A cikk tartalma Show
A modern autók motorjai kifinomult mérnöki csodák, amelyek precízen hangolt alkatrészek ezreit foglalják magukba. E bonyolult rendszerben számos kisebb, de annál fontosabb komponens dolgozik azon, hogy a motor a lehető legoptimálisabban, leghatékonyabban és legtisztábban működjön. Ezen kulcsfontosságú elemek egyike a kartergáz szelep, vagy angolul PCV szelep (Positive Crankcase Ventilation valve). Bár sok autótulajdonos számára ismeretlen lehet a neve, létfontosságú szerepet játszik a motor egészségének megőrzésében és az autó megbízható működésében. Ennek a kis alkatrésznek a meghibásodása súlyos következményekkel járhat, amelyek nemcsak a motor teljesítményét rontják, hanem akár jelentős javítási költségeket is okozhatnak.
A következőkben részletesen megvizsgáljuk, mi is pontosan a kartergáz szelep, hogyan működik, miért elengedhetetlen a motorvédelem szempontjából, milyen tünetek jelezhetik a hibáját, és hogyan gondoskodhatunk a megfelelő karbantartásáról. Célunk, hogy teljes körű, szakmailag hiteles és érthető képet adjunk erről a gyakran alábecsült, de kulcsfontosságú alkatrészről.
A belső égésű motor működésének alapjai és a kartergáz keletkezése
Mielőtt belemerülnénk a kartergáz szelep rejtelmeibe, érdemes röviden áttekinteni a belső égésű motor működésének alapjait, különös tekintettel arra, hogyan keletkezik a kartergáz. A motorban az üzemanyag-levegő keverék elég, ami robbanásszerűen táguló gázokat hoz létre. Ezek a gázok nyomják le a dugattyúkat, mozgásba hozva a főtengelyt, és ezzel generálva az autó meghajtásához szükséges erőt.
Ideális esetben a dugattyúk és a hengerfal közötti tömítést a dugattyúgyűrűk biztosítják. Azonban még a tökéletes állapotú motorokban sem zárnak hermetikusan ezek a gyűrűk. Mindig van egy minimális rés, amelyen keresztül az égéstermékek és az el nem égett üzemanyag gőzei átszivároghatnak a dugattyúgyűrűk mellett, lefelé a forgattyúházba, vagyis a karterbe. Ez a jelenség az úgynevezett blow-by gázok keletkezése.
Ezek a gázok, amelyeket összefoglalóan kartergáznak nevezünk, üzemanyag-gőzöket, vízgőzt, szén-dioxidot, nitrogén-oxidokat és egyéb égéstermékeket tartalmaznak. Ha ezeket a gázokat nem távolítanánk el a karterből, felgyűlnének, és számos súlyos problémát okoznának a motornak. A kartergáz rendszer pontosan ezen gázok elvezetésére és kezelésére szolgál, melynek központi eleme a kartergáz szelep.
A blow-by gázok természetes velejárói a belső égésű motor működésének, de megfelelő kezelés nélkül komoly károkat okozhatnak a motorban és a környezetben.
Mi az a kartergáz szelep (PCV szelep)?
A kartergáz szelep, vagy PCV szelep egy viszonylag egyszerű, mégis rendkívül intelligens mechanikai alkatrész, amely a motor forgattyúházából a szívócsőbe irányítja a kartergázokat. Fő feladata, hogy szabályozza a karterből kiáramló gázok mennyiségét a motor aktuális terhelésétől és fordulatszámától függően.
Ez a szelep egy egyirányú szelepet tartalmaz, amely megakadályozza a levegő visszaáramlását a szívócsőből a karterbe. A szelep belsejében található egy rugóval terhelt dugattyú vagy golyó, amely a szívócsőben uralkodó vákuum és a karterben lévő nyomás különbségére reagálva nyit vagy zár. A szelep működése dinamikus, azaz folyamatosan alkalmazkodik a motor üzemállapotához.
A PCV rendszer nem csupán egy szelepből áll, hanem magában foglalja a szelepet a hozzá kapcsolódó tömlőkkel és csatlakozásokkal, amelyek a kartert a motor szívórendszerével kötik össze. Ez a rendszer biztosítja a pozitív kartergáz szellőztetést, ami azt jelenti, hogy a karterben keletkező nyomáskülönbség és a szívócső vákuuma révén aktívan kiszívja a kartergázokat.
A kartergáz szelep története és fejlődése
A kartergázok problémája nem új keletű jelenség a motorgyártásban. Már a belső égésű motorok korai szakaszában is felismerték, hogy a karterben felgyülemlő gázok gondot okoznak. Kezdetben egyszerű “lélegző” csöveket alkalmaztak, amelyek a kartert a szabad levegővel kötötték össze. Ezek a csövek egyszerűen a jármű alá vezették ki a gázokat, ami nyilvánvalóan környezetszennyező és nem túl hatékony megoldás volt.
Az 1950-es években, a környezetvédelmi tudatosság növekedésével és a szmog problémájának felismerésével az Egyesült Államokban Kaliforniában kezdték el szigorítani a járművek károsanyag-kibocsátására vonatkozó előírásokat. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a kartergázok légkörbe juttatása elfogadhatatlan. Az égéstermékek, különösen a szénhidrogének jelentős mértékben hozzájárultak a légszennyezéshez.
Ez a nyomás vezetett a pozitív kartergáz szellőztető (PCV) rendszer kifejlesztéséhez és széles körű bevezetéséhez az 1960-as évek elején. Az első PCV szelepek viszonylag egyszerűek voltak, de forradalmi változást hoztak a motorok működésében és a környezetvédelemben. A rendszer lényege, hogy a kartergázokat nem a szabadba engedi, hanem visszavezeti a motor szívórendszerébe, ahol azok újra elégetésre kerülnek.
Azóta a PCV rendszerek folyamatosan fejlődtek. A modern motorokban gyakran találkozunk komplexebb rendszerekkel, amelyek olajleválasztókat, fűtött tömlőket és elektronikusan vezérelt szelepeket is tartalmazhatnak, különösen a turbófeltöltős és a dízel motorok esetében. A cél azonban mindig ugyanaz maradt: hatékonyan elvezetni a kartergázokat, megőrizni a motor tisztaságát és csökkenteni a károsanyag-kibocsátást.
Hogyan működik a kartergáz szelep?

A kartergáz szelep működésének megértéséhez kulcsfontosságú a motor különböző üzemállapotainak és az azokban uralkodó nyomásviszonyoknak az ismerete. A szelep intelligensen reagál ezekre a változásokra, biztosítva a megfelelő légáramlást a karterből a szívórendszerbe.
Alapelv: Vákuum, nyomáskülönbség és a szelep állapota
A PCV szelep működésének alapja a motor szívócsövében keletkező vákuum és a karterben lévő nyomás közötti különbség. A motor járása során, különösen alapjáraton és részterhelésen, a szívócsőben jelentős vákuum uralkodik. A karterben ezzel szemben a blow-by gázok miatt enyhe túlnyomás alakul ki. Ez a nyomáskülönbség hajtja a gázok áramlását a karterből a szívórendszerbe, a PCV szelepen keresztül.
A szelep belsejében lévő mozgó alkatrész (gyakran egy dugattyú vagy golyó) egy rugó ellenében mozog. A szívócső vákuuma “húzza” a szelepet, míg a karterben lévő nyomás és a rugó ereje “tolja”. A szelep állapota – mennyire van nyitva – ezen erők egyensúlyától függ.
Üresjárati és részterheléses működés
Amikor a motor alapjáraton vagy részterhelésen működik, a szívócsőben a vákuum a legerősebb. Ebben az esetben a PCV szelep csak enyhén van nyitva, korlátozva a kartergázok áramlását. Ez azért fontos, mert alapjáraton kevesebb blow-by gáz keletkezik, és a túl sok levegő (kartergáz) bejutása a szívócsőbe felboríthatná az üzemanyag-levegő keverék arányát, ami instabil alapjárathoz vagy leálláshoz vezethetne.
A szelep ebben az állapotban is biztosítja a karter enyhe szellőzését, megakadályozva a nyomás felépülését, de minimalizálva a szívócsőbe jutó gázok mennyiségét, hogy a motorvezérlő elektronika (ECU) pontosan tudja szabályozni a befecskendezett üzemanyag mennyiségét.
Teljes terhelés alatti működés (blow-by)
Teljes terhelésen, például gyorsításkor vagy nagy sebességnél, a motor fordulatszáma magas, és a szívócsőben a vákuum jelentősen lecsökken, vagy akár megszűnik. Ebben az esetben a blow-by gázok mennyisége megnő a motorban uralkodó nagyobb nyomás és hőmérséklet miatt.
A PCV szelep ebben az állapotban teljesen nyitva van, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű kartergázt tudja elvezetni. Mivel a szívócső vákuuma minimális, a gázok a légszűrőházba vagy a szívócső elé, a pillangószelep elé kerülnek, ahol a motor a friss levegővel együtt beszívja és elégeti őket. Ez a “másodlagos” útvonal biztosítja, hogy még nagy terhelés mellett is elvezetődjenek a gázok, megakadályozva a karterben a túlnyomás kialakulását.
Különböző típusok és rendszerek
Bár az alapelv azonos, a PCV szelepek és rendszerek kialakítása motortípusonként eltérhet. Léteznek:
- Fix nyílású szelepek: Egyszerűbb motorokban találhatók, ahol a szelep átmérője állandó, és a vákuum szabályozza az áramlást.
- Változó áramlású szelepek: A leggyakoribb típus, ahol a belső mechanizmus (dugattyú, golyó) mozgásával szabályozza az áramlási keresztmetszetet.
- Olajleválasztós rendszerek: Különösen a modern dízel- és turbófeltöltős benzinmotorokban gyakoriak. Ezek a rendszerek magukban foglalnak egy olajleválasztót (oil separator), amely kiszűri az olajködöt a kartergázokból, mielőtt azok visszakerülnének a szívórendszerbe. Ez megakadályozza az olaj lerakódását a szívócsőben és az égéstérben, ami különösen a direkt befecskendezéses motoroknál kritikus.
Az olajleválasztók működhetnek centrifugális erővel (ciklon leválasztók) vagy speciális szűrőanyaggal (koaleszcens szűrők). Céljuk, hogy a kartergázok a lehető legtisztábban érkezzenek vissza a motorba, minimalizálva a lerakódásokat és a károsanyag-kibocsátást.
Miért létfontosságú a kartergáz szelep a motorod számára?
A kartergáz szelep jelentősége messze túlmutat azon, hogy csupán egy apró alkatrész a motorban. Számos kulcsfontosságú funkciót lát el, amelyek nélkülözhetetlenek a motor hosszú távú, megbízható és hatékony működéséhez.
Környezetvédelem és károsanyag-kibocsátás csökkentése
Ez volt az egyik elsődleges oka a PCV rendszer bevezetésének. A kartergázok jelentős mennyiségű el nem égett szénhidrogént (üzemanyag-gőzt) tartalmaznak, amelyek rendkívül károsak a környezetre, hozzájárulnak a szmog és az ózonképződéshez. A PCV szelep visszavezeti ezeket a gázokat az égéstérbe, ahol újra elégetésre kerülnek. Ezzel drasztikusan csökken a jármű károsanyag-kibocsátása, és a motor működése sokkal környezetbarátabbá válik.
A kartergáz szelep nem csupán a motor belső egészségét, hanem a környezet tisztaságát is szolgálja, csökkentve a káros szénhidrogének kibocsátását.
Motorolaj tisztaságának megőrzése és élettartamának növelése
A kartergázok nem csak üzemanyag-gőzöket, hanem vízgőzt, savas égéstermékeket és szénrészecskéket is tartalmaznak. Ha ezek felgyűlnek a karterben, gyorsan szennyezik a motorolajat. A vízgőz lecsapódik, és az olajjal emulziót képezhet (olajsár), a savas gázok pedig korrodálhatják a motor belső alkatrészeit és felgyorsítják az olaj lebomlását. A kartergáz szelep folyamatosan elvezeti ezeket a szennyeződéseket, megőrizve a motorolaj tisztaságát és kenési képességét. Ezáltal jelentősen hozzájárul a motorolaj és a motor belső alkatrészeinek élettartamának növeléséhez.
Motor belső nyomásának szabályozása és tömítések védelme
A blow-by gázok felgyülemlése a karterben túlnyomást eredményezne. Ez a túlnyomás rendkívül káros lenne a motorra. Először is, a nyomás kinyomná az olajat a motor tömítései (főtengely szimeringek, szelepdekli tömítés, olajteknő tömítés) mellett, ami súlyos olajszivárgáshoz vezetne. Másodszor, a túlnyomás akadályozná a dugattyúk szabad mozgását, növelve a súrlódást és csökkentve a motor hatékonyságát. A PCV szelep fenntartja a karterben az ideális enyhe vákuumot vagy közel légköri nyomást, megvédve a tömítéseket és biztosítva a motor szabad működését.
Üzemanyag-fogyasztás optimalizálása
A kartergázok visszavezetése és elégetése nem csak a környezetnek jó, hanem az üzemanyag-hatékonyságot is javítja. Az el nem égett üzemanyag-gőzök hasznosításával a motor kevesebb “pazarló” anyagot bocsát ki, és hatékonyabban használja fel az energiát. Egy jól működő PCV rendszer hozzájárul az üzemanyag-fogyasztás optimalizálásához, ami hosszú távon jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.
Motor élettartamának és teljesítményének fenntartása
Összességében a kartergáz szelep biztosítja a motor belső tisztaságát, megakadályozza a káros lerakódásokat, védi az olajat és a tömítéseket, valamint fenntartja az optimális belső nyomásviszonyokat. Mindez hozzájárul a motor egészséges működéséhez, a maximális motor élettartam eléréséhez és a stabil motor teljesítmény fenntartásához. Egy elhanyagolt PCV rendszer súlyos és költséges motorproblémákhoz vezethet, mint például a gyorsított kopás, a turbófeltöltő meghibásodása, vagy akár a motor teljes tönkremenetele.
A kartergáz szelep meghibásodásának jelei és okai
Mint minden mozgó alkatrész, a kartergáz szelep is meghibásodhat az idő múlásával. A hibás működés számos tünetet produkálhat, amelyek figyelmeztetik az autóst a problémára. A meghibásodás okai általában a lerakódásokból és az anyagfáradásból erednek.
A meghibásodás főbb okai
- Eldugulás (lerakódások, olajsár): Ez a leggyakoribb hiba. Az olajgőzökből, vízgőzből és égéstermékekből származó lerakódások, különösen az úgynevezett olajsár, eltömíthetik a szelep belső járatait vagy megakadályozhatják a belső dugattyú szabad mozgását. Ezáltal a szelep vagy állandóan nyitott, vagy állandóan zárt állapotban ragad.
- Nyitott állapotban ragadás: Ha a szelep nyitott állapotban ragad, túl sok levegő (kartergáz) jut a szívócsőbe, különösen alapjáraton. Ez felborítja az üzemanyag-levegő arányt, és a motorvezérlő egység (ECU) nem tudja megfelelően szabályozni a keveréket.
- Zárt állapotban ragadás: Ha a szelep zárt állapotban ragad, a kartergázok nem tudnak elvezetődni. Ez túlnyomást okoz a karterben, ami súlyos problémákhoz vezet.
- Törés, repedés: A szelep anyaga idővel elöregedhet, rideggé válhat és megrepedhet, különösen a műanyag alkatrészek. Ez levegő szivárgását okozhatja, ami befolyásolja a vákuumot és a szelep működését.
- Rugalmasság elvesztése: A szelepben lévő rugó idővel elveszítheti rugalmasságát, ami szintén befolyásolja a szelep működését és szabályozását.
Jellemző tünetek, amelyek hibás kartergáz szelepre utalhatnak
A kartergáz szelep meghibásodás számos árulkodó jelet produkálhat, amelyekre érdemes odafigyelni:
- Motorhibák és alapjárati ingadozás:
- Durva alapjárat: Ha a szelep nyitott állapotban ragad, túl sok fals levegő kerül a szívórendszerbe, ami instabil, egyenetlen alapjárathoz vezethet. A motor rázkódhat, vagy nehezen tartja az alapjárati fordulatszámot.
- Gyújtáskimaradás (misfire): A helytelen üzemanyag-levegő keverék miatt egyes hengerekben nem történik meg az égés, ami gyújtáskimaradáshoz vezet.
- Motor leállása: Extrém esetekben a motor akár le is állhat, különösen lassításkor vagy megálláskor.
- Olajfogyasztás növekedése:
- Túl magas olajfogyasztás: Ha a szelep nyitott állapotban ragad, a túl erős vákuum a karterből olajat szívhat be a szívócsőbe, ami elégetésre kerül. Ez jelentős olajfogyasztás növekedéséhez vezethet.
- Kék füst a kipufogóból: Az elégetett olaj jellemzően kékes színű füstöt eredményez, különösen gyorsításkor vagy motorfékezés után.
- Olajszivárgás és tömítéskárosodás:
- Motorolaj szivárgása: Ha a szelep zárt állapotban ragad, túlnyomás keletkezik a karterben, ami kinyomja az olajat a motor tömítései (szelepdekli, olajteknő, főtengely szimeringek) mellett. Ez látható olajszivárgást eredményez a motorblokkon.
- Motorhiba lámpa (Check Engine Light):
- A hibás PCV szelep gyakran okoz hibakódot, amelyet a motorvezérlő egység (ECU) észlel. A motorhiba lámpa kigyulladhat a műszerfalon, jelezve, hogy valamilyen probléma van a motorvezérléssel vagy a károsanyag-kibocsátással.
- Fütyülő, sziszegő hangok a motor felől:
- Ha a szelep meghibásodik, különösen, ha eldugul, vagy a hozzá kapcsolódó tömlők repedtek, szokatlan fütyülő vagy sziszegő hangok hallatszódhatnak a motorból. Ez a vákuum szivárgására vagy a szelep belsejében lévő alkatrészek nem megfelelő mozgására utalhat.
- Rosszabb gyorsulás, teljesítményvesztés:
- A helytelen üzemanyag-levegő keverék és az esetleges gyújtáskimaradások miatt a motor teljesítménye csökkenhet, és a gyorsulás is romolhat.
- Olajlerakódások a szívórendszerben:
- Ha az olajleválasztóval ellátott PCV rendszer hibás, vagy a szelep nyitott állapotban ragad, olajköd kerülhet a szívócsőbe és a szívószelepekre. Ez különösen a direkt befecskendezéses motoroknál okozhat szívószelep lerakódásokat, ami tovább rontja a motor hatékonyságát és teljesítményét.
Ezen tünetek észlelésekor érdemes minél hamarabb ellenőriztetni a kartergáz rendszert egy szakemberrel, vagy elvégezni az otthoni diagnosztikai lépéseket, mielőtt komolyabb és drágább motorhiba alakulna ki.
A kartergáz szelep ellenőrzése és diagnosztikája
A kartergáz szelep rendszeres ellenőrzése segíthet megelőzni a súlyosabb motorproblémákat. Bár a professzionális diagnosztika a legbiztosabb, néhány egyszerű otthoni teszttel is felmérhető a szelep állapota.
Egyszerű otthoni tesztek
- A szelep “fütyülő” hangjának ellenőrzése:
- Indítsa be a motort, és hagyja alapjáraton járni.
- Hallgassa meg a PCV szelep környékét. Egy jól működő szelep általában enyhe “kattogó” vagy “fütyülő” hangot adhat ki, ami a belső alkatrész mozgására utal.
- Ha a szelep eldugult, vagy nyitott állapotban ragadt, szokatlan sziszegő, szívó hangot hallhat, vagy éppen semmilyen hangot sem ad.
- Olajbetöltő sapka vagy nívópálca teszt:
- Járó motornál (alapjáraton) óvatosan vegye le az olajbetöltő sapkát vagy húzza ki a nívópálcát.
- Ha a PCV rendszer megfelelően működik, enyhe vákuumot vagy enyhe szívó hatást kell éreznie a nyíláson. A sapka könnyedén “tapadni” fog a nyíláshoz, vagy ha felemeli, enyhe szívó hangot hall.
- Ha erős nyomás jön ki a nyíláson (a sapka “ugrál” vagy gőz áramlik ki), az a szelep elzáródására utal, ami túlnyomást okoz a karterben.
- Ha nincs semmilyen vákuum vagy nyomás, az is problémára utalhat (pl. nyitott szelep vagy repedt tömlők).
- Szelep rázásos teszt (kivett szeleppel):
- Ha a szelep könnyen hozzáférhető, vegye ki a motorból.
- Rázza meg a szelepet. Ha működőképes, hallania kell a belső mechanizmus (pl. egy golyó) mozgását.
- Ha semmilyen hangot nem hall, vagy a szelep nehéznek tűnik, valószínűleg eldugult vagy beragadt.
- Fontos: Ez a teszt csak a szelep elzáródását vagy beragadását ellenőrzi, nem ad teljes képet az áramlási képességéről.
- Vákuumteszt (professzionálisabb otthoni teszt):
- Egy kézi vákuummérővel (vagy vákuumpumpával) ellenőrizhető a szelep áteresztőképessége.
- Csatlakoztassa a vákuummérőt a szelep azon oldalára, amely a szívócsőbe csatlakozik.
- Alapjáraton a mérőnek stabil vákuumot kell mutatnia. Ha a vákuum ingadozik, vagy túl alacsony/magas, az a szelep hibás működésére utalhat.
Professzionális diagnosztika
A legpontosabb diagnózist egy autószerelő műhelyben végezhetik el. A szakemberek speciális diagnosztikai eszközökkel, például füstgéppel ellenőrizhetik a PCV rendszer tömítettségét és működését. A hibakódok kiolvasása is segíthet azonosítani a problémát, mivel a PCV rendszer hibái gyakran okoznak releváns hibakódokat.
Gyakoriság
A PCV szelep ellenőrzését érdemes minden nagyobb szerviz alkalmával, vagy legalább évente egyszer elvégezni. Ha bármilyen gyanús tünetet észlel, azonnal ellenőriztesse a rendszert.
A kartergáz szelep cseréje és karbantartása

A kartergáz szelep egy kopó alkatrész, amelynek élettartama véges. Rendszeres karbantartással és időben történő cserével megelőzhetőek a súlyosabb motorproblémák.
Mikor kell cserélni a kartergáz szelepet?
A csere gyakorisága nagymértékben függ a gépjármű típusától, a gyártó ajánlásaitól, a motor állapotától és az olajcsere intervallumoktól. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb gyártó 30.000 és 80.000 kilométerenként javasolja a PCV szelep ellenőrzését, és szükség esetén a cseréjét. Egyes motoroknál, különösen azokon, amelyek hajlamosak az olajsár képződésére, vagy ahol a szelep nehezen hozzáférhető, a csere intervalluma rövidebb lehet.
A legfontosabb, hogy ne várja meg a súlyos tünetek megjelenését. Ha az ellenőrzés során a szelep hibásnak bizonyul, vagy ha a fentebb említett tünetek bármelyike tartósan fennáll, azonnal cseréltesse ki. Egy olcsó alkatrész időben történő cseréje megóvhatja a motort a sokszorosan drágább javításoktól.
A csere folyamata (általános leírás)
A PCV szelep cseréje motoronként eltérő lehet, de az alaplépések hasonlóak:
- Előkészületek: Győződjön meg róla, hogy a motor hideg. Készítse elő a szükséges szerszámokat és az új PCV szelepet.
- Helymeghatározás: Keresse meg a PCV szelepet. Ez általában a szelepdeklibe van csavarozva vagy pattintva, és egy gumitömlő köti össze a szívócsővel.
- A tömlők leválasztása: Óvatosan húzza le a szelepről a tömlőket. Ellenőrizze a tömlők állapotát is; ha repedezettek, elöregedtek vagy eltömődtek, azokat is cserélni kell.
- A régi szelep eltávolítása: Attól függően, hogy csavarozva vagy pattintva van, távolítsa el a régi szelepet.
- Az új szelep beszerelése: Helyezze be az új PCV szelepet a helyére, és csatlakoztassa vissza a tömlőket. Győződjön meg róla, hogy minden csatlakozás szorosan illeszkedik.
- Ellenőrzés: Indítsa be a motort, és ellenőrizze, hogy nincsenek-e szivárgások, és a motor járása stabil-e.
Bár a csere sok esetben egyszerűnek tűnhet, ha nem biztos a dolgában, vagy ha a szelep nehezen hozzáférhető, bízza szakemberre a munkát. Egy rosszul elvégzett csere vagy egy nem megfelelő alkatrész használata több kárt okozhat, mint hasznot.
Fontos szempontok
- Megfelelő alkatrész: Mindig az autógyártó által előírt, vagy azzal egyenértékű minőségű autóalkatrészt használjon. Az olcsó, nem megfelelő szelep gyorsan meghibásodhat, vagy nem látja el megfelelően a feladatát.
- Tömlők ellenőrzése és cseréje: A PCV rendszer tömlői is elöregedhetnek, megrepedhetnek vagy eltömődhetnek. Mindig ellenőrizze ezeket is, és szükség esetén cserélje ki őket az új szeleppel együtt.
- Tisztítás: Néhány esetben, ha a szelep még nincs teljesen eltömődve, megpróbálható a tisztítás speciális tisztítószerekkel. Azonban a legtöbb szakember a cserét javasolja, mivel a tisztítás nem garantálja a hosszú távú, megbízható működést.
Karbantartás a hosszú élettartamért
A kartergáz szelep hosszú élettartamának és a PCV rendszer hatékony működésének kulcsa a motor általános karbantartása:
- Rendszeres olajcsere: A motorolaj időben történő cseréje a gyártói előírások szerint alapvető. A tiszta olaj kevesebb lerakódást és olajsarat képez, ami kíméli a PCV szelepet.
- Minőségi motorolaj használata: Használjon mindig a gyártó által előírt minőségű és viszkozitású motorolajat. A rossz minőségű olaj gyorsabban lebomlik, és több lerakódást képez.
- Motor tisztán tartása: Kerülje a motor túlzottan rövid távú használatát, ami elősegíti a vízgőz lecsapódását és az olajsár képződését. Időnként menjen hosszabb utakon, hogy a motor elérje az üzemi hőmérsékletet, és kiégjenek a lerakódások.
Különbségek és változatok: Dízel, turbó és olajgyűjtő tartályok
A kartergáz rendszerek nem minden motorban azonosak. Különbségek adódnak a motor típusából, a feltöltés módjából és a technológiai fejlettségből adódóan. Fontos megérteni ezeket a különbségeket, különösen a modern motorok esetében.
Dízel motorok kartergáz rendszere
A dízel motorokban a PCV rendszer működési elve hasonló, de a részletek eltérőek lehetnek. A dízel motorok égése során jellemzően több koromrészecske és olajköd keletkezik a kartergázban. Emiatt a dízel motorok PCV rendszerei gyakran sokkal kifinomultabb olajleválasztókat igényelnek. Ezek a leválasztók alapvető fontosságúak, hogy megakadályozzák az olaj lerakódását a szívócsőben, az EGR (kipufogógáz-visszavezetés) szelepben és a turbófeltöltőben.
A dízel olajleválasztók lehetnek:
- Labirintus rendszerek: Egyszerűbb kialakítás, ahol a gázok egy labirintuson haladnak át, és az olajcseppek lecsapódnak a falakon.
- Ciklon leválasztók: Centrifugális erővel választják le az olajat. A gázok spirálisan áramlanak, az olajcseppek a falra tapadnak és lefolynak.
- Koaleszcens szűrők: Speciális szűrőanyagot használnak, amelyen áthaladva az apró olajcseppek nagyobbakká egyesülnek, majd lecsapódnak.
Egy eltömődött dízel olajleválasztó súlyos problémákat okozhat, mint például a turbófeltöltő meghibásodása, a szívórendszer eltömődése korommal és olajjal, valamint a motor teljesítményének csökkenése.
Turbófeltöltős motorok PCV rendszere
A turbófeltöltős motorok esetében a PCV rendszer még kritikusabb szerepet játszik. A turbófeltöltővel szerelt motorok jellemzően nagyobb nyomáson és hőmérsékleten működnek, ami több blow-by gázt eredményezhet. Emellett a turbófeltöltő magas fordulatszámon működik, és érzékeny az olajminőségre és a lerakódásokra.
A turbós motorok PCV rendszerei gyakran komplexebbek, és különösen nagy hangsúlyt fektetnek az olajleválasztásra. A szívócsőben uralkodó nyomásviszonyok is eltérőek lehetnek: a turbó nyomás alatt a szívócsőben már nem vákuum, hanem túlnyomás uralkodik. Ebben az esetben a kartergázok elvezetését a turbó előtti, alacsony nyomású zónába terelik, vagy a légszűrőházba vezetik.
A hibás PCV szelep vagy olajleválasztó turbófeltöltős motorokban gyorsan olajlerakódásokhoz vezethet a turbófeltöltő lapátjain és csapágyain, ami jelentősen csökkenti annak élettartamát és hatékonyságát. Ezenkívül a szívórendszerbe jutó olaj gátolhatja az intercooler hatékonyságát is.
Olajgyűjtő tartályok (Catch Can): Előnyök és hátrányok
Az utángyártott alkatrészek piacán egyre népszerűbbek az úgynevezett olajgyűjtő tartályok (angolul “catch can”). Ezeket a kartergáz szelep és a szívócső közé szerelik be, hogy még hatékonyabban válasszák le az olajködöt a kartergázokból, mielőtt azok visszakerülnének a motorba.
Előnyök:
- Csökkentett lerakódások: Különösen a direkt befecskendezéses motoroknál, ahol az üzemanyag nem tisztítja a szívószelepeket, az olajgyűjtő tartály jelentősen csökkentheti a szívószelep lerakódásokat.
- Motor tisztaságának javítása: Kevesebb olaj kerül a szívócsőbe, intercoolerbe és az égéstérbe, ami tisztább motort és jobb égést eredményez.
- Turbófeltöltő védelem: Turbós motoroknál meghosszabbíthatja a turbó élettartamát azáltal, hogy megakadályozza az olaj lerakódását a lapátokon.
Hátrányok:
- Nem gyári megoldás: A legtöbb gyártó nem tervezi a motort olajgyűjtő tartállyal, így annak beszerelése befolyásolhatja a garanciát.
- Karbantartás: Az olajgyűjtő tartályt rendszeresen üríteni kell, különösen hidegebb időben, mivel a benne lévő víz és olaj megfagyhat.
- Potenciális problémák: Rossz minőségű vagy nem megfelelően beszerelt tartály vákuumszivárgást okozhat, vagy eltömítheti a rendszert, ami károsíthatja a motort.
- Szükségessége: Egy jól működő gyári PCV rendszer sok esetben elegendő. Az olajgyűjtő tartály inkább a tuningolt motoroknál vagy a rendkívül érzékeny direkt befecskendezéses motoroknál lehet indokolt.
Mielőtt olajgyűjtő tartályt szerelne be, érdemes alaposan tájékozódni, és szakemberrel konzultálni, hogy az adott motorhoz valóban szükséges és megfelelő-e.
Gyakran ismételt kérdések a kartergáz szelepről (GYIK)
A kartergáz szelep kapcsán számos kérdés merülhet fel az autótulajdonosokban. Az alábbiakban a leggyakoribbakat gyűjtöttük össze.
Miért van szükség a kartergáz szelepre, ha a motorolaj úgyis keni a dugattyúgyűrűket?
A motorolaj kenési feladata és a kartergáz szelep funkciója teljesen eltérő. A motorolaj a mozgó alkatrészek súrlódásának csökkentéséért felelős. A kartergáz szelep viszont a motor belsejében keletkező túlnyomást hivatott szabályozni, és a káros égéstermékeket visszavezetni az égéstérbe. Nélküle a karterben felgyülemlő nyomás tönkretenné a tömítéseket, és szennyezné az olajat, függetlenül attól, hogy az olaj egyébként keni a gyűrűket.
Milyen gyakran kell cserélni a kartergáz szelepet?
A csereintervallum gyártónként és motortípusonként eltérő, de általában 30.000 és 80.000 kilométer között javasolt az ellenőrzése, és szükség esetén a cseréje. A legjobb, ha megnézi az autója szervizkönyvében a gyártó specifikus ajánlását. Ha bármilyen hibajel tapasztalható, érdemes azonnal ellenőrizni.
Lehet-e tisztítani a kartergáz szelepet, vagy mindig cserélni kell?
Elméletileg tisztítható, különösen, ha enyhén eltömődött. Speciális tisztítószerekkel, például karburátor tisztítóval megpróbálható. Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tisztítás ritkán hoz tartós megoldást, és a szelep belső mechanizmusa továbbra sem működhet optimálisan. A legtöbb szerelő a cserét javasolja, mivel az alkatrész ára viszonylag alacsony, és a csere sokkal megbízhatóbb megoldás.
Milyen következményei vannak, ha figyelmen kívül hagyom a hibás kartergáz szelepet?
A hibás kartergáz szelep súlyos motorproblémákhoz vezethet, mint például: megnövekedett olajfogyasztás, olajszivárgás a tömítéseknél, lerakódások a szívórendszerben és a szelepeken, instabil alapjárat, gyújtáskimaradás, csökkent motorteljesítmény, megnövekedett károsanyag-kibocsátás, és extrém esetekben akár a turbófeltöltő vagy maga a motor meghibásodása.
Milyen szerepe van a kartergáz szelepnek a turbófeltöltős motorokban?
A turbófeltöltős motorokban a kartergáz szelep és az olajleválasztó rendszer még kritikusabb szerepet játszik. A megnövekedett nyomás és hőmérséklet miatt több blow-by gáz keletkezik, és az olajköd hatékony leválasztása elengedhetetlen a turbófeltöltő és az intercooler védelme érdekében. Egy hibás rendszer lerakódásokat okozhat a turbó lapátjain, ami annak meghibásodásához vezethet.
Mi az a “catch can” (olajgyűjtő tartály), és szükségem van rá?
A “catch can” egy utólag beszerelhető olajgyűjtő tartály, amely a PCV szelep és a szívócső közé kerül, hogy még hatékonyabban szűrje ki az olajködöt a kartergázokból. Nem minden autónál szükséges. Elsősorban a direkt befecskendezéses motoroknál lehet hasznos, ahol a szívószelep lerakódások problémát jelentenek, vagy tuningolt motoroknál. Fontos a minőségi termék és a szakszerű beszerelés, valamint a rendszeres ürítés.
A kartergáz szelep befolyásolja az üzemanyag-fogyasztást?
Igen, közvetett módon befolyásolhatja. Ha a szelep nyitott állapotban ragad, túl sok fals levegő jut a szívórendszerbe, ami felborítja az üzemanyag-levegő arányt, és a motorvezérlő egység több üzemanyagot fecskendezhet be a keverék korrigálása érdekében, ami megnövekedett fogyasztáshoz vezethet. Ha zárt állapotban ragad, a motor nem működik optimálisan, ami szintén rosszabb hatásfokot és magasabb fogyasztást eredményezhet.
Hol található a kartergáz szelep az autómban?
A helye motortípusonként eltérő lehet. Általában a szelepdeklibe van csavarozva vagy pattintva, és egy gumitömlő köti össze a szívócsővel vagy a légszűrőházzal. Néhány modern motorban a szelep beépülhet a szelepdeklibe, és nem cserélhető különálló alkatrészként, hanem csak a teljes szelepdekli cseréjével együtt.
A kartergáz szelep, bár gyakran észrevétlen marad, a motor egyik legfontosabb védelmi rendszere. Megfelelő működése alapvető a motor tisztaságához, élettartamához és a környezetvédelemhez. A rendszeres ellenőrzés és a szükség szerinti csere hozzájárul az autó megbízható és gazdaságos üzemeltetéséhez, megóvva Önt a drága és kellemetlen motorhibáktól. Ne becsülje alá ennek az apró, de annál jelentősebb alkatrésznek a szerepét!