Angliában cégalapítás – Mit kell tudni az előnyökről és buktatókról?

Nagy-Britannia évtizedek óta kiemelkedő szereplője a globális üzleti életnek, és a világ számos pontjáról vonzza a vállalkozókat. A szigetország nem csupán történelmi és kulturális örökségével, hanem stabil jogrendszerével, rugalmas üzleti környezetével és kedvező adózási lehetőségeivel is kitűnik. Sok magyar vállalkozó is fontolgatja, vagy már meg is tette a lépést, hogy Angliában alapítson céget. A döntés mögött gyakran a nemzetközi piacra lépés, a presztízs növelése, vagy éppen az adóoptimalizálás lehetősége áll. Azonban, mint minden jelentős üzleti lépésnek, az angliai cégalapításnak is megvannak a maga előnyei és buktatói, amelyeket alaposan mérlegelni kell, mielőtt belevágnánk.

A Brexit utáni időszak új kihívásokat és változásokat hozott, amelyekre felkészülten kell reagálni. Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból számos szabályozási és adminisztratív módosítást eredményezett, amelyek befolyásolják a cégalapítás és a működés mindennapjait. Ez a cikk részletesen bemutatja az angliai cégalapítás folyamatát, a választható cégformákat, az adózási és adminisztratív kötelezettségeket, valamint azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyekre egy magyar vállalkozónak figelnie kell. Célunk, hogy valós és gyakorlati képet adjunk, segítve ezzel a megalapozott döntéshozatalt.

Miért vonzó célpont Anglia a vállalkozók számára?

Az Egyesült Királyság régóta a nemzetközi üzleti élet egyik fellegvára. Hírneve a stabilitáson, a jogállamiságon és a vállalkozásbarát környezeten alapszik. Számos tényező hozzájárul ahhoz, hogy a világ minden tájáról érkező vállalkozók számára vonzó célponttá váljon, különösen a digitális nomádok, online szolgáltatók és a nemzetközi kereskedelemben érdekelt cégek számára.

Az egyik legfontosabb szempont az egyszerű és gyors cégalapítási folyamat. Angliában egy limited company (korlátolt felelősségű társaság) akár 24 órán belül is bejegyezhető a Companies House-nál, minimális bürokráciával. Ez a hatékonyság jelentős előnyt jelent azoknak, akik gyorsan szeretnének piacra lépni.

A presztízs és a nemzetközi elismertség is kulcsszerepet játszik. Egy angol székhelyű cég sok esetben nagyobb bizalmat kelt a nemzetközi partnerekben és ügyfelekben, mint egy kevésbé ismert jogrendszerben bejegyzett vállalkozás. Ez különösen igaz a pénzügyi szolgáltatások, a technológia és az e-commerce szektorokban.

Az adórendszer is vonzó lehet, különösen a társasági adó (Corporation Tax) tekintetében. Bár az adókulcsok változtak az évek során, az Egyesült Királyság továbbra is versenyképes adózási környezetet biztosít. A rendszer rugalmas, és számos adókedvezmény és ösztönző létezik a vállalkozások számára, különösen a kutatás-fejlesztés területén.

Az angol jogrendszer, a common law, világszerte elismert és megbízható. A cégjog, a szerződési jog és a szellemi tulajdon védelme magas szintű, ami biztonságot nyújt a vállalkozásoknak. A bírósági rendszer hatékony, és a jogviták rendezése is kiszámíthatóbb, mint sok más országban.

Végül, de nem utolsósorban, az Egyesült Királyság globális gazdasági központ. London a világ egyik vezető pénzügyi centruma, és az ország erős kapcsolatai vannak a világ minden tájával. Ez a nyitottság és a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés kiváló lehetőségeket teremt a növekedésre és a terjeszkedésre.

Cégformák Angliában: Limited Company és LLP

Amikor Angliában cégalapításról van szó, két fő cégforma merül fel leggyakrabban a magyar vállalkozók körében: a Limited Company (Ltd.) és a Limited Liability Partnership (LLP). Mindkettő korlátolt felelősséget biztosít, de szerkezetükben, adózásukban és adminisztrációjukban jelentős különbségek vannak, amelyek befolyásolhatják a választást.

Limited Company (Ltd.) – Korlátolt Felelősségű Társaság

A Limited Company a legelterjedtebb cégforma Angliában, és sok szempontból hasonlít a magyar Kft.-hez. Ez egy önálló jogi személyiségű entitás, ami azt jelenti, hogy a cég különválik tulajdonosaitól (részvényesek) és vezetőitől (igazgatók).

A legfontosabb jellemzője a korlátolt felelősség. A részvényesek felelőssége a cég tartozásaiért a befizetett, illetve még be nem fizetett részvénytőkéjük erejéig terjed. Ez védi a személyes vagyonukat a céges kötelezettségekkel szemben.

Egy Limited Company-nak legalább egy igazgatóra (director) és legalább egy részvényesre (shareholder) van szüksége. Ugyanaz a személy lehet igazgató és részvényes is. Az igazgatók felelősek a cég napi működéséért, míg a részvényesek a tulajdonosok. A cégnek kötelezően rendelkeznie kell egy regisztrált székhellyel (registered office) Angliában vagy Walesben.

Az adózás szempontjából a Limited Company társasági adót (Corporation Tax) fizet az Egyesült Királyságban keletkező nyeresége után. A nyereség kifizetése a tulajdonosok felé jellemzően osztalék (dividend) formájában történik, amely után a magánszemélyeknek személyi jövedelemadót kell fizetniük.

Adminisztrációs szempontból a Limited Company-knak éves pénzügyi beszámolót (Annual Accounts) és egy megerősítő nyilatkozatot (Confirmation Statement) kell benyújtaniuk a Companies House-nak. Emellett adóbevallást (Company Tax Return) kell készíteniük a HMRC (Her Majesty’s Revenue and Customs) felé. Az igazgatók és a részvényesek adatai nyilvánosak a Companies House adatbázisában, bár az igazgatók használhatnak service address-t a lakcímük helyett.

„A Limited Company ideális választás azoknak, akik egy stabil, nemzetközileg elismert cégformát keresnek, korlátolt felelősséggel és világos adózási keretekkel.”

Limited Liability Partnership (LLP) – Korlátolt Felelősségű Betéti Társaság

Az LLP egy hibrid cégforma, amely ötvözi a hagyományos partnerség (betéti társaság) rugalmasságát a korlátolt felelősség előnyével. Különösen népszerű a szakmai szolgáltatók (pl. ügyvédek, könyvelők, tanácsadók, IT-szakemberek) körében, de más területeken is alkalmazható.

Az LLP tagjai (members) is korlátolt felelősséggel tartoznak a cég tartozásaiért, hasonlóan a Limited Company részvényeseihez. Az LLP-nek legalább két tagja kell, hogy legyen. A tagok lehetnek magánszemélyek vagy más cégek.

Az egyik legjelentősebb különbség az adózásban rejlik. Az LLP adótranszparens, ami azt jelenti, hogy maga az LLP nem fizet társasági adót. Ehelyett a nyereséget közvetlenül a tagokhoz rendelik, és ők fizetnek személyi jövedelemadót (Income Tax) a rájuk eső nyereségrész után. Ez rugalmasabb adózást tesz lehetővé, különösen ha a tagok különböző adózási rezidenciákkal rendelkeznek.

Az LLP működését egy partneri megállapodás (Partnership Agreement) szabályozza, amely rendkívül rugalmasan alakítható ki a tagok között. Ez a dokumentum rögzíti a nyereség felosztását, a döntéshozatali mechanizmusokat, a tagok jogait és kötelezettségeit.

Adminisztrációs szempontból az LLP-knek is éves beszámolót és megerősítő nyilatkozatot kell benyújtaniuk a Companies House-nak. A tagok adatai szintén nyilvánosak, de itt is van lehetőség service address használatára. Az LLP-knek is rendelkezniük kell regisztrált székhellyel az Egyesült Királyságban.

Az alábbi táblázat összefoglalja a két cégforma közötti főbb különbségeket:

Jellemző	Limited Company (Ltd.)	Limited Liability Partnership (LLP)
Jogi státusz	Önálló jogi személy	Önálló jogi személy (de adótranszparens)
Tagok/Tulajdonosok	Részvényesek (Shareholders)	Tagok (Members)
Vezetők	Igazgatók (Directors)	Tagok (Members)
Minimum létszám	1 igazgató, 1 részvényes	2 tag
Felelősség	Korlátolt (részvénytőke erejéig)	Korlátolt (parti megállapodás szerint)
Adózás	Társasági adó (Corporation Tax) a cég nyereségén	Adótranszparens, tagok fizetnek személyi jövedelemadót
Nyereség kifizetés	Osztalék (dividend)	Nyereségfelosztás a tagok között
Adminisztráció	Éves beszámoló, Confirmation Statement, Corporation Tax Return	Éves beszámoló, Confirmation Statement, egyéni adóbevallás a tagoknak
Alkalmazási terület	Általános üzleti tevékenység, e-commerce, kereskedelem	Szakmai szolgáltatások, tanácsadás, közös projektek

A választás a vállalkozás típusától, a tagok számától és adórezidenciájától, valamint a hosszú távú üzleti céloktól függ. Érdemes szakértővel konzultálni a legmegfelelőbb cégforma kiválasztásához.

Az angliai cégalapítás lépésről lépésre

Az angliai cégalapítás folyamata meglepően egyszerű és gyors, különösen, ha összehasonlítjuk más országok bürokratikus rendszereivel. Az egész procedúra online is elvégezhető, ami nagyban megkönnyíti a külföldi vállalkozók dolgát. Íme a legfontosabb lépések:

1. Cégnevének kiválasztása és ellenőrzése

Az első és talán legkreatívabb lépés a cégnév kiválasztása. Fontos, hogy a választott név egyedi legyen, és ne legyen azonos egy már bejegyzett angol cég nevével. A Companies House weboldalán ingyenesen ellenőrizhető a név elérhetősége. Bizonyos szavak használata (pl. “bank”, “university”) engedélyhez kötött, mások pedig teljesen tiltottak (pl. sértő kifejezések). A Limited Company nevének végén kötelezően szerepelnie kell a “Limited” vagy “Ltd.” szónak, az LLP-k esetében pedig az “LLP” rövidítésnek.

2. Székhely (Registered Office) biztosítása

Minden angol cégnek rendelkeznie kell egy regisztrált székhellyel (Registered Office) az Egyesült Királyságban (Anglia és Wales, Skócia vagy Észak-Írország). Ez a cím lesz a cég hivatalos címe, ahová minden hivatalos levelezést, adóügyi és jogi dokumentumot küldenek. Nem szükséges, hogy ez legyen a tényleges működési hely, de fontos, hogy a postát megbízhatóan kezeljék. Sok külföldi vállalkozó virtuális iroda szolgáltatást vesz igénybe, amely postakezelést és szkennelést is biztosít.

3. Igazgatók és részvényesek (vagy tagok) kijelölése

Limited Company esetén: Legalább egy igazgatóra (director) és legalább egy részvényesre (shareholder) van szükség. Ugyanaz a személy betöltheti mindkét pozíciót. Az igazgatók felelősek a cég napi ügyeinek intézéséért, míg a részvényesek a cég tulajdonosai. Igazgató lehet bármely 16 év feletti személy, nem szükséges brit állampolgárnak vagy rezidensnek lennie.

LLP esetén: Legalább két tagra (member) van szükség. A tagok lehetnek magánszemélyek vagy más cégek. A tagok felelősek az LLP irányításáért és működéséért.

Minden igazgatónak/tagnak rendelkeznie kell egy service address-szel, ami egy nyilvános levelezési cím. Ez lehet a cég regisztrált székhelye is, és javasolt is ezt használni, ha az igazgató/tag nem szeretné, hogy a magánlakcíme nyilvánosságra kerüljön a Companies House adatbázisában.

4. Cégalapítási dokumentumok elkészítése

Limited Company esetén:

• Memorandum of Association: Egy nyilatkozat, amelyben a részvényesek egyetértenek abban, hogy Limited Company-t alapítanak.
• Articles of Association: A cég alapszabálya, amely rögzíti a cég belső működését, az igazgatók és részvényesek jogait és kötelezettségeit, a gyűlések szabályait, stb. Egy standard (Model Articles) változat általában elegendő, de testre szabható.

LLP esetén:

• LLP Agreement (Partneri Megállapodás): Ez a dokumentum szabályozza a tagok jogait és kötelezettségeit, a nyereség felosztását, a döntéshozatalt és az LLP belső működését. Bár nem kötelező benyújtani a Companies House-nak, erősen ajánlott elkészíteni, mivel ez védi a tagok érdekeit és megelőzi a vitákat.

5. A cég regisztrálása a Companies House-nál

Ez a tényleges cégalapítási folyamat. A regisztráció történhet online, postai úton, vagy egy erre szakosodott cégalapító ügynökség segítségével. Az online regisztráció a leggyorsabb és leghatékonyabb módja. A Companies House a cégalapítási kérelem befogadása és feldolgozása után kiállítja a Certificate of Incorporation-t (bejegyzési tanúsítványt), ami igazolja a cég létezését.

6. HMRC regisztráció (adóhatóság)

A cég bejegyzése után a Companies House automatikusan értesíti a HMRC-t a cégalapításról. A HMRC ezután felveszi a céget a társasági adó (Corporation Tax) nyilvántartásba. Fontos, hogy a cég az első üzleti tevékenység megkezdése után három hónapon belül értesítse a HMRC-t, ha ez nem történne meg automatikusan. Ez az úgynevezett “Company Tax Registration”.

Ezek az alapvető lépések. Azonban a cégalapítás önmagában csak az első lépés. Ezt követi a bankszámlanyitás, az esetleges VAT (ÁFA) regisztráció, és a folyamatos adminisztráció és könyvelés biztosítása.

Az angol adórendszer alapjai és a társasági adó

Az Egyesült Királyság adórendszere viszonylag egyszerűnek és átláthatónak mondható, különösen a vállalati adózás tekintetében. A cél az, hogy ösztönözze a vállalkozásokat és a befektetéseket. A magyar vállalkozóknak azonban tisztában kell lenniük a legfontosabb adónemekkel és szabályokkal, különösen a társasági adóval (Corporation Tax) kapcsolatban.

Társasági adó (Corporation Tax)

Minden angol Limited Company, amely az Egyesült Királyságban adórezidens, köteles társasági adót fizetni a nyeresége után. Az adórezidens cég az, amelynek központi irányítása és ellenőrzése (central management and control) az Egyesült Királyságban található. Ez akkor is igaz lehet, ha a cég bejegyzési helye nem Angliában van, de fordítva is: egy Angliában bejegyzett cég nem feltétlenül angol adórezidens, ha a vezetése máshol történik.

A társasági adó mértéke az elmúlt években változott. 2023. április 1-jétől bevezettek egy sávos adózási rendszert:

• A kisvállalkozások, amelyek nyeresége nem haladja meg az 50 000 GBP-t, továbbra is 19%-os adókulccsal adóznak.
• Azok a cégek, amelyek nyeresége meghaladja a 250 000 GBP-t, 25%-os adókulccsal adóznak.
• Az 50 000 GBP és 250 000 GBP közötti nyereséggel rendelkező cégek esetében egy átmeneti sávos adózás van érvényben, ami fokozatosan emeli az adókulcsot 19%-ról 25%-ra.

Az adó alapja a cég adóévi nyeresége, amely magában foglalja az üzleti nyereséget, az értékesítési nyereséget (pl. ingatlanok, eszközök eladásából származó), és a befektetési jövedelmet. Számos levonható költség létezik, mint például a bérköltségek, irodabérleti díjak, marketing költségek, utazási költségek és egyéb működési kiadások. Fontos a pontos könyvelés és a számlák megőrzése a költségek igazolására.

A társasági adóbevallást (Company Tax Return, CT600) a cég pénzügyi évét követő 12 hónapon belül kell benyújtani a HMRC-hez. Az adót azonban már 9 hónap és 1 napon belül be kell fizetni a pénzügyi év végétől számítva. A határidők elmulasztása késedelmi pótdíjat von maga után.

Dividenda (osztalék) adózása

Ha a Limited Company nyereségét a részvényesek felé osztalék formájában fizetik ki, az osztalék után a magánszemélyeknek személyi jövedelemadót (Income Tax) kell fizetniük. Az Egyesült Királyságban az osztalék adózása a személyes jövedelemadó sávoktól függ, de van egy adómentes osztalékkeret (Dividend Allowance), ami évente változhat (pl. 2024/25-ben 500 GBP).

A kereten felüli osztalék adókulcsai a jövedelemadó sávokhoz igazodnak:

• Alap sáv (Basic Rate): 8.75%
• Magasabb sáv (Higher Rate): 33.75%
• Kiegészítő sáv (Additional Rate): 39.35%

Fontos megjegyezni, hogy az Egyesült Királyság és Magyarország között van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény. Ez azt jelenti, hogy ha egy magyar adórezidens magánszemély angol cégtől kap osztalékot, akkor azt jellemzően Magyarországon kell bevallania és adóznia utána, de az angliai adót beszámíthatja. A pontos részletekért mindig érdemes szakértővel konzultálni, mivel a szabályok komplexek lehetnek, különösen a rezidencia kérdésében.

Egyéb adók és járulékok

A társasági adó és az osztalék adózása mellett a cégeknek más adókkal is számolniuk kell, ha releváns:

• ÁFA (VAT): Erről részletesebben a következő fejezetben.
• PAYE (Pay As You Earn): Ha a cég alkalmazottakat foglalkoztat, akkor a bérek utáni adókat és társadalombiztosítási járulékokat (National Insurance Contributions) a PAYE rendszeren keresztül kell befizetni.
• Business Rates: Ingatlanadó, ha a cég saját ingatlannal rendelkezik, vagy bérel egy fizikai irodát.

Az angol adórendszer viszonylag stabil, de a szabályok folyamatosan változhatnak. Az adótervezés és a jogszabályoknak való megfelelés érdekében elengedhetetlen egy megbízható angol könyvelő bevonása.

ÁFA (VAT) regisztráció és kötelezettségek

Az ÁFA, vagy Angliában Value Added Tax (VAT), egy fogyasztási adó, amelyet a legtöbb áru és szolgáltatás értékesítésekor felszámítanak. Az angol cégeknek, hasonlóan a magyar Kft-khez, bizonyos feltételek mellett regisztrálniuk kell magukat VAT-fizetőként a HMRC-nél.

Mikor kötelező a VAT-regisztráció?

A VAT-regisztráció akkor válik kötelezővé, ha a cég VAT-köteles forgalma (taxable turnover) túllépi az Egyesült Királyságban meghatározott küszöböt (VAT threshold). Ez a küszöb évente felülvizsgálatra kerül, és jellemzően egy mozgó 12 hónapos időszakra vonatkozik. Például, 2024. április 1-jétől a küszöb 90 000 GBP. Ez azt jelenti, hogy ha a cég bármely 12 egymást követő hónapban eléri ezt a forgalmat, akkor kötelezően regisztrálnia kell magát VAT-fizetőként.

A regisztrációt a küszöb átlépését követő 30 napon belül kell megtenni. Azonban érdemes figyelembe venni, hogy a regisztráció visszamenőleges hatályú lehet a küszöb átlépésének dátumától.

Mikor érdemes önkéntesen regisztrálni?

Még ha a cég forgalma nem is éri el a küszöböt, bizonyos esetekben érdemes lehet önkéntesen regisztrálni VAT-fizetőként:

• Ha a cég más VAT-köteles vállalkozásoknak értékesít, és szeretné visszaigényelni a beszerzési ÁFÁ-t.
• Ha a cég exportál az Egyesült Királyságon kívülre, és szeretné, hogy a vevői ne fizessenek VAT-ot (zero-rated supply).
• Ha a cég nagyobb presztízsre törekszik, és egy VAT-szám megléte növeli a hitelességét a partnerek szemében.

VAT-regisztráció menete

A VAT-regisztrációt online lehet elvégezni a HMRC weboldalán keresztül. Ehhez szükség van a cég alapvető adataira, a directors/members információira, valamint a várható forgalomra vonatkozó becslésekre. A regisztráció után a HMRC kiállít egy VAT-számot, amit a cégnek fel kell tüntetnie a számláin.

VAT-bevallás (VAT Return) és fizetés

A VAT-regisztrált cégeknek rendszeresen VAT-bevallást (VAT Return) kell benyújtaniuk a HMRC-hez, általában negyedévente. Ebben a bevallásban szerepelnie kell az értékesítés után beszedett (output VAT) és a beszerzések után kifizetett (input VAT) ÁFA összegének. A különbséget kell befizetni a HMRC-nek, vagy visszaigényelni tőlük, ha a befizetett ÁFA meghaladja a beszedettet.

A VAT-bevallásokat ma már szinte kizárólag a Making Tax Digital (MTD) rendszeren keresztül kell benyújtani, ami azt jelenti, hogy digitális szoftverrel kell elkészíteni és beküldeni a bevallást. Ez megköveteli a digitális könyvelési megoldások alkalmazását.

Brexit és a VAT

A Brexit jelentős változásokat hozott az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelem VAT-szabályaiban. Az Egyesült Királyság kilépésével az EU egységes piacáról és vámuniójából, az áruk mozgása az EU és az UK között importnak és exportnak minősül, nem pedig intra-EU szállításnak. Ez vámeljárásokat és import-export VAT-ot vonhat maga után.

Szolgáltatások esetében a helyzet bonyolultabb. A “place of supply” szabályai határozzák meg, hogy hol kell VAT-ot fizetni. Sok esetben a “reverse charge” mechanizmus érvényesül, ahol a szolgáltatást igénybe vevő fél fizeti a VAT-ot a saját országában, ha mindkét fél VAT-regisztrált vállalkozás. Azonban az EU-n belüli digitális szolgáltatásokra vonatkozó MOSS/OSS rendszerek már nem alkalmazhatók az angol cégekre az EU-s ügyfelek felé, ami új adminisztratív terheket jelenthet.

A VAT-szabályok rendkívül komplexek lehetnek, különösen a nemzetközi tranzakciók és a Brexit utáni helyzet miatt. Egy tapasztalt angol könyvelő elengedhetetlen a helyes regisztrációhoz, bevalláshoz és a bírságok elkerüléséhez.

A székhely és a levelezési cím jelentősége

Az angliai cégalapítás egyik alapkövetelménye, hogy a cég rendelkezzen egy regisztrált székhellyel (Registered Office) az Egyesült Királyságban. Ez nem csupán egy adminisztratív formalitás, hanem a cég jogi státuszának és hivatalos kommunikációjának központja. Emellett fontos szerepet játszik a levelezési cím (Service Address) is, különösen az igazgatók és tagok személyes adatainak védelmében.

Regisztrált székhely (Registered Office)

A regisztrált székhely a cég hivatalos címe, ahová a Companies House, a HMRC és minden más állami szerv küldi a hivatalos levelezést, értesítéseket és jogi dokumentumokat. A címnek az Egyesült Királyságon belül kell lennie, és nyilvánosan elérhetőnek kell lennie a Companies House adatbázisában.

Fontos, hogy a székhelyen megbízhatóan kezeljék a beérkező postát, és azt időben továbbítsák a cég vezetőinek. Egy elmulasztott hivatalos értesítés súlyos jogi következményekkel járhat, beleértve a bírságokat vagy akár a cég törlését is.

Sok külföldi vállalkozó számára a virtuális iroda szolgáltatás jelenti a legpraktikusabb megoldást. Ezek a szolgáltatók egy valós fizikai címet biztosítanak az Egyesült Királyságban, kezelik a beérkező postát (átvétel, szkennelés, továbbítás) és gyakran egyéb kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak (pl. telefonos asszisztencia, tárgyaló bérlési lehetőség). Ez különösen előnyös, ha a cég vezetői nem tartózkodnak fizikailag az Egyesült Királyságban.

„A regisztrált székhely nem csupán egy cím, hanem a cég jogi lába az Egyesült Királyságban. Megbízható kezelése alapvető fontosságú a jogszabályi megfeleléshez.”

Levelezési cím (Service Address)

Az igazgatók (directors) és az LLP tagjai (members) számára kötelező egy service address megadása a Companies House-nak. Ez a cím lesz az, amely nyilvánosan megjelenik a Companies House adatbázisában a személyes lakcím (residential address) helyett. A residential address szintén rögzítésre kerül a Companies House belső nyilvántartásában, de az nem nyilvános.

A service address használata rendkívül fontos a magánélet és az adatvédelem szempontjából. Lehetővé teszi, hogy az igazgatók és tagok megőrizzék személyes lakcímük titkosságát, elkerülve a nem kívánt levelezést vagy a nyilvános adatbázisokban való megjelenést. A service address lehet a cég regisztrált székhelye is, vagy egy harmadik fél által biztosított cím.

Fontos, hogy a service address is megbízható legyen, mivel ide érkeznek az igazgatót/tagot személyesen érintő hivatalos levelek. A virtuális iroda szolgáltatók általában service address szolgáltatást is kínálnak a regisztrált székhely mellé.

A “substance” fontossága

Bár a virtuális iroda és a service address kényelmes megoldásokat kínál, a Brexit utáni időszakban egyre nagyobb hangsúlyt kap a “substance”, azaz a valós gazdasági jelenlét. Különösen a nemzetközi adózás és a pénzmosás elleni szabályok szigorodása miatt a hatóságok egyre inkább vizsgálják, hogy egy cégnek van-e valós gazdasági tevékenysége abban az országban, ahol be van jegyezve.

Ez azt jelenti, hogy pusztán egy virtuális cím és egy bankszámla már nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy egy cég angol adórezidensnek minősüljön, vagy hogy elkerülje a “sham company” (álcég) vádját. A valós substance-t olyan tényezők bizonyítják, mint:

• Helyi alkalmazottak foglalkoztatása.
• Fizikai iroda bérlése (akár csak részmunkaidőben).
• A cégvezetés és a stratégiai döntéshozatal ténylegesen az Egyesült Királyságban zajlik.
• Jelentős gazdasági tevékenység végzése az Egyesült Királyságban.

Bár nem minden cégnek van szüksége fizikai jelenlétre, az üzleti modellnek és a tevékenységnek összhangban kell lennie a választott székhely és a substance kialakításával. A megfelelő egyensúly megtalálásához érdemes szakértővel konzultálni.

Bankszámlanyitás angol cégeknek

Az angol cég bejegyzése után az egyik legfontosabb és sokszor a legnehezebb feladat a céges bankszámla nyitása. Különösen a nem rezidens igazgatók és tulajdonosok számára jelenthet ez kihívást a szigorodó pénzmosás elleni szabályok (AML – Anti-Money Laundering) miatt.

Hagyományos bankok vs. fintech megoldások

Hagyományosan az angol bankok, mint a Barclays, HSBC, Lloyds, NatWest, stb., kínálnak céges bankszámlákat. Azonban ezek a bankok gyakran szigorú követelményeket támasztanak, különösen akkor, ha az igazgatók nem az Egyesült Királyságban élnek. Előfordulhat, hogy személyes találkozót kérnek, vagy brit lakcímet és a személyazonosság igazolására szolgáló dokumentumokat (Proof of Address) várnak el, ami egy külföldi vállalkozó számára nehézséget okozhat.

Azonban az elmúlt években megjelentek a fintech vállalatok, amelyek forradalmasították a bankszámlanyitást. Olyan szolgáltatók, mint a Revolut Business, Wise Business (korábban TransferWise) vagy Starling Bank, online, gyors és rugalmas megoldásokat kínálnak, amelyek sokkal könnyebben hozzáférhetők a nem rezidens igazgatók számára is. Ezek a platformok általában:

• Teljesen online igénylési folyamatot kínálnak.
• Nem követelik meg a brit lakcímet az igazgatóktól.
• Támogatják a több devizás számlákat és a kedvező árfolyamon történő nemzetközi átutalásokat.
• Modern, felhasználóbarát mobilapplikációkkal rendelkeznek.

Szükséges dokumentumok

Akár hagyományos bankot, akár fintech szolgáltatót választunk, a bankszámlanyitáshoz általában a következő dokumentumokra és információkra lesz szükség:

• Cégpapírok: Certificate of Incorporation, Memorandum and Articles of Association (Limited Company), vagy LLP Agreement (LLP).
• Igazgatók/Tagok személyes adatai: Útlevél vagy személyi igazolvány másolata, lakcím igazolása (Proof of Address – pl. közüzemi számla, bankszámlakivonat, vezetői engedély), születési dátum, nemzetiség.
• Üzleti tevékenység leírása: A cég tevékenységi köre, várható forgalma, ügyfélköre és partnerei.
• Pénzmosás elleni nyilatkozatok: A bankok kötelesek ellenőrizni az ügyfelek kilétét és a pénz eredetét.

Kihívások és tippek

A bankszámlanyitás során a legnagyobb kihívást a Proof of Address jelentheti a nem rezidens igazgatók számára. Bizonyos bankok elfogadnak külföldi közüzemi számlákat vagy bankszámlakivonatokat, de mindig ellenőrizni kell az adott szolgáltató követelményeit.

A fintech bankok általában rugalmasabbak ezen a téren, és gyakran elfogadnak online dokumentumokat vagy a lakcímet igazoló hivatalos leveleket. Érdemes több szolgáltatót is megkeresni és összehasonlítani az ajánlataikat, mielőtt elköteleznénk magunkat.

A számlanyitási folyamat során elengedhetetlen a teljes átláthatóság és őszinteség. A bankok szigorúan veszik a pénzmosás elleni szabályokat, és ha bármilyen információ hiányos vagy gyanús, elutasíthatják a számlanyitást. A cég tevékenységének pontos bemutatása, a pénzforgalom forrásainak és céljainak megvilágítása segíthet a folyamat felgyorsításában.

Egy megbízható cégalapító ügynökség vagy könyvelő segítséget nyújthat a bankszámlanyitásban, tanácsokat adhat a megfelelő szolgáltató kiválasztásához, és segíthet az igénylés elkészítésében.

Könyvelés és adminisztráció: Mit várhatunk?

Az angliai cégalapítás után a folyamatos működés és a jogszabályi megfelelés érdekében elengedhetetlen a precíz könyvelés és adminisztráció. Az Egyesült Királyságban a cégjog és az adórendszer viszonylag egyszerűnek számít, de a szabályok betartása és a határidők pontos kezelése kulcsfontosságú a bírságok és a jogi problémák elkerüléséhez.

Kötelező beszámolók és bevallások

Minden Limited Company és LLP köteles évente bizonyos dokumentumokat benyújtani a Companies House-nak és a HMRC-nek:

1. Éves pénzügyi beszámoló (Annual Accounts):

• Ezt minden pénzügyi év végén el kell készíteni, és tartalmaznia kell a cég pénzügyi helyzetét (mérleg) és teljesítményét (eredménykimutatás).
• A beszámolót a cég pénzügyi évét követő 9 hónapon belül kell benyújtani a Companies House-nak.
• A kisvállalkozások (small companies) és mikrovállalkozások (micro-entities) egyszerűsített beszámolót nyújthatnak be, amely kevesebb részletet tartalmaz.

2. Megerősítő nyilatkozat (Confirmation Statement):

• Ez egy éves összefoglaló a cég alapvető adatairól, mint például az igazgatók, részvényesek (vagy LLP tagok), székhely, részvénytőke.
• Nem pénzügyi jellegű dokumentum.
• Ezt évente legalább egyszer be kell nyújtani a Companies House-nak a cég bejegyzési évfordulóját követő 14 napon belül.

3. Társasági adóbevallás (Company Tax Return, CT600):

• Ezt a cég pénzügyi évét követő 12 hónapon belül kell benyújtani a HMRC-nek.
• Az adót a pénzügyi év végétől számított 9 hónap és 1 napon belül kell befizetni.

4. ÁFA-bevallások (VAT Returns):

• Ha a cég VAT-regisztrált, akkor általában negyedévente kell benyújtania a VAT-bevallást a HMRC-nek a Making Tax Digital (MTD) rendszeren keresztül.

5. PAYE (Pay As You Earn) bevallások:

• Ha a cég alkalmazottakat foglalkoztat, akkor a bérek, adók és járulékok (National Insurance Contributions) bevallása és befizetése havonta vagy negyedévente történik a PAYE rendszeren keresztül.

Könyvelő választása

A fenti feladatok elvégzéséhez elengedhetetlen egy tapasztalt és megbízható angol könyvelő (accountant) bevonása. Egy jó könyvelő nem csupán a bevallásokat készíti el, hanem tanácsot ad az adóoptimalizálásban, a költségek elszámolásában, és segít a jogszabályoknak való megfelelésben. Fontos, hogy a könyvelő ismerje a brit adórendszert és cégjogot, és ideális esetben legyen tapasztalata külföldi tulajdonú cégekkel is.

Egyes könyvelők teljes körű szolgáltatást nyújtanak, beleértve a cégalapítást, székhelyszolgáltatást, bankszámlanyitásban való segítséget, és a teljeskörű könyvelést is. Ez jelentősen leegyszerűsítheti az adminisztrációt a vállalkozó számára.

Adminisztrációs terhek minimalizálása

A digitális megoldások széles körű elterjedése Angliában lehetővé teszi az adminisztrációs terhek minimalizálását. Online könyvelési szoftverek (pl. Xero, QuickBooks, FreeAgent) segítségével a számlák, banki tranzakciók és egyéb pénzügyi adatok könnyedén kezelhetők, és automatikusan szinkronizálhatók a könyvelővel. Az MTD bevezetése is arra ösztönzi a cégeket, hogy digitális módon vezessék nyilvántartásaikat.

A folyamatos kommunikáció a könyvelővel, a dokumentumok időben történő átadása és a felmerülő kérdések gyors tisztázása elengedhetetlen a gördülékeny adminisztrációhoz. Egy jól szervezett rendszerrel az angliai cég adminisztrációja nem jelent aránytalan terhet, még akkor sem, ha az igazgatók nem az Egyesült Királyságban élnek.

A rezidens és nem rezidens státusz különbségei

Az angliai cégalapítás során kulcsfontosságú megérteni a cég adórezidens státuszát, valamint az igazgatók személyes adórezidenciáját. Ez alapvetően befolyásolja, hogy hol és milyen adókat kell fizetni, és milyen kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alkalmazhatók.

Cég adórezidenciája

Egy Limited Company vagy LLP adórezidensnek minősül az Egyesült Királyságban, ha:

• Az Egyesült Királyságban van bejegyezve (incorporated). Ez az elsődleges szabály.
• Vagy, ha nem az Egyesült Királyságban van bejegyezve, de a központi irányítása és ellenőrzése (central management and control) az Egyesült Királyságban történik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a legmagasabb szintű stratégiai döntéseket (pl. igazgatótanácsi ülések) az Egyesült Királyságban hozzák meg.

Ha egy angol cég be van jegyezve az Egyesült Királyságban, de a központi irányítása és ellenőrzése egy másik országban van, amellyel az Egyesült Királyságnak van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye (pl. Magyarország), akkor az egyezmény rendelkezései döntik el, hogy melyik országban minősül adórezidensnek. Az angol-magyar egyezmény szerint az adórezidencia a cég tényleges üzletvezetésének helye alapján dől el. Ez azt jelenti, hogy ha egy Angliában bejegyzett cég tényleges irányítása Magyarországról történik, akkor magyar adórezidensnek minősülhet, és Magyarországon kell fizetnie a társasági adót.

Ez a helyzet komoly adóügyi buktatókat rejthet magában, ha a vállalkozó nem tisztázza a rezidencia kérdését. Egy angol cég, amelynek valós vezetése Magyarországról történik, és emiatt magyar adórezidensnek minősül, kettős adóellenőrzés alá eshet, vagy mindkét országban adókötelezettsége keletkezhet, ha nem megfelelően kezeli a helyzetet.

Igazgatók és tagok személyes adórezidenciája

Az igazgatók és az LLP tagok személyes adórezidenciája attól függ, hogy hol élnek és mennyi időt töltenek egy adott országban. Az Egyesült Királyságnak van egy Statutory Residence Test (törvényi rezidencia tesztje), amely összetett szabályokat tartalmaz a személyes adórezidencia meghatározására. Hasonló szabályok vonatkoznak Magyarországra is.

Ha egy magyar állampolgár angol cég igazgatója, de továbbra is Magyarországon él és magyar adórezidens, akkor az angol cégtől kapott jövedelme (pl. osztalék, fizetés) után jellemzően Magyarországon kell adóznia. Ebben az esetben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései alkalmazandók, amelyek célja, hogy megakadályozzák az azonos jövedelem kétszeres adóztatását.

Ez általában azt jelenti, hogy az Egyesült Királyságban levont adót (ha van ilyen) beszámítják a magyar adókötelezettségbe. Azonban a pontos adózási mód és a bevallási kötelezettségek komplexek lehetnek, és függenek a jövedelem típusától, az összegektől és a személyes körülményektől. Mindenképpen javasolt magyar és angol adótanácsadó bevonása a személyes és céges adórezidencia kérdéseinek tisztázásához, valamint az adóoptimalizálás legális lehetőségeinek feltárásához.

A “Permanent Establishment” (állandó telephely) fogalma

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények kulcsfontosságú fogalma az állandó telephely (Permanent Establishment – PE). Ha egy angol cégnek valós és tartós fizikai jelenléte (pl. iroda, gyár, alkalmazottak) van Magyarországon, akkor Magyarországon is keletkezhet adókötelezettsége, még akkor is, ha Angliában van bejegyezve. Ez fordítva is igaz lehet. A PE létrejötte bonyolult jogi és adóügyi kérdés, amelyet alaposan meg kell vizsgálni a nemzetközi tevékenységet folytató cégeknél.

Az adórezidencia helyes meghatározása és az ezzel járó kötelezettségek betartása alapvető fontosságú a jogszabályi megfelelés és a pénzügyi stabilitás szempontjából. A téves értelmezés vagy a szabályok figyelmen kívül hagyása súlyos bírságokhoz és adóellenőrzésekhez vezethet.

Brexit utáni változások és kihívások

Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból (Brexit) 2020. január 31-én, majd az átmeneti időszak lejárta 2020. december 31-én jelentős változásokat hozott az üzleti környezetben. Ezek a változások az angliai cégalapítást és a működést is érintik, és új kihívások elé állítják a vállalkozókat, különösen azokat, akik az EU-val kereskednek.

Kereskedelem és vámok

A Brexit után az Egyesült Királyság már nem része az EU egységes piacának és vámuniójának. Ez azt jelenti, hogy az áruk mozgása az EU és az UK között importnak és exportnak minősül, és vámeljárásokat, valamint vámokat vonhat maga után.

• Vámáru-nyilatkozatok: Minden áruszállítmányra vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani.
• Vámok és adók: Az árukra vámot és import ÁFÁ-t (import VAT) vethetnek ki, kivéve, ha a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás (Trade and Cooperation Agreement) szerinti preferenciális szabályok alkalmazhatók (azaz az áru UK vagy EU származású).
• Logisztikai komplexitás: Az extra adminisztráció és ellenőrzések miatt a szállítási idők megnőhetnek és a logisztikai költségek is emelkedhetnek.

Szabad mozgás megszűnése

Az EU polgárai már nem élvezik a szabad mozgás jogát az Egyesült Királyságban, és fordítva. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyságban dolgozni vagy élni szándékozó EU állampolgároknak vízumra és bevándorlási engedélyre lehet szükségük. Ez befolyásolja a munkaerő-felvételt és a cégvezetés mobilitását.

Szolgáltatások kereskedelme

A szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó szabályok is változtak. Bár a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás tartalmaz rendelkezéseket a szolgáltatásokra vonatkozóan, az EU és az UK közötti szolgáltatásnyújtás összetettebbé vált.

• Engedélyek és képesítések: Egyes szakmák esetében további engedélyekre vagy képesítések elismerésére lehet szükség.
• Adatvédelem (GDPR): Bár az Egyesült Királyság bevezetett egy saját GDPR-t (UK GDPR), az adatátvitel az EU és az UK között továbbra is figyelmet igényel.
• ÁFA (VAT): Az EU-n belüli digitális szolgáltatásokra vonatkozó MOSS/OSS rendszerek már nem alkalmazhatók az angol cégekre az EU-s ügyfelek felé, ami új adminisztratív terheket jelenthet.

Bankszámlanyitás

A Brexit után egyes bankok szigorúbban ellenőrzik a nem rezidens igazgatók által alapított cégeket, ami megnehezítheti a bankszámlanyitást. Bár a fintech bankok rugalmasabbak, a hagyományos bankok továbbra is kihívást jelenthetnek. Az EU-s bankok is nehezebben nyitnak számlát angol cégeknek, mivel az UK már nem része az EU banki szabályozási környezetének.

A “substance” fontossága még inkább megnőtt

A Brexit utáni időszakban a hatóságok, mind az Egyesült Királyságban, mind az EU-ban, még nagyobb figyelmet fordítanak a “substance”, azaz a valós gazdasági jelenlétre. Egy angol cégnek, amelynek fő tevékenysége az EU-ban van, és nincs valós jelenléte (iroda, alkalmazottak, vezetés) az Egyesült Királyságban, fennáll a kockázata, hogy az EU-s országok adóhatóságai “sham company”-nak (álcégnek) minősítik, és ott adóztathatják meg.

Ezért rendkívül fontos, hogy az angol cégnek legyen valós gazdasági indoka és tevékenysége az Egyesült Királyságban, és ne pusztán adóoptimalizálási célból alapítsák. A megfelelő jogi és adóügyi tanácsadás elengedhetetlen a Brexit utáni környezetben való eligazodáshoz és a kockázatok minimalizálásához.

Az angliai cégalapítás valódi előnyei: Részletes elemzés

Annak ellenére, hogy a Brexit új kihívásokat hozott, az angliai cégalapítás továbbra is számos valós és jelentős előnnyel járhat a magyar vállalkozók számára. Ezek az előnyök túlmutatnak az egyszerű adóoptimalizáláson, és hosszú távon hozzájárulhatnak egy vállalkozás sikeréhez és növekedéséhez.

1. Presztízs és nemzetközi hitelesség

Az “angol cég” megnevezés önmagában is magas presztízst és megbízhatóságot sugall a nemzetközi üzleti életben. Az Egyesült Királyság stabil jogrendszere, fejlett gazdasága és globális kapcsolatai miatt egy angol bejegyzésű cég komolyabb benyomást tehet a partnerekre, befektetőkre és ügyfelekre szerte a világon. Ez különösen előnyös lehet, ha nemzetközi piacokon szeretnénk terjeszkedni, vagy ha olyan szektorban tevékenykedünk, ahol a bizalom és a hitelesség kiemelten fontos (pl. pénzügyi szolgáltatások, technológia, e-kereskedelem).

2. Egyszerű és hatékony adminisztráció

Az Egyesült Királyságban a cégalapítás és a cégvezetés adminisztrációja rendkívül egyszerűsített és digitalizált. A Companies House és a HMRC rendszerei felhasználóbarátak, és az online ügyintézés gyors és hatékony.

• Gyors cégalapítás: Akár 24 órán belül bejegyezhető egy Ltd.
• Minimális bürokrácia: Kevés papírmunka, a legtöbb ügy online intézhető.
• Világos szabályok: A cégjog és az adórendszer átlátható, ami megkönnyíti a megfelelést.

Ez a hatékonyság időt és erőforrásokat takarít meg, amit a vállalkozó a fő tevékenységére fordíthat.

3. Kedvező adózási környezet

Bár az adókulcsok változtak, az Egyesült Királyság továbbra is versenyképes adózási környezetet kínál:

• Alacsony társasági adó: Különösen a kisebb nyereségű cégek számára (19%).
• Rugalmas osztalékfizetés: A nyereség osztalék formájában történő kifizetése rugalmasan kezelhető, és az osztalék adózása a magánszemélyek adóterhe szerint alakul.
• Adókedvezmények: Számos adókedvezmény és ösztönző létezik, különösen a kutatás-fejlesztés (R&D tax credits) területén, ami innovatív cégek számára rendkívül vonzó lehet.

Fontos azonban a rezidencia kérdésének tisztázása, hogy elkerüljük a kettős adóztatást vagy a “sham company” vádját.

4. Globális piacra jutás és nemzetközi üzleti lehetőségek

Az Egyesült Királyság egy globális kereskedelmi központ. Egy angol cég bejegyzésével könnyebben léphetünk be nemzetközi piacokra, és építhetünk ki kapcsolatokat a világ minden tájáról származó partnerekkel. A londoni pénzügyi központ, a fejlett infrastruktúra és a nemzetközi üzleti kultúra mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az angol cég kiváló platformot biztosítson a nemzetközi terjeszkedéshez.

5. Adatvédelem és magánélet védelme

Az igazgatók és tagok számára a service address használatának lehetősége jelentős előnyt jelent a magánélet védelme szempontjából. Ez lehetővé teszi, hogy a személyes lakcím ne kerüljön nyilvánosságra a Companies House adatbázisában, elkerülve ezzel a nem kívánt levelezést és a személyes adatok széles körű hozzáférhetőségét.

6. Rugalmas cégjog és tőkebevonási lehetőségek

Az angol cégjog rugalmas, és lehetőséget biztosít különböző cégformák (Ltd., LLP) és struktúrák kialakítására. A Limited Company könnyen vonzhat be befektetőket részvénykibocsátás útján, és a tőkebevonási lehetőségek szélesebbek lehetnek, mint más jogrendszerekben. Az LLP forma pedig rendkívül rugalmas a partnerek közötti megállapodások tekintetében.

7. Innovatív és fintech-barát környezet

Az Egyesült Királyság élen jár a technológiai innovációban és a fintech szektorban. Ez a környezet rendkívül kedvező az online vállalkozások, startupok és digitális szolgáltatók számára. A modern bankszámlanyitási megoldások (fintech bankok) is ennek a nyitottságnak az eredményei, amelyek megkönnyítik a külföldi vállalkozók dolgát.

Ezek az előnyök együttesen teszik vonzóvá az Egyesült Királyságot a magyar vállalkozók számára. Azonban a sikeres működéshez elengedhetetlen a tájékozottság, a körültekintés és a megfelelő szakértők bevonása.

Potenciális buktatók és kockázatok

Az angliai cégalapítás számos előnnyel jár, de fontos tisztában lenni a potenciális buktatókkal és kockázatokkal is, amelyekkel egy magyar vállalkozó szembesülhet. Ezek figyelmen kívül hagyása súlyos pénzügyi és jogi következményekkel járhat.

1. “Sham company” kockázata és a valós jelenlét hiánya

Az egyik legnagyobb kockázat a “sham company” (álcég) vádja. Ha egy angol cégnek nincs valós gazdasági tevékenysége, fizikai jelenléte (iroda, alkalmazottak) vagy tényleges irányítása az Egyesült Királyságban, és csak adóoptimalizálási célból jött létre, akkor az adóhatóságok (akár angol, akár magyar) megkérdőjelezhetik a cég adórezidenciáját és valós célját. Ez azt eredményezheti, hogy a cég nyereségét abban az országban adóztatják meg, ahol a tényleges irányítás történik (pl. Magyarországon), és ez kettős adóztatáshoz, súlyos bírságokhoz vezethet.

A Brexit után a “substance” (valós jelenlét) fontossága még inkább felértékelődött. Egy virtuális székhely és egy fintech bankszámla önmagában már nem feltétlenül elegendő a hiteles működéshez, különösen, ha a cég fő ügyfélköre és tevékenysége az EU-ban van.

2. Bankszámlanyitási nehézségek

Bár a fintech megoldások megkönnyítették a bankszámlanyitást, a nem rezidens igazgatók számára továbbra is kihívást jelenthet, különösen a hagyományos bankoknál. A szigorú AML (Anti-Money Laundering) szabályok miatt a bankok alaposabban ellenőrzik a külföldi ügyfeleket, és további dokumentumokat vagy személyes találkozót kérhetnek. Egy sikertelen bankszámlanyitás ellehetetlenítheti a cég működését, hiszen a hivatalos pénzforgalom nélkülözhetetlen.

3. Adórezidencia komplexitása és a kettős adóztatás

Ahogy azt már említettük, a cég és az igazgatók adórezidenciájának helyes meghatározása kritikus. Ha egy Angliában bejegyzett cég tényleges irányítása Magyarországról történik, és emiatt magyar adórezidensnek minősül, az kettős adóztatáshoz vezethet, ha nem megfelelően kezelik az angol és magyar adóhatóságokkal való kommunikációt és bevallásokat. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények segítenek, de a szabályok értelmezése és alkalmazása bonyolult lehet.

4. Brexit utáni adminisztráció és költségek

A Brexit jelentősen megnövelte az adminisztrációs terheket, különösen az áruk EU-ba történő exportja és onnan történő importja esetén. A vámáru-nyilatkozatok, vámok és az import ÁFA kezelése extra időt, erőforrást és szakértelmet igényel. Emellett a logisztikai költségek is emelkedhetnek. A szolgáltatások kereskedelme is bonyolultabbá vált, és további engedélyekre lehet szükség.

5. Nyelvi és kulturális akadályok

Bár sok magyar vállalkozó jól beszél angolul, a jogi, adózási és üzleti nyelvezet specifikus lehet. A szerződések, hivatalos levelezések és adóbevallások értelmezése kihívást jelenthet. Emellett az angol üzleti kultúra is eltérhet a magyartól, ami félreértésekhez vezethet.

6. Könyvelési és jogi szolgáltatások költségei

Egy megbízható angol könyvelő és jogi tanácsadó bevonása elengedhetetlen, de ezek a szolgáltatások költségesek lehetnek. A havi díjak, az éves beszámolók és adóbevallások elkészítése, valamint az esetleges jogi tanácsadás jelentős terhet jelenthet egy induló vállalkozás számára. Fontos, hogy előre kalkuláljuk ezeket a kiadásokat.

7. Nem megfelelő szolgáltató választása

A piacon számos cégalapító és könyvelő szolgáltató működik. Egy nem megbízható vagy hozzá nem értő partner választása súlyos hibákhoz, elmaradt határidőkhöz, bírságokhoz és akár a cég törléséhez is vezethet. Alapos háttérkutatás, referenciák ellenőrzése és személyes konzultáció elengedhetetlen a megfelelő partner kiválasztásához.

Ezek a buktatók nem azt jelentik, hogy az angliai cégalapítás rossz döntés, hanem azt, hogy alapos felkészülést és körültekintést igényel. A kockázatok minimalizálhatók megfelelő tervezéssel és szakértői segítséggel.

Gyakori tévhitek az angliai cégalapítással kapcsolatban

Az angliai cégalapítás körül számos tévhit és félreértés kering, különösen a magyar vállalkozók körében. Ezek a tévhitek gyakran irreális elvárásokat szülnek, vagy téves döntésekhez vezetnek. Lássuk a leggyakoribbakat és a valóságot mögöttük.

Tévhit 1: “Angol céggel nem kell adót fizetni.”

Valóság: Ez egy rendkívül veszélyes és téves feltételezés. Minden angol cég, amely az Egyesült Királyságban adórezidens, köteles társasági adót fizetni a nyeresége után. Az adókulcs a nyereség nagyságától függ (19-25%). Az osztalék után a magánszemélyeknek személyi jövedelemadót kell fizetniük. Az adóelkerülés illegális és súlyos következményekkel jár. Az angol adórendszer versenyképes és kedvező lehet, de az adófizetési kötelezettség fennáll.

„Az angol cég nem adómentességet jelent, hanem egy kedvező és kiszámítható adózási környezetet kínál, ahol a szabályok betartása elengedhetetlen.”

Tévhit 2: “Angol céggel minden adó elkerülhető, mert van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény.”

Valóság: A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények célja, hogy megakadályozzák az azonos jövedelem kétszeres adóztatását, nem pedig az adóelkerülést. Ha egy angol cég tényleges irányítása Magyarországról történik, akkor magyar adórezidensnek minősülhet, és Magyarországon kell fizetnie a társasági adót, függetlenül attól, hogy Angliában van bejegyezve. A bevétel utáni adózást az igazgatók/tulajdonosok személyes adórezidenciája határozza meg, és jellemzően a lakóhely szerinti országban kell bevallani és adózni utána. Az egyezmények bonyolultak, és nem jelentenek automatikus adómentességet.

Tévhit 3: “A Brexit miatt már nem éri meg angol céget alapítani.”

Valóság: A Brexit valóban hozott változásokat és kihívásokat, különösen az EU-val folytatott árukereskedelem és a munkaerő szabad áramlása terén. Azonban az angol cég presztízse, az egyszerű adminisztráció, a kedvező adózási környezet (különösen a szolgáltatásokra fókuszáló cégeknél), valamint a globális piacokhoz való hozzáférés továbbra is jelentős előnyöket kínál. A Brexit után is érdemes lehet angol céget alapítani, de alapos tervezésre és a változásokhoz való alkalmazkodásra van szükség.

Tévhit 4: “Elég csak regisztrálni a céget, és nem kell vele foglalkozni.”

Valóság: Egy angol cég bejegyzése csak az első lépés. A cég fenntartása folyamatos adminisztrációt, könyvelést és jogszabályi megfelelést igényel. Éves beszámolók, adóbevallások, megerősítő nyilatkozatok, VAT bevallások (ha releváns) – mindezeket időben és pontosan be kell nyújtani. Az elmaradás súlyos bírságokhoz, sőt a cég törléséhez is vezethet. Egy angol cég sem “polccég”, amely magától működik.

Tévhit 5: “Bárki alapíthat céget bankszámla nélkül.”

Valóság: Bár technikailag regisztrálható egy cég bankszámla nélkül, a gyakorlatban egy működő vállalkozás számára elengedhetetlen a céges bankszámla. A hivatalos bevételek és kiadások kezelése, az adók befizetése és a nemzetközi tranzakciók lebonyolítása bankszámla nélkül lehetetlen. A bankszámlanyitás kihívást jelenthet, de a fintech megoldások (Revolut Business, Wise Business) jelentősen megkönnyítették ezt a folyamatot a nem rezidens igazgatók számára.

Tévhit 6: “Egy virtuális iroda elegendő a valós jelenlét igazolására.”

Valóság: A virtuális iroda kiváló megoldás a regisztrált székhely és a levelezési cím biztosítására, de önmagában nem elegendő a “substance” (valós gazdasági jelenlét) igazolására. Különösen a Brexit után és a szigorodó nemzetközi adózási szabályok fényében a hatóságok egyre inkább vizsgálják, hogy egy cégnek van-e tényleges működése abban az országban, ahol be van jegyezve. A valós jelenlétet helyi alkalmazottak, fizikai iroda, helyi vezetőség és jelentős gazdasági tevékenység támasztja alá.

Ezeknek a tévhiteknek a tisztázása elengedhetetlen ahhoz, hogy reális képet kapjunk az angliai cégalapításról, és megalapozott döntéseket hozhassunk.

Mikor érdemes angol céget alapítani, és mikor nem?

Az angliai cégalapítás nem mindenki számára a legjobb megoldás, de bizonyos esetekben rendkívül előnyös lehet. A döntés meghozatala előtt alaposan mérlegelni kell a vállalkozás típusát, céljait, ügyfélkörét és a hosszú távú stratégiát.

Mikor érdemes angol céget alapítani?

1. Nemzetközi terjeszkedés és globális piacra jutás:

• Ha a vállalkozás fő célja a nemzetközi piacra lépés, vagy ha már most is jelentős külföldi ügyfélkörrel rendelkezik (különösen az Egyesült Királyságon kívül).
• Egy angol cég presztízse és elismertsége segíthet a nemzetközi partnerek és befektetők meggyőzésében.

2. Online szolgáltatások, e-commerce és digitális termékek:

• Az online üzleti modellek, ahol a fizikai jelenlét kevésbé releváns, profitálhatnak az angol cég rugalmasságából és a fejlett fintech infrastruktúrából.
• Ha a célközönség globális, vagy jelentős része az Egyesült Királyságban található.

3. Magas presztízst igénylő szektorok:

• Pénzügyi szolgáltatások, tanácsadás, IT, technológia, ahol a cégnév és a székhely országa komoly bizalmi tényező.

4. Adóoptimalizálás (de nem adóelkerülés):

• Ha a magyar adózási szabályok kevésbé kedvezőek az adott üzleti modellre, és az angol adórendszer (pl. a társasági adó mértéke) versenyképesebb. Fontos, hogy ez ne csupán adóelkerülési célokat szolgáljon, és a cégnek legyen valós gazdasági indoka az Egyesült Királyságban.

5. Ha valós “substance” alakítható ki:

• Ha a vállalkozás képes és hajlandó valós gazdasági jelenlétet (pl. helyi alkalmazottak, fizikai iroda, helyi vezetés) kialakítani az Egyesült Királyságban, ami alátámasztja az angol adórezidenciát.

6. Rugalmas céges struktúra igénye:

• Az LLP forma különösen vonzó lehet szakmai szolgáltatók vagy közös projektek esetén, ahol a rugalmas partneri megállapodások előnyt jelentenek.

Mikor nem érdemes angol céget alapítani?

1. Kizárólag magyar piacra fókuszáló, helyhez kötött tevékenység:

• Ha a vállalkozás fő tevékenysége Magyarországon zajlik, a vevők kizárólag magyarok, és a tevékenység fizikai jelenlétet igényel (pl. fodrászat, étterem, helyi kiskereskedelem). Ebben az esetben egy angol cég fenntartása indokolatlan többletköltséget és adminisztrációt jelentene.

2. Ha nincs valós gazdasági indok:

• Ha a cégalapítás kizárólag adóelkerülési célokat szolgál, és nincs mögötte valós üzleti stratégia vagy tevékenység az Egyesült Királyságban. Ez a “sham company” kockázatát hordozza.

3. Ha nincs kapacitás a nemzetközi adminisztrációra:

• Bár az angol adminisztráció egyszerű, a távoli ügyintézés, a kommunikáció a könyvelővel és a jogszabályok folyamatos nyomon követése időt és energiát igényel. Ha a vállalkozó nem tudja ezt biztosítani, az problémákhoz vezethet.

4. Ha a bankszámlanyitás megoldhatatlan:

• Ha valamilyen okból (pl. speciális tevékenység, korábbi pénzügyi problémák) nem sikerül céges bankszámlát nyitni az Egyesült Királyságban, akkor a cég működésképtelenné válik.

5. Ha a költségek aránytalanul magasak:

• Egy angol cég fenntartása (székhelyszolgáltatás, könyvelés, esetleges jogi tanácsadás) fix költségekkel jár. Egy nagyon kis forgalmú vagy induló vállalkozás számára ezek a költségek aránytalanul magasak lehetnek a várható bevételekhez képest.

A döntés meghozatala előtt mindig érdemes független szakértővel (angol és magyar könyvelő, adótanácsadó) konzultálni, aki fel tudja mérni az egyedi helyzetet, és segítséget nyújt a legoptimálisabb cégforma és székhely kiválasztásában.