kereslet csökkenhet. A képzési és átképzési programok szerepe felértékelődik annak érdekében, hogy a munkaerőpiac rugalmasan tudjon alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz.
Állami válaszok és a költségvetési politika
A magyar kormány a gazdasági válságra számos intézkedéssel reagált, amelyek célja az infláció elleni küzdelem, a háztartások és a vállalkozások terheinek enyhítése, valamint a gazdasági stabilitás fenntartása volt. Ezek az intézkedések azonban magukban hordozták a költségvetési egyensúly romlásának kockázatát is.
Az egyik legjelentősebb beavatkozás az ársapkák bevezetése volt, többek között az alapvető élelmiszerekre és az üzemanyagra. Ezek az intézkedések rövid távon enyhítették a fogyasztói árak emelkedését, de torzították a piaci mechanizmusokat, hiányt okozhattak és jelentős terhet róttak a kereskedőkre, illetve az állami költségvetésre. Hasonlóan, a rezsicsökkentés fenntartása a lakossági fogyasztás egy részéig szintén jelentős kiadást jelentett az állam számára az emelkedő energiaárak mellett.
A vállalkozások támogatására különböző programok indultak, például a Széchenyi Kártya Program keretében nyújtott kedvezményes hitelek vagy az energiahatékonysági beruházások ösztönzése. Ezek az intézkedések segíthetik a cégeket a túlélésben és az alkalmazkodásban, de az állami források korlátozottak, és a támogatások célzottabbá tételére lehet szükség.
A költségvetési hiány jelentősen megnőtt a válság idején. A magasabb kamatkörnyezet növeli az államadósság finanszírozásának költségeit, miközben az adóbevételek növekedése lassulhat a gazdasági aktivitás visszafogásával. Az államadósság Magyarországon bár a korábbi években csökkenő tendenciát mutatott, a válság hatására ismét emelkedésnek indulhatott, ami hosszú távon fenntarthatósági kérdéseket vet fel.
| Mutató | 2021 (tény) | 2022 (tény) | 2023 (előrejelzés) |
|---|---|---|---|
| GDP növekedés (%) | 7.1 | 4.6 | 0.5 – 1.5 |
| Infláció (éves átlag, %) | 5.1 | 14.5 | 17.5 – 19.5 |
| Költségvetési hiány (GDP %-ában) | 6.8 | 6.2 | 4.0 – 5.0 |
| Államadósság (GDP %-ában) | 76.8 | 73.3 | 73.0 – 75.0 |
(Megjegyzés: Az adatok tájékoztató jellegűek, a valós értékek eltérhetnek a különböző forrásoktól és az aktuális gazdasági folyamatoktól.)
A kormányzati intézkedések hatékonysága és fenntarthatósága kulcsfontosságú lesz a válságból való kilábalás szempontjából. A fiskális konszolidáció, azaz a költségvetési fegyelem helyreállítása elengedhetetlen a hosszú távú stabilitáshoz és a befektetői bizalom visszaszerzéséhez.
Monetáris politika és a jegybank szerepe
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdasági válság kezelésében, elsősorban az árstabilitás fenntartásán és a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosításán keresztül. Az elmúlt időszakban az MNB rendkívül agresszív monetáris politikát folytatott az infláció letörése és a forint árfolyamának stabilizálása érdekében.
A kamatdöntések logikája egyértelmű volt: a referencia kamatlábak drasztikus emelése, amely a régióban, sőt Európában is a legmagasabbak közé tartozott, célja az volt, hogy hűtse a gazdaságot, csökkentse a keresletet és ezáltal fékezze az inflációt. A magas kamatok vonzóbbá teszik a forintban denominált eszközöket a külföldi befektetők számára, ami segíthet a forint gyengülésének megállításában és az árfolyam stabilizálásában.
Ugyanakkor a szigorú monetáris politika jelentős mellékhatásokkal jár. A magas kamatlábak drágítják a hitelezést a vállalatok és a háztartások számára, ami fékezi a beruházásokat és a fogyasztást. Ez a gazdasági növekedés lassulásához, sőt recesszióhoz vezethet. Az MNB-nek egyensúlyoznia kell az infláció letörése és a gazdasági aktivitás fenntartása között, ami rendkívül nehéz feladat egy ilyen komplex válsághelyzetben.
A jegybanknak a pénzügyi stabilitás fenntartása is kiemelt feladata. A magas infláció és a gazdasági bizonytalanság növeli a kockázatokat a bankrendszerben, például a nem teljesítő hitelek arányának emelkedését. Az MNB feladata, hogy felügyelje a bankokat és biztosítsa, hogy azok megfelelő tőke- és likviditási pufferekkel rendelkezzenek a sokkok elnyelésére.
A jegybanki kommunikáció is kritikus fontosságú. A piacok és a gazdasági szereplők várakozásainak menedzselése, a monetáris politikai célok és eszközök világos kommunikálása elengedhetetlen a bizalom fenntartásához és az inflációs várakozások lehorgonyzásához. A hiteles és kiszámítható monetáris politika hozzájárulhat a magyar gazdaság kilátásainak javításához.
Nemzetközi kitekintés és az EU-s források jelentősége
A magyar gazdaság mélyen integrálódott a globális és különösen az európai gazdaságba, így a nemzetközi folyamatok kulcsfontosságúak a hazai helyzet megértéséhez. A globális recessziós félelmek, az európai gazdaság lassulása és a geopolitikai feszültségek mind-mind befolyásolják Magyarország gazdasági teljesítményét.
Az európai uniós források jelentősége megkérdőjelezhetetlen a magyar gazdaság számára. Az elmúlt évtizedekben az EU-s transzferek jelentősen hozzájárultak az infrastruktúra fejlesztéséhez, a beruházások ösztönzéséhez és a felzárkózáshoz. Azonban az EU-s források folyósítása körüli bizonytalanságok, a jogállamisági viták és az ebből fakadó késedelmek komoly aggodalmakat vetnek fel.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében Magyarországnak járó, mintegy 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás és a kohéziós források egy részének felfüggesztése súlyos csapást jelenthet a gazdaságra. Ezek a források kritikusak lennének a válságból való kilábaláshoz, a zöld átmenet finanszírozásához és a digitális transzformáció felgyorsításához. A források elmaradása pótlólagos költségvetési terhet jelenthet, vagy a fejlesztések elhalasztásához vezethet.
A külföldi befektetések szintén kulcsfontosságúak. Magyarország vonzó célpont volt az FDI (közvetlen külföldi tőkebefektetések) számára, különösen az autóiparban és a feldolgozóiparban. Azonban a gazdasági bizonytalanság, a magas infláció, a forint volatilitása és az EU-val fennálló feszültségek ronthatják a befektetői klímát. A bizalom helyreállítása és a kiszámítható jogi és gazdasági környezet biztosítása elengedhetetlen a további befektetések vonzásához.
A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok is átalakulóban vannak. A globális ellátási láncok újrarendeződése, a regionális blokkok erősödése és a protekcionista tendenciák mind befolyásolják a magyar export és import kilátásait. A diverzifikáció, az új piacok keresése és a hazai hozzáadott érték növelése segíthet a külső sokkokkal szembeni ellenálló képesség fokozásában.
Strukturális kihívások és hosszú távú következmények
A gazdasági válság Magyarországon nem csupán ciklikus jelenség, hanem rávilágít a gazdaság mélyebben gyökerező strukturális kihívásaira is. Ezek a problémák, ha nem kezelik őket hatékonyan, hosszú távon gátolhatják a fenntartható növekedést és a versenyképesség javítását.
Az egyik legfontosabb strukturális probléma a versenyképesség. Bár az elmúlt években történtek előrelépések, a magyar gazdaság még mindig jelentős mértékben függ a külföldi befektetésektől és az összeszerelő iparágaktól. A magasabb hozzáadott értékű termelés és szolgáltatások arányának növelése, az innováció ösztönzése és a K+F (kutatás-fejlesztés) kiadások növelése elengedhetetlen a hosszú távú prosperitáshoz.
A demográfiai problémák szintén komoly kihívást jelentenek. A csökkenő és öregedő népesség, valamint a képzett munkaerő elvándorlása súlyosbítja a munkaerőhiányt és terhet ró a nyugdíj- és egészségügyi rendszerekre. Ezen problémák kezelése komplex társadalmi és gazdaságpolitikai intézkedéseket igényel, beleértve a családpolitika erősítését, az oktatási rendszer fejlesztését és a bevándorlás menedzselését.
A zöld átmenet finanszírozása egy másik hatalmas feladat. Magyarországnak jelentős beruházásokra van szüksége az energiafüggőség csökkentéséhez, a megújuló energiaforrások hasznosításához és a klímacélok eléréséhez. Ez nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdasági szükségszerűség is, hiszen csökkenti a külső energiafüggőséget és növeli az energiaellátás biztonságát. Azonban ezek a beruházások hatalmas tőkét igényelnek, amit a válság idején nehezebb előteremteni.
A digitális transzformáció felgyorsítása szintén kulcsfontosságú. A digitalizáció nemcsak a hatékonyságot növeli a vállalkozásokban, hanem új üzleti modelleket és szolgáltatásokat is lehetővé tesz. A digitális infrastruktúra fejlesztése, a digitális készségek erősítése a munkaerőben és a digitális közigazgatás fejlesztése mind hozzájárulhat a gazdaság ellenálló képességének növeléséhez.
Ezek a strukturális kihívások azt sugallják, hogy a jelenlegi válság nem csupán egy átmeneti nehézség, hanem egy lehetőség is lehet a mélyreható reformokra és a gazdaság hosszú távú pályájának újradefiniálására. A sikeres alkalmazkodás és a reformok végrehajtása meghatározza, hogy a magyar gazdaság mennyire lesz képes ellenállóvá válni a jövőbeni sokkokkal szemben és fenntarthatóan növekedni.
Lehetséges kimenetelek és forgatókönyvek
A gazdasági válság Magyarországon több lehetséges kimenetellel is járhat, attól függően, hogy a globális és hazai tényezők hogyan alakulnak, és milyen hatékonysággal reagálnak a döntéshozók. Különböző forgatókönyvek vázolhatók fel, amelyek segíthetnek a jövőbeli pályák megértésében és a felkészülésben.
Az egyik optimista forgatókönyv egy gyors fellendülés (V-alakú). Ez akkor következhet be, ha a globális infláció gyorsabban csökken a vártnál, az energiaárak stabilizálódnak vagy mérséklődnek, az ellátási láncok helyreállnak, és az EU-s források is megnyílnak. Ebben az esetben a jegybank enyhíthetné a monetáris politikát, ami ösztönözné a beruházásokat és a fogyasztást. A kormányzati intézkedések célzottabbá válhatnának, és a költségvetési egyensúly is javulhatna. Ez a forgatókönyv gyorsan helyreállítaná a bizalmat és a növekedési pályára állítaná a gazdaságot.
Egy kevésbé optimista, de reálisabb forgatókönyv egy elhúzódó stagnálás (L-alakú), vagy egy lassú, fokozatos kilábalás. Ebben az esetben az infláció lassabban csökken, a globális gazdaság tartósan gyenge marad, és az EU-s források folyósítása továbbra is bizonytalan. A jegybanknak hosszabb ideig kellene fenntartania a szigorú monetáris politikát, ami fékezné a növekedést. A vállalkozások és háztartások terhei is tartósabbak lennének, ami hosszú távon csökkentené a beruházási kedvet és a fogyasztást. Ez a forgatókönyv a magyar gazdaság versenyképességét is gyengíthetné.
Egy harmadik lehetőség egy ciklikus ingadozás (W-alakú), ahol a fellendülést újabb recessziós hullám követi. Ez akkor fordulhat elő, ha a globális környezetben újabb sokkok jelentkeznek (pl. újabb energiaár-emelkedés, geopolitikai konfliktusok eszkalációja), vagy ha a hazai gazdaságpolitika nem tud hatékonyan reagálni a változásokra. Ez a forgatókönyv rendkívül magas bizonytalanságot jelentene, és megnehezítené a hosszú távú tervezést a gazdaság minden szereplője számára.
A forgatókönyvek közötti különbséget nagymértékben befolyásolja a reziliencia építése. Az ellenálló képesség növelése a gazdaság minden szintjén – a háztartások pénzügyi felkészültségétől a vállalatok alkalmazkodóképességén át az államháztartás stabilitásáig – kulcsfontosságú. Ez magában foglalja a diverzifikációt, az innovációt, a képzést, a hatékony válságkezelést és a nemzetközi együttműködést.
„A jövő útja nem egyetlen előre meghatározott pálya, hanem egy sor lehetséges forgatókönyv, amelyek kimenetele rajtunk múlik: a hozott döntéseken és az alkalmazkodóképességünkön.”
A magyar gazdaság ellenálló képessége és a jövő útja
A magyar gazdaság számos alkalommal bizonyította már ellenálló képességét a múltban, túljutva különböző válságokon. A jelenlegi kihívások azonban komplexebbek és sokrétűbbek, mint a korábbiak, ezért a sikeres kilábalás és a fenntartható növekedési pálya eléréséhez alapvető változtatásokra és hosszú távú stratégiára van szükség.
Az egyik legfontosabb terület az innováció és az oktatás fejlesztése. A magas hozzáadott értékű termelés és szolgáltatások arányának növelése, a digitális technológiák széleskörű alkalmazása és a K+F tevékenység ösztönzése elengedhetetlen. Ehhez azonban olyan oktatási rendszerre van szükség, amely felkészíti a jövő munkaerejét a változó igényekre, és támogatja az élethosszig tartó tanulást.
A regionális együttműködés és az EU-val való konstruktív párbeszéd szintén kulcsfontosságú. Az EU-s forrásokhoz való hozzáférés biztosítása, a közös uniós piac előnyeinek maximális kihasználása és a regionális ellátási láncokba való mélyebb integráció növelheti a gazdaság stabilitását és növekedési potenciálját. A geopolitikai feszültségek idején a megbízható szövetségek és partnerségek felértékelődnek.
A diverzifikáció minden szinten elengedhetetlen. Az energiaforrások diverzifikálása csökkenti a külső függőséget és az árfolyamkockázatokat. A termelői bázis diverzifikálása, azaz nem csak egy-két nagy iparágra támaszkodni, hanem a KKV-k erősítése és a különböző szektorok fejlesztése is növeli az ellenálló képességet. A exportpiacok diverzifikálása pedig csökkenti a függőséget egy-egy nagy kereskedelmi partnertől.
A fiskális és monetáris politika finomhangolása is elengedhetetlen. A költségvetési fegyelem helyreállítása, az államadósság csökkentése és a célzott, hatékony támogatási programok bevezetése stabil alapot teremthet. A jegybanknak továbbra is elkötelezettnek kell maradnia az árstabilitás mellett, miközben figyelembe veszi a gazdasági növekedés igényeit is.
A fenntartható gazdaság felé vezető út nem rövid és nem könnyű, de a jelenlegi válság egyfajta katalizátorként is szolgálhat a szükséges változtatások felgyorsításához. A kihívások ellenére a magyar gazdaság rendelkezik azokkal a potenciálokkal és erőforrásokkal, amelyekkel képes lehet túljutni ezen az időszakon, és megerősödve kilábalni belőle. Ehhez azonban stratégiai gondolkodásra, rugalmasságra és a különböző gazdasági szereplők közötti együttműködésre van szükség.
