Gyógyteák – Nem várt mellékhatások és rejtett veszélyek, amikre figyelni kell fogyasztásukkor

A gyógyteák fogyasztása évezredek óta a népi gyógyászat szerves része, és napjainkban is széles körben elterjedt gyakorlat az egészség megőrzésére, a betegségek megelőzésére, vagy éppen enyhébb panaszok enyhítésére. A természetes eredet és a generációkon átívelő hagyomány sokakban azt a téves hitet erősíti, hogy ezek a növényi kivonatok alapvetően ártalmatlanok, mellékhatásoktól mentesek, és bármilyen mennyiségben, bármilyen körülmények között biztonsággal fogyaszthatók. Ez a feltételezés azonban súlyosan hibás, és potenciálisan komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában. A gyógynövények ugyanis, hasonlóan a szintetikus gyógyszerekhez, aktív hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek biológiai reakciókat váltanak ki a szervezetben. Ezek a reakciók nem mindig kívánatosak, sőt, bizonyos esetekben kifejezetten károsak lehetnek, különösen, ha nincsenek tisztában a fogyasztók a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokkal, az adagolás fontosságával, vagy az egyéni érzékenységükkel.

A gyógyszerkölcsönhatások veszélye: amikor a természetes ütközik a szintetikussal

A gyógyteák egyik legsúlyosabb és leginkább alábecsült veszélye a hagyományos gyógyszerekkel való kölcsönhatás. Sokan nem gondolnak arra, hogy a gyógynövények hatóanyagai befolyásolhatják a gyógyszerek felszívódását, metabolizmusát vagy kiválasztását, ezzel megváltoztatva azok hatékonyságát vagy toxicitását. Ez a jelenség különösen aggasztó krónikus betegségekben szenvedőknél, akik rendszeresen szednek valamilyen gyógyszert. Egy ártatlannak tűnő gyógytea súlyos következményekkel járhat, ha nem konzultálnak orvosukkal vagy gyógyszerészükkel a fogyasztás előtt.

„A gyógyteák és a gyógyszerek közötti kölcsönhatások nem csupán elméleti aggodalmak, hanem valós klinikai esetekben is megfigyelhető, potenciálisan életveszélyes jelenségek.”

Az egyik leggyakrabban emlegetett példa az orbáncfű (Hypericum perforatum). Bár köztudottan enyhítheti az enyhe depressziós tüneteket, az orbáncfű rendkívül erős enziminduktor, ami azt jelenti, hogy felgyorsítja számos gyógyszer lebontását a májban. Ennek következtében például a szájon át szedhető fogamzásgátlók hatékonysága csökkenhet, ami nem kívánt terhességhez vezethet. Hasonlóan, az orbáncfű befolyásolhatja a véralvadásgátlók, például a warfarin hatását, növelve a vérzés kockázatát, vagy csökkentve a terápiás hatást. Depresszió elleni gyógyszerekkel együtt szedve pedig szerotonin szindrómát válthat ki, ami súlyos és életveszélyes állapot.

A ginseng, egy népszerű energizáló és adaptogén növény, szintén óvatosságot igényel. Hatással lehet a vércukorszintre, így cukorbetegeknek, akik inzulinnal vagy szájon át szedhető antidiabetikumokkal kezelik magukat, rendkívül körültekintőnek kell lenniük. Ezen felül kölcsönhatásba léphet véralvadásgátlókkal, vérnyomáscsökkentőkkel és immunszupresszánsokkal is. A vércukorszint ingadozása, a vérnyomás hirtelen esése vagy emelkedése, illetve a gyógyszerek hatékonyságának megváltozása mind komoly kockázatot jelent.

A gyömbér, amelyet gyakran használnak emésztési panaszokra vagy émelygés ellen, szintén rendelkezik vérhígító tulajdonságokkal. Ez problémát jelenthet azok számára, akik már eleve véralvadásgátló gyógyszert szednek, mivel fokozhatja a vérzési hajlamot. Műtétek előtt különösen fontos a gyömbérfogyasztás felfüggesztése. A kamilla, mely nyugtató hatásáról ismert, szintén tartalmaz kumarin származékokat, amelyek enyhe vérhígító hatással bírnak. Bár önmagában ez a hatás csekély, véralvadásgátlókkal kombinálva növelheti a vérzési kockázatot.

Az édesgyökér, amelyet gyakran használnak köhögéscsillapítóként vagy gyomorproblémákra, glicirrizint tartalmaz, amely befolyásolhatja a vérnyomást és a káliumszintet. Rendszeres és nagy mennyiségű fogyasztása magas vérnyomást, káliumhiányt és ritmuszavarokat okozhat, különösen vízhajtót szedő betegeknél. A valeriana (macskagyökér), amely altató és nyugtató hatásáról ismert, fokozhatja az alkohollal, altatókkal, nyugtatókkal és szorongásoldókkal együtt szedett gyógyszerek hatását, ami túlzott álmosságot és légzésdepressziót okozhat.

Ez a lista korántsem teljes, csupán néhány példát emel ki a leggyakoribb és legismertebb kölcsönhatások közül. A gyógynövények és gyógyszerek közötti interakciók mechanizmusai rendkívül összetettek lehetnek, magukban foglalva a cytochrom P450 enzimrendszer befolyásolását, a P-glikoprotein transzporter modulálását, vagy a receptorokhoz való kompetitív kötődést. Ezért minden esetben kiemelten fontos a szakemberrel való konzultáció, mielőtt bármilyen gyógyteát bevezetnénk a napi rutinba, különösen, ha már valamilyen gyógyszeres kezelés alatt állunk.

Allergiás reakciók: amikor a természetes is támadhat

Bár a gyógyteák „természetes” mivolta sokakban azt a hamis képzetet kelti, hogy allergiás reakciók kockázata elhanyagolható, ez sajnos nem igaz. A növények számos olyan vegyületet tartalmaznak, amelyek érzékeny egyéneknél allergiás reakciókat válthatnak ki, a bőrpírtól és viszketéstől kezdve, egészen az életveszélyes anafilaxiás sokkig. Az allergiás hajlammal rendelkezőknek különösen óvatosnak kell lenniük.

A kamilla (Matricaria chamomilla) az egyik legnépszerűbb és leggyakrabban fogyasztott gyógytea, de egyben az egyik leggyakoribb allergén is a gyógyteák között. Mivel a fészkesvirágzatúak családjába tartozik (Asteraceae/Compositae), azok, akik allergiásak a parlagfűre, ürömre, krizantémra vagy körömvirágra, keresztreakciót tapasztalhatnak a kamilla fogyasztásakor. A tünetek lehetnek bőrpír, viszketés, csalánkiütés, ajak- és torokduzzanat, légzési nehézség, vagy akár asztmás roham.

A menta (Mentha sp.) és a citromfű (Melissa officinalis), bár általában biztonságosnak tartják őket, ritkán szintén okozhatnak allergiás reakciókat, különösen az arra érzékeny egyéneknél. A tünetek általában enyhébbek, de jelentkezhetnek bőrirritáció, emésztési zavarok vagy légúti panaszok. A körömvirág (Calendula officinalis) szintén a fészkesvirágzatúak családjába tartozik, így a kamillához hasonlóan allergiás reakciókat válthat ki.

„Az allergiás reakciók széles spektrumon mozoghatnak, az enyhe bőrtünetektől a súlyos, életveszélyes anafilaxiás sokkig, ezért soha nem szabad figyelmen kívül hagyni őket.”

A zeller, petrezselyem, kapor családjába tartozó növények (Apiaceae/Umbelliferae), mint például az ánizs vagy a kömény, szintén okozhatnak allergiát. Ezek a reakciók gyakran orális allergia szindrómában nyilvánulnak meg, viszkető szájjal és torokkal. Az echinacea, amelyet immunerősítőként fogyasztanak, szintén a fészkesvirágzatúak családjába tartozik, és allergiát válthat ki.

A gyermekláncfű (Taraxacum officinale) és az üröm (Artemisia absinthium) is okozhat allergiás reakciókat. A reakciók súlyossága egyénenként változó, és függ az allergiás hajlam mértékétől, valamint a gyógytea koncentrációjától. Fontos, hogy ha valaki bármilyen szokatlan tünetet észlel gyógytea fogyasztása után, azonnal hagyja abba a fogyasztást és forduljon orvoshoz. Az előzetes allergiateszt segíthet azonosítani a potenciális allergéneket.

Toxicitás és túladagolás: a mértékletesség elvesztése

A „természetes” jelző gyakran elhomályosítja azt a tényt, hogy sok gyógynövény erős hatóanyagokat tartalmaz, amelyek nagy dózisban vagy hosszú távon fogyasztva mérgezővé válhatnak. A toxicitás nem csak a szintetikus vegyületek sajátja, a természet is tartogat erős méreganyagokat. A gyógyteák esetében a túladagolás kockázata különösen fennáll, mivel az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy „minél több, annál jobb” elv érvényesül.

A feketenadálytő (Symphytum officinale) például pirrolizidin alkaloidokat tartalmaz, amelyek májkárosítóak és karcinogének lehetnek. Bár külsőleg borogatásként használva gyulladáscsökkentő hatású, belsőleg, tea formájában fogyasztva súlyos és visszafordíthatatlan májkárosodást okozhat. Emiatt számos országban tiltott a belsőleges alkalmazása. A kava (Piper methysticum) gyökérből készült tea, amelyet hagyományosan nyugtatóként és szorongásoldóként használnak, szintén súlyos májkárosodáshoz vezethet. Bár hatékonyan csökkenti a szorongást, a májkárosodás kockázata miatt használata komoly megfontolást igényel, és számos országban korlátozzák vagy betiltották forgalmazását.

A szenna (Cassia senna) és más antracén származékokat tartalmazó hashajtó gyógynövények, mint például az orvosi székfű vagy az aloé, rendkívül hatékonyak a székrekedés kezelésében. Azonban hosszú távú vagy túlzott használatuk súlyos mellékhatásokhoz vezethet. Ezek közé tartozik a vastagbél izomzatának károsodása, a bélrenyheség kialakulása, az elektrolit-egyensúly felborulása (különösen a káliumhiány), valamint a bélnyálkahártya elszíneződése, ami melanosis coli néven ismert. A krónikus hasmenés és a vízháztartás felborulása pedig súlyosabb egészségügyi problémákhoz, például szívritmuszavarokhoz vagy vesekárosodáshoz vezethet.

Az édesgyökér, ahogy már említettük, nagy mennyiségben és hosszú távon fogyasztva magas vérnyomást és káliumhiányt okozhat. Ez különösen veszélyes szív- és érrendszeri betegek, illetve vízhajtót szedők számára. A pennyroyal (Mentha pulegium) menta fajta, amelyet hagyományosan menstruációs problémákra vagy abortívumként használtak, rendkívül mérgező. Fogyasztása súlyos máj- és vesekárosodáshoz, idegrendszeri tünetekhez, görcsökhöz, kómához, sőt halálhoz is vezethet. Terhesség alatt abszolút ellenjavallt.

A máj- és vesekárosodás kockázata a gyógyteák fogyasztásakor különösen magas lehet, mivel ezek a szervek felelősek a méregtelenítésért és a kiválasztásért. A gyógynövényekben található alkaloidok, glikozidok, illóolajok és egyéb vegyületek terhelhetik, sőt károsíthatják a májsejteket (hepatotoxicitás) vagy a veseszövetet (nefrotoxicitás). Az előzetesen fennálló máj- vagy vesebetegségben szenvedőknél ez a kockázat hatványozottan megnő. A pontos adagolás és a fogyasztási időtartam betartása létfontosságú a toxicitás elkerülése érdekében. Soha ne lépjük túl az ajánlott mennyiséget, és ne fogyasszuk a gyógyteákat hosszabb ideig, mint amennyi javasolt.

Szennyeződések és minőségi problémák: a rejtett kockázatok

Szennyezett gyógyteák komoly egészségügyi kockázatokat rejthetnek.
Szennyeződések, mint nehézfémek vagy peszticidek, rejtett egészségügyi kockázatot jelenthetnek a gyógyteákban.

A gyógyteák „természetes” eredete nem garantálja a tisztaságot és a biztonságot. A növények, amelyekből a teákat készítik, számos forrásból szennyeződhetnek, és a feldolgozás során is felmerülhetnek minőségi problémák. Ezek a rejtett veszélyek komoly egészségügyi kockázatot jelentenek a fogyasztók számára.

A növényvédőszer-maradványok az egyik leggyakoribb szennyező forrás. Ha a gyógynövényeket nem organikus módon termesztik, vagy ha a vadon gyűjtött növények közelében permeteztek, a növények felszívhatják a kémiai anyagokat. Ezek a maradványok bekerülhetnek a teába, és hosszú távon fogyasztva károsíthatják az emberi egészséget. Különösen aggasztó, hogy egyes növényvédő szerek endokrin rendszert károsító, neurotoxikus vagy karcinogén hatással rendelkeznek.

A nehézfém-szennyeződés egy másik komoly probléma. A növények képesek felszívni a talajból a nehézfémeket, mint például az ólmot, a kadmiumot, az arzént vagy a higanyt. Ha a gyógynövények szennyezett talajon nőnek, vagy ha a feldolgozás során szennyezett vízzel érintkeznek, a nehézfémek felhalmozódhatnak bennük. A nehézfémek felhalmozódása a szervezetben súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, beleértve a vesekárosodást, idegrendszeri zavarokat és rákos megbetegedéseket.

A mikrobiológiai szennyeződés, mint például a baktériumok (E. coli, Salmonella) vagy penészgombák (Aspergillus) jelenléte, szintén előfordulhat, különösen, ha a betakarítás, szárítás vagy tárolás nem megfelelő körülmények között történik. A penészgombák által termelt mikotoxinok, mint például az aflatoxin, rendkívül mérgezőek és májkárosítóak, sőt karcinogének. A baktériumok pedig súlyos emésztőrendszeri fertőzéseket okozhatnak.

A hamisítás és az adulteráció is jelentős kockázatot jelent. Sajnos előfordul, hogy olcsóbb, hatástalan vagy akár mérgező növényekkel keverik a drágább, hatékony gyógynövényeket. Ez nemcsak a tea hatékonyságát csökkenti, hanem súlyos egészségügyi problémákat is okozhat, ha a hozzáadott növény mérgező. Például, a feketenadálytő leveleit néha összetévesztik más, ártalmatlanabb növényekkel, vagy szándékosan keverik azokhoz. A nem megfelelő azonosítás és a szándékos félrevezetés súlyos következményekkel járhat.

A minőségellenőrzés hiánya és a standardizálás hiánya a gyógyteák piacán különösen problémás. Míg a gyógyszerek szigorú szabályozás és ellenőrzés alatt állnak, addig a gyógyteák esetében ez sokkal lazább, vagy egyáltalán nem létezik. Ez azt jelenti, hogy a különböző gyártók termékei között jelentős eltérések lehetnek a hatóanyag-tartalomban, a tisztaságban és a minőségben. Egyik teából származó növényi kivonat lehet gyengébb, a másik erősebb, ami az adagolás bizonytalanságát és a mellékhatások kockázatát növeli.

A fogyasztóknak ezért kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a forrásra. Érdemes megbízható gyártóktól, ellenőrzött forrásból származó, lehetőleg organikus minősítésű gyógyteákat vásárolni. Az olyan termékek, amelyek laboratóriumi vizsgálatokkal igazolják a tisztaságot és a hatóanyag-tartalmat, sokkal biztonságosabbak lehetnek.

Különleges populációk: a sebezhetők védelme

Bizonyos embercsoportok sokkal érzékenyebbek a gyógyteák hatóanyagaival szemben, és esetükben a kockázatok jelentősen megnőnek. Ezek a különleges populációk fokozott óvatosságot igényelnek, és a gyógyteák fogyasztását minden esetben orvosi konzultáció előzze meg.

Terhesség és szoptatás

A terhesség és szoptatás időszaka alatt a nők szervezete rendkívül érzékeny, és a magzat, illetve az újszülött fejlődő szervezete is sérülékeny. Számos gyógynövény, amely felnőttek számára ártalmatlan, károsíthatja a magzatot vagy átjuthat az anyatejbe.

* Abortív hatású teák: Néhány gyógynövény, mint például a pennyroyal, a kék cohosh (Caulophyllum thalictroides) vagy a fekete cohosh (Actaea racemosa), méhösszehúzódásokat okozhat, ami vetéléshez vagy koraszüléshez vezethet. Ezek fogyasztása terhesség alatt szigorúan tilos.
* Hormonális hatású teák: Bizonyos gyógynövények, mint például a fitoösztrogéneket tartalmazó szója vagy a cickafark, befolyásolhatják a hormonális egyensúlyt, ami terhesség alatt nem kívánatos.
* Vérhígító hatású teák: A gyömbér, kamilla vagy ginseng vérhígító hatása a terhesség utolsó szakaszában fokozhatja a vérzés kockázatát a szülés során.
* Ismeretlen hatású teák: Mivel számos gyógynövény hatásairól nincs elegendő kutatási adat terhes és szoptató nőknél, a „jobb félni, mint megijedni” elv érvényesül. A legtöbb gyógytea fogyasztása kerülendő, hacsak az orvos kifejezetten nem javasolja.

Csecsemők és gyermekek

A csecsemők és gyermekek szervezete még fejlődésben van, a májuk és veséjük nem működik olyan hatékonyan, mint a felnőtteké, így sokkal érzékenyebbek a gyógynövények hatóanyagaival szemben. A túladagolás vagy a toxikus reakciók kockázata sokkal magasabb.

* Menta és borsmenta: Bár a mentatea népszerű emésztési panaszokra, csecsemőknél és kisgyermekeknél a mentol tartalom légúti görcsöket okozhat, különösen asztmás vagy légúti érzékenységű gyermekeknél.
* Édesgyökér: Magas vérnyomást és káliumhiányt okozhat, ami gyermekeknél különösen veszélyes.
* Szenna: Hashajtó hatása könnyen vezethet kiszáradáshoz és elektrolit-egyensúly zavarhoz.
* Kamilla: Bár általában biztonságosnak tartják, az allergiás reakciók kockázata gyermekeknél is fennáll.
* Adagolás: A gyermekeknek szánt gyógyteák adagolása kritikus fontosságú, és soha nem szabad felnőtt adagokat alkalmazni.

Idősek

Az idősebb korban az anyagcsere lelassul, a máj- és vesefunkciók csökkenhetnek, és az idősek gyakran szednek több gyógyszert (polifarmácia). Ez a kombináció jelentősen növeli a gyógyszerkölcsönhatások és a mellékhatások kockázatát.

* Véralvadásgátlók: Az idősek gyakran szednek véralvadásgátlót, így a vérhígító hatású gyógyteák (gyömbér, ginseng, kamilla) fokozott kockázatot jelentenek.
* Szívgyógyszerek: Az édesgyökér vérnyomásra gyakorolt hatása problémás lehet szívbetegeknél.
* Nyugtatók: A valeriana fokozhatja az altatók és nyugtatók hatását, ami túlzott álmossághoz és esésekhez vezethet.
* Krónikus betegségek: Cukorbetegeknek, magas vérnyomásban szenvedőknek, máj- vagy vesebetegeknek fokozott óvatosságra van szükségük.

Krónikus betegek és műtét előtt állók

Azok a betegek, akik krónikus betegségekben szenvednek (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, szívbetegség, máj- vagy vesebetegség, autoimmun betegségek), vagy akiknek műtét előtt állnak, fokozott kockázatnak vannak kitéve.

* Cukorbetegek: A ginseng befolyásolhatja a vércukorszintet, ami veszélyes ingadozásokhoz vezethet.
* Magas vérnyomás: Az édesgyökér emelheti a vérnyomást.
* Műtét előtt: A vérhígító hatású gyógyteák (gyömbér, ginseng, kamilla) fokozhatják a vérzés kockázatát a műtét alatt és után. Általában javasolt a műtét előtt legalább két héttel felfüggeszteni minden gyógytea fogyasztását.

Ezekben a speciális esetekben az orvosi konzultáció nem csupán ajánlott, hanem kötelező. Az egészségügyi szakember képes felmérni az egyéni kockázatokat, és tanácsot adni a biztonságos fogyasztásról, vagy javasolni a gyógytea elkerülését.

A téves információk és a marketing csapdái

A gyógyteák iránti növekvő érdeklődés sajnos a félrevezető marketing és a téves információk terjedésével is együtt jár. Az internet és a közösségi média tele van olyan állításokkal, amelyek tudományosan megalapozatlanok, vagy túlzottan leegyszerűsítik a gyógynövények összetett hatásait. A „természetes” jelző gyakran egyenlővé válik a „biztonságos” és „mellékhatásmentes” fogalmakkal a fogyasztók fejében, ami komoly veszélyeket rejt.

„A »természetes« nem feltétlenül jelent »ártalmatlant«. A természet a leghatékonyabb gyógyszereket és a legpusztítóbb mérgeket is magában foglalja.”

A „csodaszer” mítosz az egyik legveszélyesebb. Egyes gyógyteákat úgy reklámoznak, mintha minden betegségre gyógyírt jelentenének, a rákos megbetegedésektől a súlyos autoimmun állapotokig. Ez a fajta marketing nemcsak etikátlan, hanem kifejezetten káros is, mivel arra ösztönözheti a betegeket, hogy felhagyjanak a tudományosan megalapozott orvosi kezeléssel, és kizárólag a gyógyteákra támaszkodjanak. Az ilyen döntések súlyos állapotromláshoz, sőt életveszélyhez vezethetnek.

A tudományos bizonyítékok hiánya is komoly aggodalomra ad okot. Míg egyes gyógynövények hatékonyságát számos klinikai vizsgálat igazolja, sok más gyógytea esetében a hatásosságra vonatkozó bizonyítékok anekdotikusak, vagy csak in vitro (laboratóriumi körülmények között) vagy állatkísérleteken alapulnak. Az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk, a biztonságos adagolás és a lehetséges mellékhatások gyakran nincsenek megfelelően tanulmányozva. A fogyasztók számára nehéz lehet különbséget tenni a megalapozott információ és a puszta marketing között.

A szabályozás hiánya vagy lazasága is hozzájárul a problémához. Sok országban a gyógyteák étrend-kiegészítőként vannak forgalmazva, nem pedig gyógyszerként. Ez azt jelenti, hogy nem esnek át ugyanazokon a szigorú minőségellenőrzési, biztonsági és hatékonysági vizsgálatokon, mint a gyógyszerek. A gyártóknak gyakran nincs szükségük arra, hogy bizonyítsák termékeik hatékonyságát vagy tisztaságát, mielőtt piacra dobnák őket. Ez teret enged a silány minőségű termékeknek, a hamisításnak és a túlzó állításoknak.

A „minden természetes jó” téveszme a legmélyebben gyökerező és legveszélyesebb hiedelmek egyike. Az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy ami a természetből származik, az automatikusan biztonságos és egészséges. Ez a gondolkodásmód figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a természet tele van mérgező növényekkel, gombákkal és anyagokkal, amelyek súlyos, akár halálos kimenetelű mérgezéseket is okozhatnak. A gyógynövények hatóanyagai ugyanolyan erősek lehetnek, mint a szintetikus gyógyszerekéi, és ugyanolyan körültekintéssel kell kezelni őket.

A helytelen öndiagnózis és öngyógyítás is gyakori probléma. Sokan próbálják magukat gyógyítani gyógyteákkal komoly tünetek esetén anélkül, hogy orvoshoz fordulnának. Ez késleltetheti a megfelelő diagnózist és kezelést, ami súlyosbíthatja az alapbetegséget. Egy fejfájás mögött állhat egyszerű feszültség, de akár súlyos neurológiai probléma is. A gyógytea tüneti kezelést nyújthat, de nem oldja meg az alapvető okot.

A fogyasztóknak kritikus gondolkodásmóddal kell megközelíteniük a gyógyteákról szóló információkat. Érdemes kétkedve fogadni a túl szépnek tűnő ígéreteket, és mindig szakmai forrásból (orvos, gyógyszerész, fitoterapeuta) tájékozódni. A megbízható gyártók és a hiteles információk keresése elengedhetetlen a biztonságos és felelősségteljes fogyasztáshoz.

Specifikus gyógyteák és rejtett veszélyeik részletesebben

A gyógyteák széles választéka miatt érdemes részletesebben is kitérni néhány gyakran fogyasztott típusra és azok specifikus kockázataira.

Orbáncfű (Hypericum perforatum)

Az orbáncfű tea, melyet enyhe és középsúlyos depresszió kezelésére, valamint hangulatjavítóként használnak, az egyik leginkább tanulmányozott gyógynövény a gyógyszerkölcsönhatások szempontjából.

Kockázat típusa Leírás Példák
Enzimindukció Felgyorsítja számos gyógyszer lebontását a májban (CYP3A4, CYP2C9, P-glikoprotein). Fogamzásgátlók (csökkent hatékonyság), véralvadásgátlók (warfarin, csökkent hatás), HIV-gyógyszerek, immunsz

0 Shares:
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You May Also Like